A Tejútrendszer szerkezete

Tóth L. Viktor

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.


Tartalom

Előszó
A Tejútrendszer korai kutatásának néhány érdekessége
Referenciák és további olvasnivaló:
1. A Tejútrendszer alapvonásai
1.1 Alapvető paraméterek
1.2 Alrendszerek
1.2.1. A Galaktikus Korong (Disk)
1.2.2. A Galaktikus Dudor (Bulge)
1.2.3. A Galaktikus Halo
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
2. Csillaghalmazok és asszociációk
2.1. Gömbhalmazok
2.1.1. A gömbhalmazok alapvető tulajdonságai
2.1.2. A gömbhalmazok HRD-je
2.1.3. Kék horizontális ág (BHB)
2.1.4. Kék csellengők (blue stragglers)
2.1.5. Gömbhalmaz katalógusok
2.2. Nyílthalmazok
2.2.1. A nyílthalmazok alapvető tulajdonságai
2.2.2. A nyílthalmazok HRD-je
2.2.3. A nullakorú fősorozat (ZAMS)
2.2.4. Nyílthalmazok kora
2.2.5. Mozgási halmazok és csillagáram parallaxis
2.3. Asszociációk
2.3.1. OB asszociációk
2.3.2. R és T asszociációk
2.4. Csillag-gáz komplexumok
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
3. Távolságmérés a Tejútrendszerben
3.1. A csillagászati távolságmérési módszerek fajtái
3.2. Geometriai módszerek
3.3 Fotometriai módszerek
3.3.1. Úgynevezett „standard gyertyák”
3.4. A cefeida parallaxis
3.4.1. A periódus-luminozitás reláció felfedezése
3.4.2. A cefeidák használatának előnye a távolság meghatározásban
3.4.3. A cefeida pulzáló változók fizikai leírásának alapjai
3.4.4. A periódus-luminozitás reláció alkalmazása a gyakorlatban
3.5. Egyéb távolság meghatározási módszerek
3.6. Példa: a Tejútrendszer centrumának távolsága
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
4. Sztellárstatisztika és sztellárkinematika
4.1 Sztellárstatisztikai vizsgálatok
4.2 A sztellárstatisztika alapegyenlete
4.3 Kinematika I. – Individuális csillagmozgások
4.3.1. A sajátmozgás
4.3.2. A radiális sebesség
4.4 Kinematika II. – A Nap pekuliáris mozgása
4.4.1. Apex
4.4.2. Vonatkoztatási rendszer kitűzése
4.4.3. Lokális nyugalmi pont meghatározása
4.5 Kinematika III. – Csillagcsoporton belüli mozgások
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
5. A Tejútrendszer rotációja
5.1. Forgás megfigyelése
5.2. Oort-féle nyírási és forgási együtthatók
5.2.1. Nyírási együttható és ráta
5.2.2. Forgási együttható
5.3. A rotációs görbe
5.4 Sztellárdinamika, tömegmodellek
5.4.1. Rotációs görbe és tömegeloszlás
5.4.2. Oort és Schmidt tömegmodellje
5.4.3. Becslés a tömegre a Nap Galaktikus pályáján belül
5.4.4. A Tejútrendszer tömege
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
6. A Tejút spirális szerkezete
6.1. Spirálkar indikátorok
6.1.1. A spirálkarok megjelenési formái
6.1.2. OB asszociációk és HII zónák
6.1.3. Óriás molekulafelhők és HI szuperfelhők
6.2. A korong stabilitása
6.3. Spirálkarok kialakulása - sűrűséghullám elmélet
6.3.1. A Tejútrendszer spirálkarjai
6.3.2. Kvázistacionárius sűrűséghullám elmélet
6.3.3. 4:1 rezonancia
6.3.4. Perturbáció galaxis ütközéssel
6.4. Spirálkarok és csillagkeletkezés
6.4.1 Önfenntartó csillagkeletkezés
6.5. Spirálgalaxisok az Univerzumban
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
7. A Galaktikus Halo és Korona
7.1. A Halo
7.1.1. Barionos, vagy csillagos halo
7.1.2. Sötétanyag halo
7.2. A Korona
7.2.1. Gázkorona
7.2.2. Egyéb objektumok a Galaktikus Koronában
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
8. Galaktikus populációk, a Galaktika kémiai összetétele
8.1. A csillagok színképének vizsgálata – fémtartalom
8.1.1. Kémiai összetétel
8.1.2. Relatív gyakoriságok
8.1.3. Különösen fémgazdag csillagok
8.1.4. Különösen fémszegény csillagok
8.1.5. Takartság (blanketing)
8.1.6. Csillaghalmazok és fémesség
8.2. Populációk
8.3. A csillagközi anyag kémiai összetétele
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
9. A Tejút központi vidéke
9.1. Fekete lyukak
9.2. Fekete lyuk a Tejútrendszer középpontjában – tömeg
9.3. A Tejútrendszer aktív galaxismagja működésének jelei
9.3.1. A központi korong
9.3.2. Jet a Tejútrendszer középpontjában
9.3.3. A „Fermi buborékok”
9.3.4. Eseményhorizont
9.4. Becslések a Nap távolságára a Tejútrendszer középpontjától
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
10. A galaktikus mágneses tér
 10.1. A mágneses tér mérését lehetővé tevő jelenségek
10.1.1. Szinkrotron sugárzás
10.1.2. A hidrogén 21 cm-es vonalának Zeeman-effektusa
10.1.3. Faraday-rotáció
10.1.4. A galaktikus háttérsugárzás rádiókomponensének polarizáltsága és Faraday-rotációja
10.1.5. Csillagközi por - optikai és infravörös polarizáció
10.2. A mágneses tér erőssége és szerkezete galaxisokban
10.2.1. A Tejútrendszer mágneses térszerkezete
10.2.2. Extragalaxisok mágneses térszerkezete
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
11. Sugárzási terek a Galaxisban
11.1. Kozmikus sugárzás
11.2. A kozmikus eredetű mikrohullámú háttérsugárzás
11.3 Diffúz röntgensugárzás
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
12. A Tejútrendszer kialakulása
12.1. A kialakulás elmélete
12.1.1. Törpegalaxisok összeolvadása
12.1.2. A Korong keletkezése
12.1.3. Hűlő áramlás - disszipatív kollapszus
12.1.4. Akkréció korongra
12.1.5. A hűlés
13. Sztellárdinamika – a Boltzmann-egyenlet
13.1. Az ütközésmentes Boltzmann-egyenlet
13.2. A Boltzmann-egyenlet momentumai
13.2.1. A Boltzmann-egyenlet sebesség szerinti 0. momentuma
13.2.2. A Boltzman-egyenlet sebesség szerinti 1. momentuma
13.2.3. Anizotrópikus, szférikus, szimmetrikus galaxis esete
13.2.4. Izotróp, tengelyszimmetrikus galaxis
13.3. Jeans-probléma – a Boltzmann-egyenlet alkalmazása
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
14. Galaxismagok
14.1. Seyfert galaxisok
14.2 LINER-ek
14.3. BL Lac - blazárok
14.4. Rádió hangos AGN
14.4.1. A BLRG és NLRG osztályok
14.4.2. Az NLRG alosztályai az FRI és FRII típusok:
14.5. Kvazárok
14.6. Aktív galaxismaggal rendelkező rendszerek egyesített modellje
14.6.1. Az aktív galaxismaggal rendelkező objektumok spektrumai
14.6.2. Az aktív galaxismag mérete
14.6.3. Az aktív galaxismag luminozitása és energiaprodukciója
14.6.4. Az aktív galaxismag működése
14.6.5. A látóirány szerepe a mérhető paraméterek alakulásában
Referenciák és további olvasnivaló a fejezet témájában:
15. Függelék
15.1. Spektrális felbontás
15.2. Detektor jellemző paraméterei
15.3. Spektrumvonal félérték-szélessége
15.4. Fotometriai rendszerek
15.4.1. Johnson fotometriai rendszer
15.4.2. Az SDSS fotmetriai rendszere
15.5. A Tejút Hα képe a por által okozott extinkció levonása után
15.6. GAIA
15.7. Fémesség és kinematika
Referenciák és további olvasnivaló a függelék témáiban:
16. Animációk
16.1. Az NGC6604 nyílthalmaz
16.2. Az M55 gömbhalmaz
16.3. Utazás a Tejútrendszer középpontja felé
16.4. Az S2 csillag teljes pályája a Tejútrendszer középpontjában
16.5. Csillagok és felhő pályája a Tejútrendszer középpontjában
16.6. A Galaktikus fősík az ATLASGAL felméréssel
16.7. A Tejút elképzelt látképe
16.8. Szupernóva robbanás
16.9. Az Orion-köd 3D-ben
16.10. A Sas-köd
16.11. Fekete lyuk – interaktív
16.12. Különböző korú nyílthalmzok HRD-je – interaktív
16.13. Kozmikus háttersugárzas – interaktív
16.14. Anthracene – interaktív
16.15. Műveletek – interaktív
16.16. Fluxusok – interaktív
16.17. Szupernóva spektrumok – interaktív
16.18. Vöröseltolódás – interaktív