1.4. Levegőminőségi normák

Az Európai Uniós szabványokkal összhangban jelenleg érvényben lévő hazai szabályozást a 4/2011 (I.14.) VM rendelet 1. melléklete tartalmazza. Az ebben szereplő egészségügyi határértékeket az 1.1. táblázat foglalja össze. Ezeket a koncentráció értékeket úgy definiálták, hogy tartós egészségkárosodást még hosszabb idejű hatás esetén se okozzanak. Ugyanakkor az emberi egészség védelme érdekében a jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. Az egészségügyi határérték elérése és túllépése veszélyes légszennyezettséget eredményezhet. Jól látható, hogy minél hosszabb időre vonatkozik a megadott átlagérték, annál alacsonyabb a nagysága. Például a nitrogén-dioxid esetén az órás koncentráció értékekre meghatározott egészségügyi határérték 100 μg/m3, a napi átlagos koncentrációra megadott egészségügyi határérték 85 μg/m3, s ennél is kisebb az éves átlagra érvényes 40 μg/m3 nagyságú egészségügyi határérték. Néhány esetben – például a kén-dioxidnál, a nitrogén-dioxidnál és a PM10-nél – megengedett az órás, illetve napi határértékek időleges túllépése.

1.1. táblázat: A hazai levegőminőségi normák (az egészségügyi határértékek µg/m3-ben megadva szerepelnek). A PM2.5 esetén a tűréshatár 2008. május 21-én 20%, s ez fokozatosan 2015. január 1-ig a 0%-ra csökken. Az egyes évekre vonatkozó konkrét határértékeket a 2011/850/EU Bizottsági Végrehajtási Határozat I. melléklete tartalmazza.

Légszennyező anyag

Órás

24 órás

Éves

Kén-dioxid (SO2)

250 (a naptári év alatt 24-nél többször nem léphető túl)

125 (a naptári év alatt 3-nál többször nem léphető túl)

50

Nitrogén-dioxid (NO2)

100 (a naptári év alatt 18-nál többször nem léphető túl)

85

40

Ózon (O3)

120 (8 órás mozgó átlag)

Szén-monoxid (CO)

10 000

5000 (8 órás mozgó átlag)

3000

Ólom (Pb)

0,3

0,3

PM10

50 (a naptári év alatt 35-nél többször nem léphető túl)

40

PM2.5

25

Ólom

0,3

Higany

1

Benzol

10

5

A hazai szabályozás arra kötelezi az egyes települési önkormányzatokat, hogy szmogriadótervet készítsenek. A szmogriadótervnek az a célja, hogy meghatározza a környezet veszélyeztetését okozó légszennyezettség kialakulása esetén az emberi élet és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait. A tartalmi követelményeket, s a végrehajtás módját a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet szabályozza. A Budapesten jelenleg hatályos szmogriadótervet a Fővárosi Közgyűlés a 2008. november 27-én tartott ülésén tárgyalta és fogadta el, majd 2008. december 10-én lépett hatályba. A szmogriadóhoz kapcsolódó teendőkre vonatkozóan 2011-ben néhány módosítást építettek be. A szmogriadót a főpolgármester rendeli el és szünteti meg, s a tömegtájékoztatás eszközeivel bejelenti a jogszabályban elfogadott intézkedéseket. A szmogriadóterv egyes fokozatait akkor kell elrendelni, ha a jogszabályban előírt légszennyező anyagok közül valamelyiknek a koncentrációja legalább három mérőállomáson, 3 egymást követő órás átlag, illetve a szálló por (PM10) esetében 2 egymást követő 24 órás átlag folyamatosan eléri vagy meghaladja a jogszabályban rögzített küszöbértéket. A szmogriadó két fokozatára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket az 1.2. táblázat foglalja össze.

1.2. táblázat: A hazai levegőminőségi normák.

Légszennyező anyag

Tájékoztatási küszöbérték (μg/m3)

Riasztási küszöbérték (μg/m3)

Kén-dioxid (SO2)

400

500

Nitrogén-dioxid (NO2)

350

400

Szén-monoxid (CO)

20 000

30 000

PM10

75 (2 egymást követő napon)

100 (2 egymást követő napon és az OMSZ-előrejelzés szerint a következő napon sem várható javulás)

Ózon (O3)

180

240

A tájékoztatási küszöbérték a légszennyezettség olyan szintjét jelzi, mely egyes légszennyező anyagok esetén a lakosság érzékenyebb csoportjait – a gyermekeket, az időskorúakat, a betegeket – veszik figyelembe. Ennek elérése és túllépése enyhébb intézkedéseket jelentő, tájékoztatási fokozatú szmoghelyzetet eredményez, s a túllépése esetén a lakosságot tájékoztatni kell. A nagyobb koncentráció értékekkel jellemezhető riasztási küszöbérték a légszennyezettség olyan mértékét jelenti, melynek már rövidebb ideig tartó túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget. Ekkor azonnali beavatkozásra van szükség. A riasztási küszöbérték elérése és túllépése forgalomkorlátozással járó intézkedéseket jelentő, riasztási fokozatú szmoghelyzetet eredményez.