7.3. Levegőminőség

Az 1. fejezetben mutattuk be a légköri szennyezésével kapcsolatos összegzést, illetve a városi szmogok jellemzését. A légszennyezés sok légzőszervi megbetegedést, az allergiás tünetek erősödését eredményezi. Annak ellenére, hogy számos légszennyező anyag átlagos koncentrációja az elmúlt évtizedek során csökkent, az évi és a napi menetben megjelenő nagyobb koncentráció értékek miatt sok ember kerül kritikus állapotba. Elsősorban a légzőszervi (például a tüdő) és a keringési rendszer betegségeit súlyosbítja a kedvezőtlen levegőminőség. Az érintett korcsoport főként az idősebbek és a kisgyermekek. A levegőminőség romlásából adódó megbetegedések kezelése miatt az egészségügyi ellátás költségei jelentősen megemelkednek.

A klímaváltozás nemcsak a hőhullámok gyakoriságára és intenzitására hat, hanem a levegőminőséget jellemző átlagos és csúcsidőszaki koncentrációk alakulását is jelentősen befolyásolhatja. A magasabb hőmérsékleti értékek miatt a városi szmog egyik fő alkotó elemének, a felszínközeli ózon koncentrációjának növekedése valószínűsíthető a közepes földrajzi szélességeken. A koncentrációnövekedés következtében a nyári szmoghelyzetek gyakorisága is növekedhet.

A nagyobb nyári melegek növelik a légkondicionálók használatából eredő energia felhasználást, s ezzel a légszennyező anyagok kibocsátását. Amennyiben a környezetbarát energiaforrásokat fokozottabban bevonjuk az energiatermelésbe, akkor az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenthető, s ez kedvező hatású lehet egészségügyi szempontból is.