13.2. Városklíma-kutatások Magyarországon

Napjainkban – a városklimatológia jelentőségének növekedésével – egyre több kutató foglalkozik hazánkban is e témával. A Szegedi Egyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén a városklimatológiai kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. Amint azt a 10. fejezetben bemutattuk, többször végeztek itt mobil, személygépkocsis mérési expedíciókat, valamint repülőgépes méréseket is. A kutatások elsődleges célja a hősziget szerkezetének részletes feltárása (Unger, 1992), annak modellezése (Unger et al., 2000; Unger, 2006), illetve a város bioklimatológiai hatásainak vizsgálata (Gulyás et al., 2006; Sódar és Unger, 1998). Vizsgálataik során kapcsolatot kerestek az ún. égboltláthatósági érték és az éves átlagos maximális hősziget intenzitás között. Kimutatták, hogy a hősziget intenzitásának térbeli szerkezete viszonylag jól jellemezhető a beépítettséggel és az égboltláthatósággal. Ezt jól tükrözi, hogy az alacsony égboltláthatósági értékkel rendelkező belvárosi területeken nagy a hősziget intenzitás értéke (Unger, 2004; 2009). Emellett egy módszert dolgoztak ki az érdességi paraméterek számítására is, melyek segítségével meghatározhatók a városon belüli ventillációs folyosók, melyek a város levegőjének cseréjét lehetővé teszik (Gál és Unger, 2009).

A Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén szintén mérőautós vizsgálatok alapján elemzik a városi hősziget szerkezetét, továbbá kapcsolatot keresnek a hősziget kialakulása és a különböző időjárási helyzetek között (Szegedi, 2000; 2002). Bottyán et al. (2005) az évszakos átlagos maximum hősziget térbeli szerkezetét vizsgálták Debrecenre vonatkozóan. Egy lineáris regressziós statisztikai modell segítségével kerestek kapcsolatot a beépített területek paraméterei és az átlagos maximum városi hősziget intenzitás között.

A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán a településtervezés, a tájépítészet szempontjából vizsgálják a városi klíma jellegzetességeit. Kutatásaikhoz különféle műholdas adatokat is felhasználnak (Oláh, 2013).

Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál az utóbbi évtizedben folyt városklimatológiai vizsgálatok elsődleges célja arra irányult, hogy milyen módon tervezhető, befolyásolható egy város levegőjének minősége (Sándor, 1999; Szepesi és Schirokné, 1999). E témakörben a legfontosabb kutatási területek közé tartozik a levegő minősége és a különböző meteorológiai viszonyok közötti kapcsolat feltárása, illetve a levegő minőségének számszerű előrejelzése. Haszpra László és munkatársai (Haszpra et al., 2001) a budai Vár alatt lévő Alagútban folytattak méréseket abból a célból, hogy meghatározzák a magyarországi gépkocsiállomány átlagos szennyezőanyag-kibocsátását, illetve vizsgálják a városok közlekedésből eredő légszennyezését. Bozó László és Baranka Györgyi kutatásainak célja a főváros légszennyezettségi viszonyainak feltárása, valamint a felszínközeli ózonkoncentráció alakulásának vizsgálata volt (Bozó et al., 1999; Baranka, 1999). Az utóbbi években az OMSZ csatlakozott az ún. UHI európai projekthez, ami nyolc közép-európai nagyváros összefogásával jött létre. A projekt kiemelt céljai: a városi hősziget jelenség megfigyelése, kutatása, a hősziget-jelenség és a klímaváltozás összefüggéseinek vizsgálata, stratégiák létrehozása a hősziget enyhítésére, illetve az ahhoz való alkalmazkodásra (Baranka, 2013).

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékén másfél évtizede folynak városklimatológiai kutatások. Az ELTE és az OMSZ közös kutatási programja keretében Weidinger Tamás és munkatársai vizsgálták a budapesti városi hősziget szerkezetét a meteorológiai mérőhálózat, a légszennyezettséget mérő monitorhálózat, valamint kerékpáros mérések adatainak felhasználásával (Molnár, 1999), illetve kifejlesztettek egy módszert az urbanizációnak a hosszúidejű hőmérsékleti idősorokra vonatkozó hatásának meghatározására (Weidinger et al., 1999). 1999-ben az ELTE és az OMSZ együttműködésének keretében az egyetem területén létesült egy városklimatológiai mérőállomás is (Kern, 2001). A Meteorológiai Tanszéken a mai napig folyó kutatások fő iránya a Magyarország és Közép-Európa nagyvárosaiban kialakuló városi hősziget vizsgálata műholdas mérésen alapuló adatok felhasználásával (Bartholy et al., 2004 és 2005; Dezső et al., 2005; Pongrácz et al, 2006, 2009).

A Magyar Urbanisztikai Társaság kezdeményezésére 2011 júniusában megalakult az ún. Városklíma Műhely, ami a témával foglalkozó szakemberek, kutatók szakmai közössége. E szervezet kiadványa a Városklíma kalauz (Ongjerth et al., 2011), mely a városok vezetői, a döntéshozó politikusok és a közigazgatási szakemberek  számára foglalja össze a települések éghajlatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.