13.3. A magyarországi nagyvárosokban kialakuló városi hősziget vizsgálata műholdas felszínhőmérsékleti mérések alapján

Ebben az alfejezetben mutatjuk be az ELTE Meteorológiai Tanszéken végzett részletes elemzések Budapestre és Debrecenre vonatkozó eredményeit.

13.3.1. A felhasznált adatok

A NASA[1] Földmegfigyelő Rendszerének (EOS[2]) részeként 1999 decemberében bocsátották pályára a Terra, majd ezt követően 2002 májusában az Aqua nevű műholdat. E két műhold egy több évig tartó nemzetközi kutatásokhoz gyűjt adatokat. E kutatások célja a globális változások komplex vizsgálata, amihez egy legalább 15 éves, az egész Földre kiterjedő adatsort kívánnak létrehozni. A kutatási program kiemelt céljai közé tartozik az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásainak a vizsgálata. E két műhold által mért adatok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a városban zajló folyamatokat, változásokat egyre pontosabban leírjuk, és azok lehetséges okait feltárjuk.

A Terra és az Aqua kvázipoláris pályájú műholdak, melyek 705 km magasságban keringenek a Föld körül. A Terra fedélzetén öt, az Aqua fedélzetén pedig hat műszer található, melyek közül, mi az alábbi szenzorok méréseit használtuk fel:

MODIS[3]: A sugárzási paramétereket 36 különböző – a láthatótól a hőmérsékleti infravörösig terjedő – hullámhossztartományban méri, a mérések térbeli felbontása a látható tartományban 250 m, az infravörös tartományban 1 km.

ASTER[4]: 4 látható és közeli infravörös tartományú csatornában 15 méteres, 6 közeli infravörös tartományú csatornában 30 méteres, és 5 hőmérsékleti infravörös tartományú csatornában 90 méteres felbontású képeket készít.

Az EOS program keretében e szenzorok méréseiből a teljes éghajlati rendszerre vonatkozóan számtalan paramétert meghatároznak, melyek segítségével vizsgálhatók a globális folyamatok és változások. Mi kutatásainkhoz a MODIS szenzor által mért felszínhőmérsékleti, felszínborítottsági és vegetációs index adatsorokat, valamint az ASTER felszínhőmérsékleti adatait használtuk fel. A MODIS szenzor által mért felszínhőmérséklet abszolút pontossága 0,3 °C óceán felett, és 1 °C szárazföld felett, relatív pontossága 0,25 °C (Wan, 1999). Horizontális térbeli felbontása 1 km. Az ASTER szenzor által mért felszínhőmérséklet abszolút pontossága 1 °C, relatív pontossága 0,3 °C. Térbeli felbontása 90 m (ASTER, 2001). Ezen adatok felhasználásának legfőbb hátránya az, hogy csak felhőmentes időszakban alkalmazhatók a városi hősziget-hatás elemzésére.

13.3.2. A vizsgálati módszerek

A városi hősziget legfontosabb jellegzetességeinek vizsgálatát a tíz legnagyobb magyarországi nagyvárosra végeztük el. Ehhez a Terra és az Aqua műhold fedélzetén található MODIS szenzor felszínhőmérsékleti mezőit használtuk fel. A szükséges adatokat a NASA földfelszíni adatokat archiváló internetes adatközpontjától (LPDAAC[5]) FTP szerveren keresztül kaptuk.

A felszínhőmérsékleti adatokat tartalmazó fájlok egységes formátumúak, mindegyik 1200×1200 képpontot tartalmaz. A 13.1. ábra egy példát mutat be: a 2007. július 19-i nappali felszínhőmérsékleti adatokat ábrázolja a Kárpát-medencére és környékére vonatkozóan. Ez a nap annak az emlékezetes néhány napnak az egyike, amikor Közép-Európát egy extrém hőhullám uralta, és az abszolút melegrekord is megdőlt. A felszínhőmérsékleti adatokban is igen szélsőséges (45 °C feletti) értékek figyelhetők meg bizonyos területeken.

A MODIS szenzor által mért felszínhőmérséklet alakulása a v4h19-es számú MODIS műholdkép-kivágat által lefedett területen 2007. július 19-én a nappali órákban

13.1. ábra. A MODIS szenzor által mért felszínhőmérséklet alakulása a v4h19-es számú MODIS műholdkép-kivágat által lefedett területen 2007. július 19-én a nappali órákban

A munkafolyamat adatok összegyűjtését követő lépése az adatok kontrollja, a hibás és a felhős képek kiszűrése volt. A városok azonosítása a műholdképeken egy speciális számológép, az ún. MODLAND Tile Calculator[6] segítségével történt. A számológép pontosan kiszámolta, hogy adott földrajzi koordinátákkal rendelkező ponthoz a műholdképen mely képpont tartozik. A városok azonosítása után a városokról és környékükről kivágatok készültek. A kivágat mérete Budapest esetében 6565, a többi magyarországi nagyváros esetében 3030 pixel.

Budapest egy része a Google Earth műholdkép-adatbázisban

13.2. ábra. Budapest egy része a Google Earth műholdkép-adatbázisban

Az adatfeldolgozás következő lépése a városi és városkörnyéki képpontok meghatározása volt. Ehhez felhasználtuk a MODIS felszíntípusok adatbázisát, a Google Earth[7] internetes műholdkép-adatbázist, valamint a GTOPO30 Digitális Terepmodellt. A Google Earth adatbázis nagy felbontású műholdfelvételei lehetővé teszik a beépített és nem beépített területek vizuális elkülönítését, ahogy az a 13.2. ábrán is látható. E műholdfelvételeket felhasználva minden egyes városra lehatároltuk azt a területet, ami a város közigazgatási határán belül ténylegesen beépített. Ezt a kontúrt illesztettük rá az 1 km-es térbeli felbontású rácsra, és megszámoltuk, összesen hány képpont található e kontúron belül. Ezután meghatároztuk a város ún. átlagos sugarát (rváros), amit a következő egyenlet ír le:

ahol Npixel a városhatáron belüli képpontok száma. E mennyiség tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy mekkora lenne a város sugara, ha a város pontosan kör alakú lenne.

A GTOPO30 adatbázist a jelentős magassági különbségek kiszűrésére használtuk fel. Ennek az adatbázisnak a horizontális térbeli felbontása 30 szögmásodperc (átlagosan 1 km).

A városi képpontok közé azok a pontok tartoznak, melyek a következő három feltétel mindegyikének megfelelnek:

  • a Google Earth adatbázis alapján meghatározott beépítettségi határon belül találhatók

  • a MODIS felszíntípus adatbázisban a beépített terület kategóriába esnek

  • tengerszint feletti magasságuknak az előző két feltételnek megfelelő képpontok átlagos tengerszint feletti magasságától való eltérése nem nagyobb, mint ±50 m.

A városkörnyéki képpontokhoz való tartozás feltételei:

  • távolságuk a Google Earth adatbázis alapján meghatározott beépítettségi határtól legfeljebb rváros, ahol rváros a város fent definiált átlagos sugara

  • felszíntípusuk nem tartozik a beépített terület és a víz típushoz

  • tengerszint feletti magasságuknak a város átlagos tengerszint feletti magasságától vett eltérése nem nagyobb, mint ±100 m.

A 13.3. ábrán a városi és városkörnyéki képpontok lehatárolásának folyamatát mutatjuk be Budapest esetében. Az így kapott pontok felszínhőmérsékleti adatainak felhasználásával minden városra és időpontra meghatároztuk a városi és városkörnyéki átlaghőmérsékletet, melyek különbsége adja a városi hősziget intenzitását. A meghatározott hősziget-intenzitás lehetőséget ad különféle összehasonlító vizsgálatokra, tanulmányozható a hősziget, valamint a különböző felszíni és meteorológiai paraméterek kapcsolata, a hősziget napszaktól, évszaktól és városmérettől való függése, továbbá a hősziget szerkezete és keresztmetszete.

A városi és városkörnyéki területek szétválasztása a MODIS felszínborítottsági adatbázis és a digitális magassági mező felhasználásával Budapest agglomerációs övezete esetén

13.3. ábra. A városi és városkörnyéki területek szétválasztása (lent) a MODIS felszínborítottsági adatbázis (fent) és a digitális magassági mező (középen) felhasználásával Budapest agglomerációs övezete (65 km × 65 km) esetén

Vizsgálatainkat Magyarország tíz legnépesebb városára – Budapestre, Debrecenre, Miskolcra, Szegedre, Pécsre, Győrre, Nyíregyházára, Kecskemétre, Székesfehérvárra és Szombathelyre – végeztük el.

13.3.3. A városi hősziget szerkezete

A műholdas felszínhőmérsékleti mérések egyedülálló lehetőséget nyújtanak a városi hősziget térbeli szerkezetének részletes feltárására. A 13.4. és a 13.5. ábra animációi a budapesti városi hősziget szerkezetét mutatják be 2001 és 2012 között évszakos bontásban nappal, illetve éjszaka. Az ábrákon az egyes képpontok hőmérsékletének a városkörnyéki átlaghőmérséklettől vett eltérésének évszakos átlaga látható.

A nappali mezőket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a városi hősziget magja a főváros pesti oldalán íves alakban helyezkedik el lefedve a belvárost. A tavaszi-nyári időszakban a hősziget kiterjedése és intenzitása is jelentős: a városkörnyéki átlaghőmérsékletet tavasszal 3-4 °C-kal, míg nyáron 4-6 °C-kal meghaladó terület a fővárosnak szinte az egész pesti részére kiterjed. A budai oldalon a hősziget csak egy kisebb területet fed le, itt a domborzat, valamint a zöldfelületek nagyobb aránya mérsékli a városi hősziget erősségét. A tavaszi-nyári időszakban a Budai-hegység legmagasabb részeinek felszínhőmérséklete 5-6 °C-kal alacsonyabb, mint a városkörnyéki átlaghőmérséklet, így ebben az időszakban a fővárosban a hegyvidék és a belváros között néhány kilométeres távolságon belül kb. 15 °C-os hőmérsékletkülönbség alakul ki. Az őszi-téli időszakban nappal a hősziget erőssége a belvárosban csekélyebb, mint nyáron, kb. 2-3 °C.

A nappali városi hősziget évszakos szerkezete Budapest térségében 2001 és 2012 között

13.4. ábra. A nappali városi hősziget évszakos szerkezete Budapest térségében 2001 és 2012 közöttanimáció

Az éjszakai városi hősziget évszakos szerkezete Budapest térségében 2001 és 2012 között

13.5. ábra. Az éjszakai városi hősziget évszakos szerkezete Budapest térségében 2001 és 2012 közöttanimáció

Az ábrák 1 km2-es felbontása lehetővé teszi, hogy megvizsgáljuk azoknak a felszíni elemeknek a hőszigetre gyakorolt hatását, melyek mérete meghaladja az 1 km2-t. Az ilyen elemek jellegzetes meleg, illetve hideg régiókat rajzolnak ki a hőszigeten belül, ami különösen a tavaszi-nyári nappali képeken szembetűnő. Ezeken a közvetlen környezetüknél több fokkal hidegebbek például a vízfelületek, erdők, parkok. A megrajzolt térképeken jól kirajzolódik a Duna vonala, a Népliget, valamint a X., XVII. és XVIII. kerületek közé beékelődő Városerdő. A meleg régiókra jó példa a ferihegyi Liszt Ferenc Repülőtér, aminek felszínhőmérséklete a nagy arányú mesterséges felszín hatására nyáron akár 5 °C-kal meghaladhatja a városkörnyéki átlaghőmérsékletet városperemi fekvése ellenére is.

Az éjszakai órákban a hősziget szerkezete jelentősen eltér a nappalitól. A főváros szinte teljes területén pozitív hőmérsékleti anomália jelenik meg. A hősziget centruma a budai és a pesti oldalra egyaránt kiterjed. Az éjszakai képeken – a nappaliakkal ellentétben – a budai hegyek melegebbek, mint a városkörnyéki átlaghőmérséklet.

A 13.6. ábra interaktív animáció formájában a városi hősziget átlagos nyári nappali szerkezetét mutatja be az összes vizsgált magyarországi városra a 2001 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. Mindegyik város esetében a nyári hónapokban alakul ki a legintenzívebb felszíni hősziget, ezért ezt az évszakot mutatjuk be. Látható, hogy mindegyik városban megfigyelhető a hőtöbblet, ám ennek mértéke városonként változó. Viszonylag gyengébb hősziget (1-3 °C) figyelhető meg Kecskeméten és Szegeden, míg Budapest, Debrecen, Miskolc és Pécs esetében a hőtöbblet a belvárosban az 5 °C-ot is meghaladja.

A városi hősziget nyári nappali szerkezete a Terra/MODIS szenzor 2001 és 2012 közötti felszínhőmérsékleti mérései alapján

13.6. ábra. A városi hősziget nyári nappali szerkezete a Terra/MODIS 2001 és 2012 közötti felszínhőmérsékleti mérései alapján – interaktív animáció

13.3.4. A városi hősziget keresztmetszete

Ahhoz, hogy a hősziget-jelenség hónapok, évek közötti változékonyságát is vizsgálni tudjuk, minden magyarországi város esetében elkészítettük a négy fő irány (É-D, NY-K, ÉNY-DK, DNY-ÉK) szerinti keresztmetszet havi bontású idősorát. Ezek közül itt a város felszínhőmérsékleti viszonyait legjobban reprezentáló irány szerinti idősort mutatjuk be Budapestre és Debrecenre vonatkozóan.

Budapest esetében az ÉNY-DK-i tengely mentén vizsgáltuk a hősziget keresztmetszetének időbeli alakulását. A 13.7. ábrán a metszésvonal földrajzi elhelyezkedése, a 13.8. ábrán pedig a felszínhőmérsékleti anomália időbeli alakulása látható.

Budapest és környékének topográfiája a GTOPO30 digitális magassági mező adatbázis alapján

13.7. ábra. Budapest és környékének topográfiája a GTOPO30 digitális magassági mező adatbázis alapján

A havi átlagos városi hősziget ÉNY-DK-i keresztmetszeti képe Budapest esetén

13.8. ábra. A havi átlagos városi hősziget ÉNY-DK-i keresztmetszeti képe Budapest esetén (Terra/MODIS 2001-2012 és Aqua/MODIS 2003-2012) animáció

A nappali képeken megfigyelhető a városi hősziget intenzitásának nyári maximuma, aminek értéke az egyes években különböző volt. A legtöbb évben a belvárosban a felszínhőmérséklet városkörnyéki átlaghőmérséklettől vett eltérésének havi átlaga bizonyos nyári hónapokban a 6 °C-ot is meghaladta. Ez az állapot 2005-ben, 2008-ban és 2010-ben állt fenn a leghosszabb ideig, ekkor három hónapon keresztül haladta meg a 6 °C-ot a városi hősziget havi átlagos intenzitása a belvárosban.

Két olyan év is volt, amikor a műholdas felszínhőmérsékleti mérések alapján a többi évhez viszonyítva kisebb hősziget-intenzitást detektáltunk: 2003-ban és 2007-ben. Ekkor a belvárosban a városkörnyéki átlaghőmérséklethez viszonyított anomália nyáron is csak 4-5 °C körül alakult, és ez az intenzitás kisebb területen, rövidebb ideig állt fenn. Ennek hátterében valószínűleg az akkori időjárási viszonyok állnak: a nyári hónapokban a hőmérséklet jóval az átlag felett, a csapadék mennyisége pedig az alatt alakult. Ez azt eredményezte, hogy a városon kívül sem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű nedvesség a párolgáshoz, így a városkörnyéki területek az átlagosnál jobban felmelegedtek. Tehát nem a város volt hűvösebb, hanem a környék volt melegebb a szokásosnál, s ez eredményezte a két térség átlaghőmérséklet-különbségének csökkenését.

Az éjszakai idősorok kiegyenlítettebb képet mutatnak. Itt is megfigyelhető, hogy a felszínhőmérséklet alapján kapott hősziget a téli félévben némileg visszahúzódik, de a téli és a nyári időszak között kisebb a különbség, mint nappal.

A 13.9. ábra Debrecen É-D-i keresztmetszetének földrajzi elhelyezkedését, a 13.10. ábra pedig felszínhőmérsékleti anomália-idősorát mutatja be. A nappali képeken Budapesthez hasonlóan itt is 5-6 °C-os hősziget-maximumok figyelhetők meg a nyári hónapokban, illetve a belvárosban a felszínhőmérsékleti anomália éves menetében télen egy másodlagos 1-3 °C-os maximum is megfigyelhető a legtöbb évben. Eszerint a nappali mérések során tavasszal és ősszel tapasztalható a legkisebb különbség a város és a városkörnyék felszínhőmérséklete között. Ennél valamivel nagyobb a különbség télen, és több fokkal nagyobb nyáron. Itt is megfigyelhető, hogy 2003-ban és 2007-ben kicsit gyengébb volt a hősziget-jelenség, és 2008-ban, valamint 2012-ben volt a legerősebb.

Debrecen és környékének topográfiája a GTOPO30 digitális magassági mező adatbázis alapján

13.9. ábra. Debrecen és környékének topográfiája a GTOPO30 digitális magassági mező adatbázis alapján

A havi átlagos városi hősziget É-D-i keresztmetszeti képe Debrecen esetén

13.10. ábra. A havi átlagos városi hősziget É-D-i keresztmetszeti képe Debrecen esetén (Terra/MODIS 2001-2012 és Aqua/MODIS 2003-2012)animáció

13.3.5. A városi hősziget átlagos intenzitása

Az 13.11. ábra Budapest havi átlagos hősziget-intenzitásának éves menetét mutatja be. A havi átlagokat a délelőtti és esti (Terra) mérések esetén a 2001 és 2012 közötti, míg a délutáni és hajnali (Aqua) mérések esetén a 2003 és 2012 közötti időszakra átlagoltuk, súlyozva az egyes években rendelkezésre álló adatok darabszáma szerint.

A délelőtti és délutáni görbék maximuma a nyári időszakra esik: júniusban a legerősebb az átlagos hősziget-intenzitás. Ekkor délelőtt kevéssel 3 °C felett, délután pedig 3,7 °C körül alakul. A nappali görbék két minimummal rendelkeznek: a március-áprilisi, illetve az október-novemberi időszakban legalacsonyabb a városi és városkörnyéki átlaghőmérséklet különbsége. Ezekben a hónapokban a hősziget intenzitása nem haladja meg az 1 °C-ot.

Az esti és hajnali görbék éves menete kisebb amplitúdójú, mint a nappaliaké. Itt is nyáron a legnagyobb a hősziget intenzitása, viszont a minimum a november–januári időszakban fordul elő. Budapest esetében nyáron 2 °C felett, télen 1,5-2 °C körül alakul a városi hősziget átlagos intenzitása.

Ha az intenzitás menetét különböző napszakokban összehasonlítjuk, megállapíthatjuk, hogy a délelőtti és délutáni, illetve az esti és hajnali görbék páronként nagyjából együtt futnak. A délutáni átlagos hősziget-intenzitások néhány tized fokkal meghaladják a délelőtti értékeket. Ez megfelel a várakozásoknak, hisz a magasabb napállás következtében fokozódik a globálsugárzás intenzitása, ami miatt a földfelszín nettó energiaegyenlege is nő. Ennek következtében a különböző (szenzibilis, látens, talaj-) hőáramok is megnövekednek. E hőáramoknak a nettó sugárzási egyenleghez viszonyított aránya jelentősen különbözik a város és vidék esetében, és ez eredményezi a hősziget kialakulását. Így a hőáramok fokozódása a felszínhőmérsékleti mezőben is növeli a város és a vidék közötti különbséget. Ugyanez az oka annak is, hogy nyáron jóval nagyobb a hősziget intenzitása, mint télen.

A városi hősziget havi átlagos intenzitásának sokéves átlaga Magyarország nagyvárosaiban

13.11. ábra. A városi hősziget havi átlagos intenzitásának sokéves átlaga Budapesten (a Terra/MODIS 2001-2012 közötti, az Aqua/MODIS 2003-2012 közötti felszínhőmérsékleti mérései alapján) - animáció

Az esti és hajnali intenzitás-átlagok közül az estiek általában magasabbak, de a különbség legfeljebb 0,1-0,2 °C. Éjszaka a nettó sugárzási egyenlegből hiányzik a bejövő rövidhullámú sugárzás, így azt csak a bejövő és kimenő hosszúhullámú sugárzás határozza meg. Ezek napi és éves változékonysága kisebb, mint a rövidhullámú sugárzásé, ezért a felszínhőmérsékleti görbék amplitúdója is gyengébb.

A sugárzás éven belüli változékonyságán túl az albedó változása is befolyásolhatja a hősziget intenzitásának éven belüli alakulását. Az albedó, azaz a felszín által visszavert és a felszínre érkező sugárzás hányadosa függ a felszín anyagától, ami elsősorban a városkörnyéki területeken változhat az év során. Tavasszal és ősszel a szántóföldeket felszántják, aminek hatására lecsökken az albedójuk, tehát több energia marad azok felszínének melegítésére. (A nedves csupasz talaj albedója 0,12-0,14, a zöld gabonáé 0,21-0,24, a száraz tarlóé 0,30-0,32, a fűé 0,18-0,22, a lombos erdőé 0,10-0,15.) Így ezekben a hónapokban a városkörnyéki területek is jobban felmelegszenek, tehát a városi és városkörnyéki területek átlagos felszínhőmérsékletének különbsége kisebb lesz. Azoknál a városoknál, ahol a városkörnyéki képpontok között jelentős a szántóföldek aránya, ez akár „negatív sziget” kialakulását is eredményezheti. Bár télen is csupasz a talaj a szántóföldeken, de ekkor két tényező is a városok javára billenti az energiamérleget. Egyrészt a városokban télen jelentős mennyiségű antropogén eredetű hő szabadul fel, ami a városi átlaghőmérsékletet növeli. Másrészt télen gyakran előfordul, hogy a városkörnyéki területeket hó borítja, miközben a városokban az már elolvadt, ilyenkor a két terület közötti jelentős albedó-különbség a városok nagyobb mértékű felmelegedését eredményezi. E tényezők miatt alakul ki a hősziget intenzitásának éves menetében télen tapasztalható másodlagos maximum.

13.3.6. A hősziget finomszerkezetének vizsgálata nagyfelbontású műholdképek alapján

Az előző fejezetekben átfogóan elemeztük a magyarországi és közép-európai nagyvárosok hősziget-jelenségének sajátosságait, melyhez a MODIS szenzor 1 km-es felbontású felszínhőmérsékleti adatait használtuk fel. A hősziget finomszerkezetének feltárásához ennél jobb térbeli felbontású műholdfelvételekre lenne szükség. Sajnos a kutatási források ma még nem teszik lehetővé, hogy egy szenzor napi rendszerességgel operatívan, az egész Földet lefedően készítsen ilyen felvételeket. Az igen finom (100 m alatti) felbontású kutatási célra alkalmas műholdképek egy adott területről sokkal ritkábban állnak rendelkezésre. További korlátozó tényező az, hogy e képek sokszor felhősek, így városklimatológiai kutatásokra nem használhatók. A Terra műhold fedélzetén található ASTER szenzor is csak néhány napra vonatkozóan készített felvételeket az általunk vizsgált városokról 2001 óta. Így e 90 m-es térbeli felbontású adatokat csak esettanulmányok készítésére tudjuk használni. Segítségükkel feltárhatjuk, hogy a műhold áthaladásának időpontjában hogyan alakultak a vizsgált terület felszínhőmérsékleti sajátosságai.

Budapestre vonatkozóan két képet választottunk ki, egy nyárit, ami a 2001. július 6-i, és egy télit, ami a 2003. február 2-i sugárzási adatokból kiszámított felszínhőmérsékleti mezőt mutatja be (13.10. ábra felső és alsó képe). Mindkét kép a Terra délelőtti áthaladása során készült. Kiemelt vizsgálati célpontként a viszonylag nagy kiterjedésű XI. kerületet választottuk ki, mely igen változatos beépítettségű, a sűrűn és ritkán beépített lakóövezetek mellett találhatók itt többek között ipari, kereskedelmi területek, irodaépületek, vasutak, valamint parkok, erdők is.

A 13.12. ábra két felszínhőmérsékleti képén az egyes képpontoknak az adott napi MODIS városkörnyéki átlaghőmérséklettől vett eltérése látható. A felszíni elemek beazonosítása céljából a kerület Google Earth adatbázisban található, látható tartományú képét is bemutatjuk (legalsó kép). A műholdas információkból készített képeken szembetűnő, hogy a nyári napon jelentős hőmérsékleti anomália alakul ki. Ekkor a felszínhőmérséklet a kerület jelentős részén legalább 10 °C-kal meghaladja a városkörnyéki átlagos felszínhőmérsékletet, aminek értéke 30,6 °C. A téli képen a városkörnyéki átlagos felszínhőmérséklet -4,8 °C, a kerület felszíne ennél általában 5-10 °C-kal melegebb. A Duna vízfelszíne nyáron kb. 10 °C-kal hidegebb, míg télen 8 °C-kal melegebb, mint a városkörnyéki átlaghőmérséklet.

A felszínhőmérséklet városkörnyéki átlaghőmérséklettől vett eltérése Budapest XI. kerületében a Terra/ASTER szenzor 90 m-es felbontású mérései alapján

13.12. ábra. A felszínhőmérséklet városkörnyéki átlaghőmérséklettől vett eltérése Budapest XI. kerületében a Terra/ASTER 90 m-es felbontású mérései alapján

E 90 m-es felbontású adatok lehetővé teszik, hogy egyes épületek, illetve egyéb felszíni elemek hőmérsékleti viszonyait vizsgáljuk. Az ábrákon kijelöltünk néhány forró, illetve hideg térséget (melyeket 1-től 18-ig terjedő sorszámmal jelöltünk), és megvizsgáltuk, hogy mely objektumok felelnek meg e pontoknak:

1.      Kamaraerdő – A kerület szélén található parkerdő nyáron még a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél is hidegebb, és felszíne a közelben (ÉNY-ra) található budaörsi bevásárlóközpontoknál 20-25 °C-kal alacsonyabb hőmérsékletű. Télen felszínhőmérséklete némileg meghaladja a városkörnyéki átlaghőmérsékletet, de a környező beépített területeknél hidegebb.

2.      Az egykori Vasvári Laktanya – Épületeiben ma már különféle cégek telephelyei találhatók. A terület szervesen kapcsolódik a főváros határán kívül eső budaörsi ipari és logisztikai park létesítményeihez (mely az M1/M7 autópálya mentén található bevásárlóközpontoktól délre fekszik). Felszíne a nyári képen 12 °C-kal, a télin 7 °C-kal melegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

3.      Sasadi Virágpiac – Nagy kiterjedésű mesterséges burkolatának következtében felszíne a nyári felvételen mintegy 12 °C-kal, a téli felvételen kb. 8 °C-kal melegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

4.      Gazdagréti Lakótelep – A jórészt tízemeletes panelházakból álló lakótelep épületei nyáron kb. 10 °C-kal, télen 5 °C-kal melegebbek a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél. Az ábrákon megfigyelhető, hogy az épületek között található zöldfelületek némileg mérséklik a hősziget-hatást, ezek felszíne 2-3 °C-kal hidegebb az épületekénél.

5.      Sas-hegy – A 266 m tengerszint feletti magasságú hegy legfelső része beépítetlen, növényzettel borított. Felszíne a nyári képen 5-6 °C-kal hidegebb, mint a közvetlen környezete, s 2 °C-kal hűvösebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél. Télen nincs számottevő eltérés a hegy és környéke felszínhőmérséklete között, mindkettő kb. 5 °C-kal haladja meg a városkörnyéki átlaghőmérsékletet.

6.      A Karolina út elején található csarnoképület – A lapos tetejű épület nyáron kb. 15 °C-kal, télen 7-8 °C-kal melegebb, mint a városkörnyéki átlaghőmérséklet.

7.      Kelenföldi Buszgarázs – A csarnoképületekből és hatalmas aszfaltborítású parkolóból álló Nagyszőlős utcai BKV telep a XI. kerület egyik legmelegebb felszínű területe. A felszínhőmérséklet nyáron 18 °C-kal, télen 10-12 °C-kal haladja meg a városkörnyék átlagos felszínhőmérsékletét.

8.      Kelenföldi Pályaudvar – A vasúti sínek és a pályaudvari épületek felszíne a téli képen 5-6 °C-kal, a nyári felvételen 12 °C-kal haladja meg a városkörnyéki átlaghőmérsékletet.

9.      A Volánbusz Rt. telepe – Az Andor utca és Thán Károly utca kereszteződésében található telep a Kelenföldi Buszgarázshoz hasonlóan teljes mértékben mesterséges burkolatú, így felszínének hőmérséklete nyáron 15 °C-kal, télen 8 °C-kal haladja meg a városkörnyéki átlaghőmérsékletet.

10.  Gellért-hegy – A Gellért-hegy déli oldala esik a XI. kerület területére. Ennek felszínhőmérséklete nyáron a városkörnyéki átlaghőmérséklet alatt, míg télen némileg felette alakul. A hegyoldal mindegyik évszakban hidegebb közvetlen környezeténél.

11.  Az egykori Budai Skála Áruház és a Piac – A műholdfelvételek készítésének időpontjában még állt a Budai Skála Áruház épülete, amit 2007-ben lebontottak. Ennek, valamint a mellette található piaccsarnoknak a felszíne nyáron 12-13 °C-kal, télen 5-7 °C-kal melegebb volt a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

12.  ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömb – A nyolcemeletes épület, melyben a Meteorológai Tanszék is található, a Petőfi híd lábánál, a Duna-parton helyezkedik el. Felszínhőmérséklete nyáron kb. 10 °C-kal, télen mintegy 5 °C-kal haladja meg a városkörnyék átlaghőmérsékletét.

13.  Nádorliget-lakópark és egyéb irodaházak – A Szerémi út – Dombóvári út – Fehérvári út – Hauszmann Alajos utca által határolt terület a 2000-es évek elejétől nagy változásokon ment keresztül. Egy ingatlanberuházás keretében több ütemben hat-nyolcemeletes, nagy alapterületű társasházak épültek. A rendelkezésre álló műholdfelvételek az építkezések idején készültek. Nyáron 15 °C feletti, télen 6-8 °C körüli hőmérsékleti többlet alakult ki ezen a területen.

14.  A Budafoki út – Hauszmann Alajos utca – Szerémi út – Hengermalom út által határolt tömb ipari-kereskedelmi célú épületei – A nagy, többnyire lapos tetejű csarnoképületek és az aszfaltburkolatok felszíne nyáron 17-18 °C-kal, télen 10 °C-kal melegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

15.  Kopaszi-gát – A Lágymányosi-öböl és a Kopaszi-gát területe a vizsgálat időpontjában még rendezetlen terület volt, azóta itt sport- és szabadidőközpontot alakítottak ki. A félsziget felszíne mindkét képen hidegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

16.  Újbuda Center – Az egykori MKM Kábelgyár elhagyott csarnoképületéből 2006-ban bevásárló központot alakítottak ki. A műholdfelvételek készítésének időpontjában a csarnok még üresen állt, de felszíne nyáron 16 °C-kal, télen 9 °C-kal volt melegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

17.  A Szerémi út – Építész utca – Fehérvári út – Galvani utca által határolt tömb ipari-kereskedelmi célú épületei – Itt is többnyire hatalmas, lapos tetejű csarnokok találhatók, amiket nagy kiterjedésű aszfaltburkolatú parkolók vesznek körül. Ezek felszíne nyáron 17-18 °C-kal, télen 8-10 °C-kal melegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.

18.  Az egykori Házgyár – E terület csarnoképületeiben ma irodák, üzemek, logisztikai központok helyezkednek el. Felszínük nyáron 16-18 °C-kal, télen 5 °C-kal melegebb a városkörnyéki átlaghőmérsékletnél.



[1] National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Légügyi és Űrkutatási Hivatal (USA)

[2] Earth Observing System – Föld megfigyelési rendszer

[3] Moderate-Resolution Imaging Spectroradiometer – Közepes felbontású leképező spektrális sugárzásmérő

[4] Advanced Spaceborne Thermal Emission and Reflection Radiometer – Továbbfejlesztett űrbeli hőmérsékleti emissziót és a visszavert sugárzást mérő sugárzásmérő

[5] Land Processes Distributed Active Archive Center – Földfelszíni Folyamat Adatok Aktív Archiváló Központja

[6] MODLAND Kivágat-Számológépa MODIS szárazföldi méréseinek földrajzi azonosítására szolgáló webes eszköz

[7] Google Föld – nagy felbontású, látható tartományú műholdfelvételek globális internetes adatbázisa