III.3. Az ALADIN/CHAPEAU modellrendszer

Az NCAR és fejlesztői konzorciumának WRF koncepciójával ellentétben, az európai központok eltérő stratégiát alkalmazva érik el a decentralizált modell fejlesztést. Az amerikaiakkal ellentétben, az európai meteorológiai szolgálatok részben kereskedelmi tevékenységből tartják fent magukat (a kereskedelmi tevékenységből származó bevétel 30-50% között mozog), így adataikat és tudásbázisukat jobban védik, mint az USA intézményei. A konzervatívabb adatpolitika következtében, az európai modellek futtatása és fejlesztése szinte kizárólag a meteorológiai szolgálatok műhelyeiben zajlik. A decentralizált modellfejlesztés meteorológiai szolgálatok és országok együttműködése révén valósulhat tehát meg (lásd a bevezetést). Az európai modellek oktatásban és egyetemi kutatásban való használata szoftver licensz vásárlásával, vagy együttműködési megállapodások megkötésével valósulhat meg. A bemenő adatok csak az állami meteorológiai szolgálatok közreműködésével érhetőek el. Ennek okán maga a közösségi felhasználásra átadott szoftver változat nem tartalmazza az elő-feldolgozó, (pre-processzor) egységet, a modell tartomány, rácsfelbontás kevésbé szabadon konfigurálható, és a modellezni kívánt időszak is csak a szolgálat közreműködésével és tudtával választható meg vagy módosítható.

Az egyetemi és akadémiai felhasználásra szánt CHAPEAU (Common Hirlam Aladin Package for Education and Academic Use) programcsomag fejlesztése a 2000-es évek közepén indult az ALADIN modellre építve, ám ezidáig viszonylag kevéssé terjedt el. Elkészült a modell implementációja különböző Linux rendszereken (elsősorban Ubuntura lett tesztelve, de például az ELTE-n sikeresen alkalmaztuk Debian, a BME-n OpenSuSe rendszereken is). Kifejlesztésre került egy Perl5 alapú, úgynevezett mSMS vizuális telepítés- és futtatáskezelő és -követő köztes réteg, mely azonban nem feltétlenül szükséges a modell alkalmazásához.

A CHAPEAU korlátos tartományú spektrális modell, melyet hidrosztatikus közelítés alkalmazásával és nem-hidrosztatikusan is lehetséges futtatni. Számításait Lambert-kúpvetületen és felszínkövető–nyomási hibrid koordináta-rendszerben (III.3. ábra) végzi. A modell egy rögzített bemenő adatcsomaggal tesztelhető (Belgium térségére készít modellfuttatást egy kiválasztott időjárási esetre), és alapesetben egyetlen processzoron való (MPI nélküli) futtatásra ad lehetőséget (a többprocesszoros futtatásról ld. az FII. függeléket). Ez a rendszer korlátozott operatív célú alkalmazhatóságát is maga után vonja, hiszen hiába áll rendelkezésre a felhasználónak egy több magos, több processzoros erős gép, az erőforrásoknak csupán töredékét tudja kihasználni a modell integrálására. Természetesen a CHAPEAU esetében nem is az operativitás elérése a célja.

A CHAPEAU-val a legtöbb általánosan ismert numerikus kísérlet végrehajtható: előrejelzések készíthetőek segítségével és vizsgálható a különböző parametrizációs eljárásokra való érzékenysége. A programban résztvevők számára biztosított nyílt forráskódja lehetőséget ad a kód szintű változtatásokra, fejlesztésekre. Lehetőség van speciális – pl. levegőkémiai, városi léptékű valamint idealizált feltételekkel történő – futtatásokra is. Az F.II. függelékben – a WRF modellhez hasonlóan – röviden áttekintjük a modell szerkezetét, futtatását, a modelleredmények utó-feldolgozási és megjelenítési lehetőségeit, valamint bemutatjuk a numerikus előrejelzés oktatásában való gyakorlati felhasználását. A CHAPEAU modellről bővebb információ található az ELTE Meteorológiai Tanszék honlapján: http://nimbus.elte.hu/~numelo/CHAPEAU.