VI.2. Meteorológiai paraméterek és a talajklíma

A meteorológiai adatok kiemelkedő fontosságúak az ökológiai modellek, így a DNDC modell számára is. Bemeneti adatként meg kell adnunk a napi maximum és minimum hőmérsékletet oC-ban, a napi csapadék mennyiséget cm-ben, illetve bizonyos esetekben a napi globálsugárzás értéket is. Az egyéb szükséges adatokat, mint például a hőmérséklet és talajhőmérsékleti profilt, a nappalok hosszát, vagy a napsugárzást, a beépített klíma almodellek (légkör, talaj) számítják ki. A modell számolja az órás és a napi talajhőmérsékletet és talajnedvességet, valamint a víz vízszintes áramlását a talajban és a felszínen (lefolyás). A napi és a nappali átlagos növényzeti hőmérsékletet a napi maximum és minimum réteghőmérséklet alapján határozza meg. A DNDC kiszámítja a talajvíz mozgását, illetve a talajnedvesség változását is. A hidrológiai almodell számol a talajban lejátszódó, a talajnedvességet befolyásoló folyamatokkal, mint a felszíni lefolyás, az evapotranspiráció (a növényzet és a talaj együttes párolgása) és a beszivárgás. A modell számol a hótakaróval, illetve ennek olvadásával is, amelyet figyelembe vesz a leszivárgás során, hasonlóan az öntözéshez (antropogén hatás) és a lehullott csapadékhoz (természetes hatás). A vízfelvételi átrendeződés során a víz felfelé, illetve lefelé is mozoghat. Ez a mozgás a szomszédos talajrétegek közti nedvesség különbség hatására megy végbe.

A modell számításba veszi a párolgást, amit a felszíni energiamérleg alapján a Priestly–Taylor (1972) egyenlet segítségével határoz meg. A potenciális párolgás parametrizálásában a modell figyelembe veszi az aktuális szén-dioxid koncentrációt is. Megjegyezzük, ha a CO2 koncentráció a duplájára nőne, akkor a transzspirációs potenciál 30%-kal csökkenne. Az aktuális növényi párologtatást együttesen határozza meg a párolgási potenciál (a meteorológiai állapothatározóktól függő lehetséges maximális érték) és a növényi felvételi kapacitása (tényleges párolgás), ami a meteorológiai feltételek mellett függ a növény és talajparaméterektől, mint pl. talajnedvesség, LAI (Leaf Area Index - levélfelület index) vagy a gyökérzet (mennyiség és eloszlás). Áradás, illetve belvíz esetén minden talajréteg vízzel telítetté válik, ilyenkor a vízátrendeződési folyamatok nem működnek a modellben.