Bevezetés a tudományfilozófiába

Gulyás László

Kampis György

Kutrovátz Gábor

Ropolyi László

Soós Sándor

Szegedi Péter

Szerkesztette: Ropolyi László

Lektorálta: Kiss Olga

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

A jegyzetben tárgyalt témák kutatását támogatta az OTKA a K 79194 és a K 84145 témaszámon.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.


Tartalom

1. Bevezetés: Mi a tudományfilozófia?
1. 1 A filozófiai szemléletmód kibontakozása
1.2 A tudományok kialakulása
1.3 A filozófia a tudományról a tudományfilozófia előtt
1.3.1 Ókori görög filozófusok a tudományról
1.3.2 Tudás és hit a középkorban
1.3.3 A modern tudomány
1.4 A tudományfilozófia kialakulása
1.5 A tudományfilozófia 3 alapvető kérdésköre
1.6 A tudományfilozófia tipikus változatai
1.6.1 A fejezet hivatkozásai
1.7 A jelen jegyzet szerkezete
1.8. Hasznos olvasmányok a tudományfilozófiába bevezető tanulmányokhoz
2. A pozitivista tudományfilozófia fontosabb eredményei
2.1 Pozitivista filozófiai előfeltevések a tudományfilozófiában
2.2 A Bécsi Kör tudományfilozófiája
2.3 Karl R. Popper
2.4 Az analitikus tradíció további változatai és árnyoldalai
3. A posztpozitivista tudományfilozófiák változatai
3.1 Áttekintés
3.1.1 A (neo)pozitivista felfogás felbomlása
3.1.2 Váltás a tudományfilozófiában
3.2 Thomas Kuhn és A tudományos forradalmak szerkezete
3.2.1 A tudomány Kuhn szerint
3.2.2 A tudomány változásai
3.3 Paul Feyerabend ismeretelméleti anarchizmusa
3.3.1 Feyerabend a tudományról és változásáról
3.3.2 Összemérhetetlenség vagy éppen ellenkezőleg? – egy esettanulmány
3.3.3 Tudósok kontra filozófusok a tudomány relativitásáról
3.4 Lakatos Imre
3.4.1 Lakatos élete és magyarországi vonatkozásai
3.4.2 Lakatos matematikafilozófiája
3.4.3 Lakatos tudományfilozófiája
3.5 A tudomány evolúciós modelljei
3.5.1 Larry Laudan
3.5.2 Stephen Toulmin
3.5.3 David Hull
4. A tudományfilozófia szociológiai fordulata
4.1 Áttekintés
4.1.1 A tudomány és a társadalom kapcsolata és az erről alkotott kép az ókortól a XIX. századig
4.1.2 Az externalizmus-internalizmus vita
4.1.3 A tudományszociológia
4.1.4 A tudásszociológia
4.1.5 A makro- és mikroszociológia határán
4.1.6 Az egyenlőség eszméje Newton harmadik törvényében
4.2 A tudományfilozófia kvantitatív szociológiai módszerei
4.2.1 A tudományszociológiától a bibliometriáig
4.2.2 Tudománymetria, bibliometria – a tudomány szociológiai valósága és értékelése
4.2.3. Hálózatok, mintázatok és dinamika: strukturális tudománymetria
4.2.4. Esettanulmány: magyar intézmények kutatási értékelése
4.2.5. Hogyan jellemezhető végül is a korszerű tudománymetria?
4.2.6. Hivatkozások
4.3. David Bloor és a tudásszociológia Erős Programja
4.4. Harry Collins
4.4.1 A módszertani relativizmus és az esettanulmányok
4.4.2. A tudománytanulmányok harmadik hulláma
4.5. Karin Knorr-Cetina és a konstruktivizmus
4.6. Bruno Latour
4.7. Egy konstruktivista téma: a tudomány heterogenitása
4.8. Összegzés: A szociálkonstruktivizmus szemlélete
5. A hermeneutikai/fenomenológiai tudományfelfogás
5.1 Szociálkonstruktivizmus és hermeneutika: társadalmi rendszer és életvilág
5.2 Szociálkonstruktivizmus és hermeneutika: a valóság konstrukciói
5.3 Szociálkonstruktivizmus és hermeneutika: tudás és hatalom
5.4 Hivatkozások
6. A tudomány posztmodern kritikái
6.1 Áttekintés
6.2. A tudományháború
6.2.1 A tudományháború előzményei és lefolyása
6.2.2 A konstruktivista oldal forrásai és elköteleződései
6.2.3 A realista oldal forrásai és elköteleződései
6.2.4 Realista vádak a tudományháborúban
6.2.5 Összegzés
6.3. A technotudomány problémája
6.3.1. A technotudomány fogalma
6.3.2. A technotudomány a tudományelemzés hagyományos perspektíváiból
6.3.3. Technika, tudomány, technotudomány
6.3.4. Hivatkozások