1.3 Kérdések

  1. Ismertessük a Parmenidesz által képviselt Pythagoras féle elképzelést a Föld klímáiról!

  2. Ki volt az a filozófus, aki felismerte a mezőgazdaság, így az ókori társadalmak érzékenységét is az éghajlat változásaira? Vázoljuk röviden gondolatait!

  3. Hogyan módosult a Pitagorász féle elképzelés a Föld klímáiról a középkorban?

  4. Ki volt az, aki felismerte a Föld klímái és vegetáció-típusai közötti kapcsolatot?

  5. Mutassuk be az éghajlat-osztályozási módszereket! Jellemezzük röviden a módszerek egyikét!

  6. Hogyan viszonyúl Köppen (1936) éghajlat-osztályozása a Föld klímáira vonatkozó Pythagorás-féle elképzelésekhez?

  7. Soroljunk fel legalább három olyan globális éghajlat-osztályozási módszert, melyek összetettebbek, mint Köppen (1936) módszere!

  8. Ki alkalmazta elsőként Magyarországon Köppen módszerét? Mit állapított meg a Köppen-módszer alkalmazhatóságát illetően?

  9. Mely biofizikai éghajlat-osztályozási módszert alkalmazták eddig a legtöbb alkalommal Magyarországon? Mivel indokolható, hogyan magyarázható a módszer népszerűsége?

  10. Melyik biofizikai éghajlat-osztályozási módszer használ talajadatot is? Konkrétan milyen adatról van szó?

  11. Az éghajlat-osztályozás szempontjából mely vízmérleg-elem a fontosabb: a potenciális, vagy a tényleges párolgás? Indokoljuk meg a választást!

  12. Mit nevezünk potenciális evapotranszspirációnak? Jellemezzük a folyamatot leíró fogalom mindkét szavát külön-külön!

  13. Ídézzük fel Hamvas gondolatait a növényi lét titkairól! Értelmezzük meteorológiai szempontból e filozófikus gondolatokat!

  14. Hasonlítsuk össze Köppen, Holdridge és Thornthwaite módszerét az evapotranszspiráció meghatározása szempontjából!

  15. Hasonlítsuk öszze Köppen, Holdridge és Thornthwaite módszerét komplexitásuk szempontjából, adjunk elemzést erről! A komplexitás a vegetációhoz való viszony, a potenciális evapotranszspiráció szimulálása, valamint a talaj tulajdonságainak számításba vétele alapján itélhető meg.