2.4 Kérdések és feladatok

  1. Mely tényezőktől függ a növénytakaró területi eloszlása a Földön?

  2. Mikor mellőzzük a talajadatokat és a geológiai adatokat a növényzet területi eloszlásának leírása során?

  3. Mely éghajlati tényezők a legfontosabbak a növényzet számára?

  4. Becsülnek-e potenciális evapotranszspirációt a biofizikai éghajlat-osztályozási módszerek? Ha igen, hogyan, és minek a függvényében?

  5. Milyen adatokat használunk leggyakrabban bemenő adatokként a biofizikai éghajlat-osztályozási módszereknél? Indokoljuk meg a választ!

  6. Mely határértékek között változnak a P és a T évi értékei a Kakas (1960) féle adatbázisban? Rajzoljuk be e tartományt a Lamb (1978) féle adatbázisra vonatkozó P-T diagramon!

  7. Hol vannak hazánkban nagyobb, összefüggő homokos területek?

  8. Hol vannak hazánkban nagyobb, összefüggő vályogos területek?

  9. Hol vannak hazánkban nagyobb, összefüggő agyagos területek?

  10. Vannak-e hazánkban egymással határos homokos és agyagos területek? Ha igen, nevezzük meg ezeket a területeket!

  11. Vannak-e hazánkban egymással határos homokos és vályogos területek? Ha igen, nevezzük meg ezeket a területeket!

  12. Vannak-e hazánkban egymással határos vályogos és agyagos területek? Ha igen, nevezzük meg ezeket a területeket!

  13. Magyarországon mely fizikai féleségnek van a legnagyobb, melynek a legkisebb hasznos vízkészlete?

  14. Indokoljuk meg a 10°C = 20 mm skálabeosztást a Walter-Lieth (1960) féle klímadiagramon!

  15. Hogyan különböztetjük meg a hőmérsékleti görbét és a csapadékgörbét a Walter-Lieth (1960) féle klímadiagramon?

  16. Hogyan jelöljük a különböző nedvességű időszakokat a Walter-Lieth (1960) féle klímadiagramon?

  17. Milyen hőmérsékleti szélsőértékekre alkalmazunk speciális jelöléseket és hogyan ábrázoljuk őket a Walter-Lieth (1960) féle klímadiagramon?

  18. Mikor kell az aszályosságot jelölni a Walter-Lieth (1960) féle klímadiagramon?

  19. Lehet-e arid és szubhumid jelleg a Walter-Lieth (1960) féle klímadiagramon az aszályosság jelölése nélkül?

  20. Melyek azok a tulajdonságok, amelyeket nem tudnánk jelölni Fort Nelson és Cape Don esetében, ha csupán havi átlaghőmérsékletek és csapadékösszegek állnának rendelkezésre?

  21. Mire használta fel Köppen a de Candolle-féle térképeken szereplő vegetáció-típusokat és határvonalaikat?

  22. Soroljuk fel a módosított Köppen (1936) féle rendszer klímatípusait! Jellemezzük őket röviden pár szóban!

  23. Válasszunk ki két állomást a Lamb (1978) és a Kakas (1960) féle adatbázisból! Jellemezzük az állomások éghajlatát Köppen alapján!

  24. Hogyan becsüli Holdridge (1947) módszere a potenciális párolgást?

  25. Soroljunk fel legalább öt vegetáció-típust a Holdridge-féle háromszögdiagram hideg-mérsékelt és meleg-mérsékelt öveiből!

  26. Válasszunk ki két állomást a Lamb (1978) és a Kakas (1960) féle adatbázisból! Jellemezzzük az állomások éghajlatát Holdridge alapján!

  27. Jellemezzük röviden Thornthwaite (1948) módszerének fizikáját (a csöbör karakterisztikái, a vízmérleg számítása, használt feltételezések)!

  28. Hogyan számítjuk a Thornthwaite (1948) féle nedvességi indexet és mihez szükséges a számítása?

  29. Hogyan számítjuk Thornthwaite alapján a potenciális párolgást és mihez szükséges a számítása?

  30. Mit jellemez a harmadik betű a Thornthwaite (1948) féle klímaképletben?

  31. Mit jellemez a negyedik betű a Thornthwaite (1948) féle klímaképletben?

  32. Válasszunk ki két állomást a Lamb (1978) és a Kakas (1960) féle adatbázisból! Jellemezzük az állomások éghajlatát Thornthwaite alapján!

  33. Próbáljuk ki legalább egy eseten a klímaképlet érzékenységét a numerikus módszerek használatára!

  34. Jellemezzük röviden a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle módszer fizikáját (a csöbör karakterisztikái, a vízmérleg számítása, használt feltételezések)!

  35. Hogyan számítjuk a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle módszerben a tényleges párolgást és mihez szükséges a számítása?

  36. Válasszunk ki két állomást a Lamb (1978) és a Kakas (1960) féle adatbázisból! Jellemezzük az állomások éghajlatát a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle módszer alapján!

  37. Próbáljuk ki legalább egy eseten a klímaképlet érzékenységét a β együttható parametrizálására!

  38. Hasonlítsuk össze Köppen, Holdridge és Thornthwaite éghajlat-képeit legalább két állomás esetén! Elemezzük helyességüket az internetről letöltött vegetáció-képek alapján!