3.3 Kérdések és feladatok

  1. Rajzoljuk be az Af, Aw, Am, BS és a BW klímaképletek megközelítő helyeit a P-T diagramba!

  2. Rajzoljuk be a BS, BW és az ET klímaképletek megközelítő helyeit a P-T diagramba!

  3. Rajzoljuk be a Holdridge módszerében használt trópusi, szubtrópusi, meleg-mérsékelt és hideg-mérsékelt szélességi öv kategóriák megközelítő helyeit a P-T diagramba!

  4. Melyik a Thornthwaite (1948) módszerében használt legkisebb hőellátottsági kategória (név és jelölés), ami előfordul a Lamb-féle adatbázisban?

  5. Tekintsük a módosított Köppen rendszerrel kapott klímaképletek P-T diagramon belüli területi eloszlását. Mely klímaképlet esetén a legnagyobb, illetve a legkisebb az évi csapadékösszeg? Mely klímaképlet esetén a legnagyobb, illetve a legkisebb az évi átlaghőmérséklet?

  6. Rajzoljuk be a módosított Köppen (1936) féle klímaképletek megközelítő helyeit a Holdridge-féle klasszifikáció nedvességi és hőmérsékleti kategóriái szerint! Mely klímaképlet szóródása a legnagyobb, illetve a legkisebb?

  7. Válasszunk ki két olyan ET klímaképletet a 3.4. ábráról, melyek Holdridge (1947) féle nedvességi és hőmérsékleti kategóriái különböznek! Hasonlítsuk össze a két állomás környékén lévő típikus vegetációt az éghajlat-osztályozások jóságának megítélése végett!

  8. Válasszunk ki két olyan BW klímaképletet a 3.4. ábráról, melyek Holdridge (1947) féle nedvességi és hőmérsékleti kategóriái különböznek! Hasonlítsuk össze a két állomás környékén lévő típikus vegetációt az éghajlat-osztályozások jóságának megítélése végett!

  9. Rajzoljuk be az ET és a BW klímaképletek megközelítő helyeit a Thornthwaite (1948) féle klimaképlet első két betűjének függvényében!

  10. Válasszunk ki két olyan ET klímaképletet a 3.10. ábráról, melyek Thornthwaite (1948) féle betűkombinációi különböznek! Hasonlítsuk össze a két állomás környékén lévő típikus vegetációt az éghajlat-osztályozások jóságának megítélése végett!

  11. Válasszunk ki két olyan BW klímaképletet a 3.10. ábráról, melyek Thornthwaite (1948) féle betűkombinációi különböznek! Hasonlítsuk össze a két állomás környékén lévő típikus vegetációt az éghajlat-osztályozások jóságának megítélése végett!

  12. Hogyan jellemezte Köppen hazánk éghajlatát? Hasonlítsuk össze ezt a jellemzést a Kakas (1960) féle adatbázis alapján kapott Köppen (1936) féle klímaképletek területi eloszlásával, ami a 3.18. ábrán látható!

  13. Hasonlítsuk össze a 3.18. (Köppen osztályozása) és a 3.19. (Holdridge osztályozása) ábrákat, a rajtuk lévő jelmagyarázatokat! Mi az alapvető különbség közöttük?

  14. Hol található hazánk legnedvesebb és leghidegebb területe Holdridge (Szelepcsényi és mtsai., 2009b) és Borhidi (1961) szerint? Hogyan nevezi ezt a területet Holdridge, valamint Borhidi?

  15. Hogyan jellemezhető hazánk hőellátottságának területi eloszlása Thornthwaite (1948) szerint? Viszonyítsuk ezt Köppen és Holdridge osztályozásaihoz!

  16. Hogyan jellemezhető hazánk vízellátottságának területi eloszlása Thornthwaite (3.23. ábra) szerint? Viszonyítsuk ezt Köppen és Holdridge osztályozásaihoz!

  17. Vegyük szemügyre a 2.1. táblázatot és a 3.24. ábrát! Jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott talajvízkészlet nyári és tavaszi értékeit a 2.1. táblázatban szereplő számokhoz képest homok és vályog esetén!

  18. Mely értékek körül változnak a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott tényleges párolgás értékek nyáron?

  19. Vessük össze a 3.23. (Thornthwaite módszere) és a 3.26. (a módosított Thornthwaite-féle modell) ábrákat! Melyik az egyszerűbb? Melyik ábra mondható jobbnak? Az ábrák összevetéséből és a 3.27. ábra ismerete alapján milyen konklúziót vontunk le?

  20. Vessük össze a 2.5. és a 3.28. ábrákat! Jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott talajvízkészlet évi értékeinek területi eloszlását!

  21. Vessük össze a 2.5., a 3.29. és a 3.30. ábrákat! Jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott tényleges párolgás évi összegeinek területi eloszlását!

  22. Jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott talajvízkészletnek és a tényleges párolgásnak a területi eloszlását Magyarországon egy tavaszi hónapban!

  23. Jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott talajvízkészletnek és a tényleges párolgásnak a területi eloszlását Magyarországon egy nyári hónapban!

  24. Jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott talajvízkészletnek és a tényleges párolgásnak a területi eloszlását Magyarországon egy őszi hónapban!

  25. Vessük össze és jellemezzük a módosított Thornthwaite (Ács és mtsai., 2007) féle modellel kapott, márciusra és októberre vonatkozó talajvízkészletnek és a tényleges párolgásnak a területi eloszlását Magyarországon!