4.5 Kérdések

  1. Mely nemzetközi tudományos program tárgya a szárazföldi felszín és a légkör kölcsönhatásának tanulmányozása?

  2. A szárazföld összetevői (pl. kőzet, talaj, növénytakaró, víz, jég) közül mely összetevő a legfontosabb a szárazföldi felszín és a légkör kölcsönhatása szempontjából?

  3. Hogyan csoportosíthatók az éghajlat-vegetáció modellek?

  4. Hogyan nevezzük a legegyszerűbb éghajlat-vegetáció modelleket?

  5. Miért népszerű manapság is a biofizikai éghajlat-osztályozási modellek használata?

  6. Tanulmányozzuk a Köppen munkásságával kapcsolatos érdekességeket a http://koeppen-geiger.vu-wien.ac.at/ című weboldalon!

  7. Milyen adatok alapján állították elő Rubel and Kottek (2010) azt videofilmet, ami a http://koeppen-geiger.vu-wien.ac.at/ című weboldalon is megtekinthető?

  8. Soroljunk fel legalább tíz olyan helyet a Földön, ahol az 1901-2100 közötti időszakra vonatkozó éghajlatváltozás egyértelműen kimutatható Rubel and Kottek (2010) szerint! Adjuk meg a változás típusát Köppen értelmezésében minden egyes helyre vonatkozóan!

  9. Hol található a legtöbb embert érintő változás?

  10. Soroljunk fel legalább öt olyan helyet a Földön, ahol az 1901-2100 közötti időszakra vonatkozó éghajlatváltozás nem vehető észre Rubel and Kottek (2010) munkája alapján!

  11. Mekkora területet jelent a teljes szárazföldi felszín 1%-a?

  12. Tekintsük Köppen klímáinak öt fő csoportját (A, B, C, D és E). Mely fő csoportok alakulnak majd át, s milyen fő csoportokká Rubel and Kottek (2010) szerint?

  13. Van-e EB klímaváltozás a Földön? Ha igen, hol zajlik ez a folyamat?

  14. Van-e EC klímaváltozás a Földön? Ha igen, hol zajlik ez a folyamat?

  15. Miként változik majd az A klímájú területek kiterjedése Rubel and Kottek (2010) szerint?

  16. Miként változik majd a B klímájú területek kiterjedése Rubel and Kottek (2010) szerint?

  17. Milyen adatok alapján vizsgálták Fábián and Matyasovszky (2010) Magyarország éghajlatát Köppen módszerének tükrében?

  18. Foglaljuk össze Fábián and Matyasovszky (2010) legfontosabb eredményeit a Magyarországon zajló éghajlatváltozás folyamatával kapcsolatban! Hasonlítsuk össze ezeket az eredményeket Rubel and Kottek (2010) eredményeivel!

  19. Említsünk meg legalább egy kutatót, aki használta Holdridge osztályozását a globális éghajlatváltozás folyamatának elemzésében?

  20. Jellemezzük a Tibeti-magasföldön zajló melegedést Holdridge módszerének tükrében Sisneros et al. (2011) szerint!

  21. Jellemezzük az Alaszkában zajló melegedést Holdridge módszerének tükrében Sisneros et al. (2011) szerint!

  22. Jellemezzük a Skandináv-félszigeten zajló melegedést Holdridge mődszerének tükrében Sisneros et al. (2011) szerint!

  23. Jellemezzük a Nyugat-ausztráliai fennsíkon zajló melegedést Holdridge módszerének tükrében Sisneros et al. (2011) szerint!

  24. Lesz-e éghajlatváltozás Közép-Európában Sisneros et al. (2011) szerint?

  25. Jellemezzük a Kárpát-medence térségében zajló melegedést a 20. században Holdridge alapján! Milyen adatok alapján történt az elemzés?

  26. Jellemezzük a Magyarországon zajló melegedést a 20. században Holdridge alapján!

  27. Hány klímatípus fordul elő a Földön Thornthwaite szerint?

  28. Mit mondhatunk a Földön található száraz és nedves területek arányáról Thornthwaite szerint?

  29. Jellemezzük a Kárpát-medence térségének nedvességét Thornthwaite globális léptékű alkalmazása alapján!

  30. Mennyi az évi PET értéke Kárpát-medence térségében Thornthwaite globális léptékű alkalmazása alapján?

  31. Jellemezzük a vízellátottság változását a 21. században Kárpát-medence térségében Thornthwaite alapján! Milyen adatok alapján történt az elemzés?

  32. Jellemezzük a hőellátottság változását a 21. században Kárpát-medence térségében Thornthwaite alapján!

  33. Mit állapított meg Feddema (2005) Thornthwaite (1948) modelljével kapcsolatban? Mit módosított rajta?

  34. Hogyan definiálta az Im nedvességi indexet Thornthwaite, és hogyan Feddema?

  35. Hogyan minősítette Fedema a 600<PET≤900 mm hőelllátottságú területeket?

  36. Hogyan minősítette Feddema a 300<PET≤600 mm hőellátottságú területeket?

  37. Hogyan jellemezte Feddema a szezonalitás mértékét? Hány kategóriát különböztetett meg?

  38. Hogyan becsülte Feddema azt, hogy mely elem (csapadék, hőmérséklet) szezonalitása a meghatározó?

  39. Mit mondhatunk a Thornthwaite- és a Feddema-féle Im indexek területi eloszlásával kapcsolatban?

  40. Jellemezzük röviden a Föld éghajlatát Feddema szerint! Milyen adatok alapján történt az elemzés?

  41. Mit jeleznek előre az Egyesült Államok vízellátottságával kapcsolatosan a 21. században?

  42. Soroljuk fel Feddema azon klímatípusait, melyek előfordultak Magyarországon az 1961-1990 közötti időszakban!

  43. Jellemezzük röviden Magyarország éghajlatának változásait a 20. században Feddema alapján!

  44. Mivel magyarázható az, hogy a bemutatott módszerek közül Köppen módszere lett a legnépszerűbb?

  45. Voltak-e ellentmondások a globális éghajlatváltozás folyamatának becslésében Köppen, Thornthwaite vagy Holdridge között?

  46. Mely módszer adta a legkevesebb információt a Kárpát-medencében zajló éghajlat-változásról?

  47. Hogyan képzelhető el Magyarország éghajlatának változása a 21. században Köppen alapján?

  48. Hogyan képzelhető el Magyarország éghajlatának változása a 21. században Holdridge alapján? Hasonlítsuk össze Holdridge és Köppen eredményeit!

  49. Mely módszer adta a legtöbb információt a Kárpát-medencében zajló éghajlat-változásról?