Előadások a természetfilozófia történetéből

dr. Kampis György

tszv. egyetemi docens (ELTE), a filozófiai tudomány doktora

dr. Rédei Miklós

egyetemi docens (ELTE), a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Ropolyi László

egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

dr. Szegedi Péter

egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Székely László

tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Intézet) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Szigeti András

egyetemi adjunktus (ELTE) bölcsészettudományi doktor

dr. Szilágyi László

egyetemi adjunktus (ELTE) bölcsészettudományi doktor

dr. Vinkovics Márta

egyetemi docens (ELTE) a filozófiai tudomány kandidátusa

dr. Zágoni Miklós

egyetemi adjunktus (ELTE) természettudományi doktor

dr. Kiss Olga

lektor 
egyetemi adjunktus (BCE TTK PTI, Filozófia Központ) PhD

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.

Kivonat

A kollégium célja a természet fogalmának, a természettudományok tárgyának és módszereinek az ókortól napjainkig terjedő történeti-filozófiai analízisét nyújtani. Általános keretet szolgáltat bármely természettudományi szakos hallgató számára saját tudományágának elhelyezésére.


Tartalom

Előszó
I. Bevezetés a természetfilozófiába
1. A természetfilozófia fogalma és formái
1.1. A filozófia és a tudományok viszonya
1.2. A természet filozófiai és tudományos leírása
1.3. A természetfilozófia történetéről
2. Történeti bevezetés
II. Az antik örökség
Bevezetés - Egység és alternativitás a görög természetfilozófiában
1. Korai görög természetfilozófia
2. Platón természetfilozófiája
3. Arisztotelész a természetről - Az arisztotelészi fizika világképe
3.1. Az arisztotelészi filozófia jellege és fontosabb problémái
3.2. A természet mint forma – a természet lényegi meghatározottságai
3.3. A természet mint anyag – szubsztrátum, elemek, szerveződés
3.4. A természet mint mozgás – osztályozás, dinamika, a konkrét mozgás szerkezete
3.5. A természet mint cél – hierarchia, teleológia, Isten
4. A klasszikus görög és a hellenisztikus csillagászat természetfilozófiai alapjai
4.1. A milétoszi természetbölcselők és a dezantropomorf kozmosz eszméje
4.2. A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje és a görög matematikai csillagászat
4.3. A tökéletes kozmosz eszméje Parmenidésznél és az eleai iskolában.
4.4. A harmonikus kozmosz platóni ideája és a görög matematikai csillagászat
4.5. A homocentrikus szférák elmélete: Eudoxosz és Kallipposz
4.6. Arisztotelész
4.7. Az epiciklus-elmélet: pergei Appollóniosz, Hipparkhosz és Ptolemaiosz
4.8. Egy harmadik lehetőség a jelenségek megmentésére: a szamoszi Arisztarkhosz napközéppontú rendszere
4.9. Az epiciklusok valóságosságának problémája: a "fizikai" és a "matematikai" fogalmának viszonya
5. A hellenizmus kora
5.1. Sztoicizmus
5.2. Epikureizmus
5.3. Szkepticizmus
5.4. Az alexandriai természetfilozófia
5.5. Újplatonizmus
III. Középkori és reneszánsz természetfilozófia
Bevezetés a középkori filozófiába
A patrisztika
Skolasztika
1. Természetfilozófiai gondolatok a középkorban
1.1. A patrisztika – Szent Ágoston természetfilozófiája
1.2. Skolasztikus természetfilozófia
2. A természeti törvény fogalmának kialakulása
2.1. Természetfilozófiai tendenciák a középkorban és a reneszánszban
2.2. A természeti törvény fogalmának kifejlődése
2.3. A természeti törvény természete
IV. A mechanisztikus természetkép kialakulása és kiteljesedése
Bevezetés - A mechanisztikus természetkép kialakulása és kiteljesedése
1. A mechanisztikus világmagyarázat születése
1.1. A bolygópályák kutatása
1.2. A Föld kikerül a világmindenség középpontjából
1.3. A tudományos módszer
1.4. A mechanikai program megfogalmazása
1.5. A mechanikai program megvalósulása a newtoni szintézisben
2. A mechanisztikus világkép kiteljesedése a XVIII. században
2.1. A mechanisztikus világkép kiteljesedése
2.2. A mechanisztikus világkép megjelenése a tudományokban
2.3. A mechanisztikus szemléletmód korlátai
3. Kant tudományelmélete
4. A fizikai anyagfogalom fejlődése Descartes-tól Hegelig
V. Racionalizmus és romantika a természetfilozófiában
1. A német racionalizmus és a természetfilozófia
2. A német romantika korának természetfilozófiája
2.1. Johann Wolfgang Goethe
2.2. Alexander von Humboldt
2.3. Johann Gottfried Herder
2.4. Friedrich Wilhelm Schelling
VI. A mechanisztikus természetfelfogás felbomlása
1. Természetfilozófia a XIX. században
1.1. Fordulat a természetfilozófiában
1.2. Materialista törekvések
1.3. A pozitivista irányzat
2. Darwin, Marx, Boltzmann
2.1. Darwin és Marx kapcsolata
2.2. Darwin és Boltzmann kapcsolata
2.3. A darwinizmus, a marxizmus és a statisztikus mechanika közös elemeiről
2.4. Torlódó világképek
3. Nicolai Hartmann természetfilozófiája
3.1. Tudomány és filozófia egysége
3.2. A tudomány határai
3.3. Rétegontológia
3.4. Természetfilozófia
3.5. Összefoglaló megjegyzések
VII. Utószó. A XX. század
Irodalomjegyzék
Névmutató