7.4. Kozmidok

A kozmid vektorok ötvözik a plazmidok és a λ-fág vektorok előnyeit. A plazmid vektorok megfelelő gazdasejtekben való fenntartásához nincs szükség másra, csak replikációs origóra, antibiotikum-rezisztencia génre és egy poliklónozó helyre. Már említettük, hogy a λ-fág nagy előnye, hogy rendkívül hatékonyan képes a fág részecskébe pakolt DNS sejtekbe juttatására. Ezen kívül a fág részecskében hosszú inszerteket tartalmazó klónok is biztonságosan fenntarthatóak annak veszélye nélkül, hogy az inszert egy része rekombinációs folyamatok következtében elveszik. A kozmid vektorokat úgy alakították ki, hogy a sejtekben plazmidként fenntarthatóak legyenek, ugyanakkor lehetőség legyen a vektorok fertőzőképes λ-fág részecskékbe történő becsomagolására, és ez által a rossz hatékonyságú transzformáció fág fertőzéssel történő kiváltására. Ezekhez a funkciókhoz nincs szükség 5-6 kbp DNS-nél többre. Ennek köszönhetően a kozmid vektorokba akár 45 kbp-os inszert is beépíthető úgy, hogy a keletkező vektor még fág részecskébe pakolható méretű maradjon. A kozmid vektorok tulajdonképpen l-fág cos szekvenciát tartalmazó plazmidok. Fontos kiemelni, hogy a kozmid vektorok a cos szekvencián kívül nem tartalmaznak a λ-fág genomjából származó szekvenciát.

A kozmidok rendelkezhetnek akár többféle replikációs origóval is. Ezek megléte határozza meg, hogy az adott kozmid vektor milyen sejtekben és milyen módon szaporítható. A kozmid vektor rendelkezhet például az emlős sejtekben működő SV40 origóval és ColE1 origóval, ami a kétszálú replikcióhoz szükséges prokarióta rendszerben. Bizonyos kozmid vektorok az F-plazmid replikációs origóját tartalmazzák. Ez az origó a plazmid kópiaszámát 1-2 példányban határozza meg. Ezeket a vektorokat fozmidoknak is nevezik. Egyes vektorok tartalmazzák az f1 origót is, ami a vektor egyik (adott) szálának szaporítását teszi lehetővé baktérium sejtekben fonalas fágok (pl. M13 fág) fehérjéinek jelenlétében. A megfelelő pakoló szignállal ellátva ezek a vektorok fonalas fág virionba is becsomagolhatóak.