21. századi készségek

Az utóbbi évtizedben számos kezdeményezés foglalkozott a hálózati társadalomban nélkülözhetetlen készségek és kompetenciák feltárásával.

A kezdeményezések egy része a tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges készségekre fókuszál (Lennon, Kirsch, Davier, Wagner és Yamamoto, 2003; ISTE, 2007; Katz, 2007; Lisbon Council, 2007; Trilling és Fadel, 2009), van, amelyik a kompetenciákra (OECD, 2005), és vannak, melyek a készségeket és kompetencikat is érintik (AACU, 2007; Európai Közösségek, 2007; European Communitie, 2007; Binkley és mtsai 2012).

A fejlesztendő készségek és kompetenciák között találjuk a kommunikáció, az együttműködés és a csapatmunka, a kreativitás, az innováció, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás készségeit és kompetenciáit, a legtöbb kezdeményezés érinti az információs műveltség, az IKT műveltség, a média műveltség területeit, az újabb megközelítések pedig az életvitelhez és a karrierhez szükséges készségeket és kompetenciákat – rugalmasság, alkalmazkodóképesség, kezdeményezőképesség, önszabályozás, produktivitás, vezetés, felelősségvállalás – is kiemelik.

Az NCTE (National Council of Teachers of English) hat lényeges kompetenciát emel ki: (1) jártasság a technológiai eszközök használatában, (2) kapcsolatépítés másokkal a közös és a kultúraközi problémamegoldás érdekében, (3) információ létrehozása és megosztása a globális közösségek részére, különböző célok érdekében, (4) a szimultán több helyről áramló információk kezelése, elemzése és összegzése, (5) multimédiás szövegek létrehozása, bírálata, elemzése és értékelése, valamint (6) az ilyen komplex környezetekhez szükséges etikai felelősségre odafigyelés.

A „Partnerség a 21. századi készségekért” (Partnership for 21st Century Skills, Trilling és Fadel, 2012) projekt 11 képességterületet emel ki három kategóriába csoportosítva, a „21. századi készségek mérése és tanítása” (Assessment and Teaching of 21st Century Skills, Binkley és mtsai 2012) projekt tíz képességterületet, négy kategóriában.

Ha megvizsgáljuk a fontosabb kompetencia keretrendszereket, láthatjuk, hogy vannak hasonló prioritással kezelt képességterületek és vannak eltérő fontossággal kezelt területek is.

Az OECD DeSeCo (Definition and Selection of Competences, OECD, 2005) projektje kulcskompetenciaként az alábbi kompetenciaterületeket emeli ki:

A Kulcskompetenciák Európai Referenciakerete (Európai Közösségek, 2007; European Communitie, 2007) a kulcskompetenciákat az adott helyzetben megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök ötvözeteként határozza meg, melyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív polgársághoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztatáshoz (Európai Közösségek, 2007). Ezek:

A „21. századi készségek mérése és tanítása” (Assessment and Teaching of 21st Century Skills, Binkley és mtsai 2012) keretrendszer kompetenciaterületei:

A „Partnerség a 21. századi készségekért” (Partnership for 21st Century Skills, Trilling és Fadel, 2012) keretrendszer kompetenciaterületei: