1. fejezet - Bevezetés

Tartalom

1.1 A hidrogeológia tárgya, viszonya a hidrológiához
1.2 A hidrogeológia fejlődéstörténetének áttekintése
1.2.1 A mérnöki vagy műszaki hidrogeológia kezdetei
1.2.2 A természettudományos és mérnöki hidrogeológia párhuzamos fejődése az 1960-as évekig
1.2.3 A természettudományos és mérnöki hidrogeológiai irányzatok közeledése és összeolvadása
1.2.4 A modern hidrogeológia és jövője
1.2.5 A regionális vízáramlások jelentősége a földtani folyamatokban
1.3 A hidrogeológia segédtudományai
1.4 A hidrogeológia környezettani jelentősége és alkalmazási lehetőségei
1.5 Ellenőrző kérdések
1.6 A fejezetben felhasznált irodalmak

1.1 A hidrogeológia tárgya, viszonya a hidrológiához

A hidrológia tág értelemezésben a föld és a víz kapcsolatával foglalkozó tudomány, amely a víztömegek globális, szférákon belüli és azok közötti szállítódását elemzi. A hidrológia a vízkörforgalom folyamatainak és a szállítódó víztömegek mennyiségi és minőségi kérdéseinek megértésére törekszik a globálistól egészen a lokális léptékig. A hidrológia szűk értelmezésben a felszíni vizekkel (tavak, folyók, mocsarak stb.) kapcsolatos jelenségekkel foglalkozó tudományterület.

Ehhez képest a hidrogeológia vagy vízföldtan egyetlen szférára, a litoszférára összpontosít; úgy definiálhatjuk, mint a felszín alatt tárolt és mozgó víz tudományát. A hidrogeológia szorosan kapcsolódik a hidrológiához, hiszen a felszín alatti vizek a vízkörforgalom szerves részét képezik. A felszín alatti vizek mennyiségtani kérdéseivel a geohidrológia foglalkozik. Ugyanakkor számos egyéb vonatkozása is van a hidrogeológiának, hiszen a felszín alatti vizek földtani, fizikai, kémiai folyamatai is tárgykörébe tartoznak (1.1. ábra). Felszín alatti víz alatt az összes földfelszín alatt található vizet értjük egészen addig a mélységig, ameddig szabad víz előfordulhat.

A hidrológia, geohidrológia és a hidrogeológia viszonya

1.1. ábra: A hidrológia, geohidrológia és a hidrogeológia viszonya (Tóth, 1984 nyomán)