4.2 Áramlási intenzitás (q), vonalmenti sebesség (v)

A korábbiakban már definiált áramlási intenzitás (q), mely sebesség dimenzójának [L/T] köszönhetően Darcy-sebességként is ismert, egy könnyen mérhető makroszkópikus tulajdonság. Adott folyadékrészecske valós, mikroszkópikus áramlási sebessége a porózus közegben azonban ettől megkülönböztetendő és vonalmenti/lineáris sebességnek nevezzük. Ez a folyadékrészecskék tényleges előrehaladási sebességét írja le az adott porózus keresztmetszeten keresztül:

(4.4)

ahol q az áramlási intenzitás vagy fluxus, v a vonalmenti vagy lineáris sebesség, n a porozitás.

Egy másik alak, amelyben az áramlási keresztmetszet is szerepel, az áramlási intenzitás

(4.5)

képletéből kiindulva:

(4.6)

ahol Q a hozam [L3/T], A az áramlási keresztmetszet (teljes felület) [L2], n a porozitás, míg a tényleges porózus keresztmetszet.

A q és a v közötti különbség főként a szennyező transzport (q alapján) és az elérési idő (v alapján) számításoknál fontos. A Darcy-törvény (q) jelentősége abban rejlik, hogy valós hidrogeológiai szituációkban az áramlás leírására és előrejelzésére felhasználható. Például ha egy víztartóra jellemezni tudjuk az összes mechanikai energiaeloszlást – a víztartót harántoló kutakban észlelt nyugalmi vízszintek segítségével – akkor a folyadékáramlás intenzitása és a víztartóbeli hozam előre jelezhető (megfelelő kőzet- és fluidum-tulajdonságokat feltételezve). A szennyezők felszín alatti szállítódásának számításakor is ezeket az összefüggéseket kell használjuk. Az egységnyi keresztmetszeten átáramló szennyező hozam megállapításakor tehát a fluxussal számolunk. A szennyező front előrehaladási ütemének becslésekor azonban a lineáris sebességgel dolgozunk.