9. fejezet - Légnyomás- és tengerszint változás hatása, barometrikus és árapály hatásfok

Tartalom

9.1 A légnyomásváltozás hatása fedetlen víztartóra
9.2 Levegőpárna csapdázódás fedetlen víztartóban
9.3 A légnyomásváltozás fedett víztartóra gyakorolt hatása
9.4 Árapály hatásfok
9.5 Ellenőrző kérések:
9.6 A fejezetben felhasznált irodalmak

E fejezetben folytatjuk a 8. részben megkezdett tranziens folyamatok tárgyalását. A vízszintváltozásokat előidéző légnyomás és árapály hatásokkal foglalkozunk. E folyamatok a víztartóban tározott víz mennyiségére nincsenek hatással, mindössze – a légnyomás, illetve a tenger szintjének változása okán, a víztartó és a folyadék rugalmas tulajdonságai révén – a nyugalmi vízszintekben történik észlelhető változás. Bevezetjük továbbá a barometrikus és az árapály hatásfok fogalmát.

9.1 A légnyomásváltozás hatása fedetlen víztartóra

A 8.9 ábra alapján leolvashatjuk, hogy a természetes légnyomásváltozás csak a fedett víztartókra van hatással. Nézzük meg, hogy miért! A 9.1. ábra a légnyomásváltozás (dpatm) fedetlen víztartóra gyakorolt hatását szemlélteti. Megfigyelhetjük, hogy kezdetben a kútban (Y) és a víztartóban (X) is egyenértékű atmoszférikus nyomás (pAtm=pA) hat. Az atmoszférikus nyomás változását mindkét pontban a pórusnyomás megváltozása ellensúlyozza, azaz dpatm = dpW. Vagyis, mivel a légnyomás megváltozása fedetlen víztartóban nem eredményez nyomáskülönbséget a kút és a víztartó között, ezért nem indukálódik gradiens, így nem következik be nyugalmi vízszint változás a kút és a víztartó között. Az előbbi meggondolás alapján belátható, hogy a légnyomás vízszintváltozásra gyakorolt hatását kifejező baromertikus hatásfoknak is csak fedett víztartó esetében van értelme.

A légnyomásváltozás hatása egy fedetlen víztartóra

9.1. ábra: A légnyomásváltozás hatása egy fedetlen víztartóra (Freeze&Cherry, 1979)