11.5 Esettanulmány a Duna-Tisza közéről

A Pannon-medence alföldi részmedencéjében két uralkodó vízrendszert mutatott ki Tóth és Almási (2001), nevezetesen egy felső, gravitáció által hajtott és egy alsó, túlnyomásos rendszert. A felső, gravitációs rezsim potenciál értékei a topográfiai adottságoknak megfelelően alakulnak. Az alsó vízrezsimben túlnyomás uralkodik, azaz a Pre-neogén aljzatból induló feláramlás esetén a hajtóerő vertikális komponense mindenütt felfelé mutat. A topográfiailag magasabb fekvésű területeken a túlnyomásos rendszer vize nem tud a felszínközelbe kerülni, mivel a gravitációs beáramlás fölé szuperponálódva elfojtja. Ezzel szemben a mélyebb területeken, ahol mindkét rendszer hajtóerő iránya felfelé mutat, a túlnyomásos áramlás is a felszín közelébe juthat. Ennek megfelelően a mélyből induló, magas oldott anyag tartalmú feláramlás a Duna-völgyi szikesek zónájában közelíti meg leginkább a földfelszínt (Mádlné Szőnyi et al. 2005). A gravitációs rendszer különböző rezsimjellegű területei elkülönülnek a kelet-nyugat irányú hidraulikai keresztszelvényen (11.18. ábra) (Mádl-Szőnyi és Tóth 2009). A szelvény keleten a Duna-Tisza közi hátságról indul, majd folyamatos lejtéssel a Duna völgyében végződik nyugaton. Ennek megfelelően a hátságon találjuk a gravitációs rendszer beáramlási területét, így az Ágasegyháza környékén hátsági homokbuckákat. Tovább haladva nyugat felé, már a regionális átáramlási rendszerre szuperponálódva látható egy lokális rendszer át/kiáramlási területén a Kolon-tó, amely Közép-Európa legnagyobb édesvízi mocsara. Ettől Ny-ra található a Kelemenszék-tó, amely kiáramlási területen található. Vizének összes oldott anyag tartalma 3000-20000 mg/l, míg a talajvízben 3000–5000 mg/l ez az érték (Mádlné Szőnyi et al. 2005). E magas oldottanyag tartalom hátterére már utaltunk, a mélységi eredetű magas oldottanyag tartalmű vizet szállító feláramlás itt közelíti meg leginkább a földfelszínt. A mélységi feláramlás és a hátsági eredetű beszivárgás által táplált gravitációs rendszerek határa is a Kelemenszék-tótól keletre húzódik. A tó tehát döntően a gravitációs rendszerből, és a csapadékból nyeri vizét, sótartalma azonban a mélységi feláramlásból származik (Simon et al., 2011).

A Duna-Tisza köze hidraulikai és hidrosztratigráfiai keresztszelvénye Dunaföldvár-Ágasegyháza vonalában

11.18. ábra: A Duna-Tisza köze hidraulikai és hidrosztratigráfiai keresztszelvénye Dunaföldvár-Ágasegyháza vonalában (Mádlné Szőnyi et al. 2005)