3. Digitális könyvtárak

Szerző: Csámer Iván

3.1. Bevezetés

Az első digitális könyvtárat, a Project Gutenberget (http://www.gutenberg.org) 1971-ben indította Michael Hart amerikai professzor  “az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatására”.[63]A közösségi közreműködésben épülő gyűjtemény célja, hogy ingyenesen és mindenki számára hozzáférhetővé tegyék a legfontosabb irodalmi műveket. Jelenleg több mint 40000 könyvet kínálnak, nagyobb részt angol nyelven, általában több formátumban (plain text, HTML, PDF, mobi, epub stb.).

3.2. A digitális könyvtárak jellemzői

A digitális könyvtárak a hagyományos könyvtárak funkcióit nagy mértékben kiterjesztő szolgáltatások. Egyik legáltalánosabb definíciójuk szerint „digitális objektumok és szolgáltatások gyűjteménye, amely szolgáltatások támogatják az objektumok tárolását, feltárását, (vissza)keresését, és megőrzését.”[64] Ebből a definícióból talán a hozzáférés biztosításának fontossága és a felhasználók együttműködésének javítása maradt ki, ami az egyik leggyakrabban hangoztatott érv a digitális könyvtárak támogatása mellett. A dokumentumokat elektronikus formában tárolják, amik a felhasználók számára keresőfunkciók segítségével, többnyire online felületen tesznek elérhetővé. Jelentőségük az internet és a távoktatás, e-learning elterjedése után nőtt meg, amikor már nagyszámú felhasználó használhatta ki a gyűjtemények és a digitális tartalmak biztosította előnyöket:

  • a hozzáférés javítása

    • 24 órás nyitva tartás,

    • egyszerre több olvasó elérheti,

    • helyileg nem korlátozott, csak internet-hozzáférés szükséges,

    • a tartalmak gyorsabb elérése,

    • fogyatékkal élők számára nyújtott szolgáltatások,

  • az információ-visszakeresés javítása (felhasználóbarát kezelőfelületek és keresés),

  • nagy tárolókapacitás, kis helyigény,

  • hatékonyan kezelnek nagyméretű gyűjteményeket is.

A digitális könyvtárak gyűjthetnek:

  • digitalizált, illetve digitális formában születő dokumentumokat,

  • többféle dokumentumtípust, beleértve a monográfiákat, periodikumokat, referensz kiadványokat[65], képi, hang és mozgóképes dokumentumokat,

  • sokféle digitális formátumú állományt

    • kép - bitmap, jpeg, raw stb.

    • szöveg - plain text, rtf, doc stb.

    • videó - wmv, avi, mov, flv, mp4 stb.

    • audió - mp3, wav, flac stb.

Egyes akadémiai intézmények, egyetemek, kutatócsoportok repozitóriumokat hoznak létre az intézményi szellemi termékek (cikkek, kutatási jelentések, szabadalmak, könyvek és disszertációk) számára. A dokumentumok metaadatait minden esetben igyekeznek tárolni, a teljes szöveghez való hozzáférés nyílt hozzáférésű (Open Access) dokumentumoknál biztosítható, más esetekben csak a kiadóval kötött szerződésben rögzített feltételek szerint jelenhet meg a publikáció. További információk az 5.2 Nyílt hozzáférésű publikációk fejezetben.

3.2. Magyar digitális könyvtárak bemutatása

3.2.1. Magyar Elektronikus Könyvtár

A MEK (http://mek.oszk.hu) az alábbi módon rögzíti az elektronikus könyvtárba kerülő dokumentumok körét: „Olyan magyar nyelvű, illetve idegen nyelvű, de magyar vagy közép-európai vonatkozású, alapvetően szöveges anyagok, melyek számítógépes formában való szabad terjesztése vagy szolgáltatása nem tiltott. A MEK gyűjtőkörébe elsősorban tudományos, szakmai, oktatási, irodalmi vagy referensz jellegű dokumentumok tartoznak, beleértve eredetileg nyomtatásban megjelent szövegek számítógépes változatait is." [66] Elsősorban szöveges dokumentumokat gyűjtenek - a könyvek mellett időszaki kiadványokat, elektronikus újságokat és egyéb digitális tartalmak, szolgáltatások címeit is, de térképek, kották, hangoskönyvek is megtalálhatók a MEK-ben.

A gyűjtőkör csoportosítva:

  1. klasszikus szépirodalom - a magyarra fordított világirodalom és az idegen nyelvre fordított magyar irodalom is

  2. kortárs magyar szépirodalom

  3. tudományos publikációk

  4. oktatási anyagok

  5. referensz művek - szótárak, lexikonok, bibliográfiák

  6. egyéb szöveges dokumentumok

  7. nem szöveges dokumentumok

A legfontosabb használt formátumai: HTML, XML, DOC, RTF, PDF, LIT, EPUB, MOB, DjVu, PostScript, JPEG, MP3, MPEG.

A gyűjtemény gyarapításában részt vesznek önkéntes digitalizálók, szerzők és a kiadók is. Az OSZK Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálási Programjában elkészült szövegeket is szolgáltatják. „Külön hangsúlyt fektetnek az Internet magyar oldalain levő értékes kulturális tartalom digitális megőrzésére, igyekeznek összegyűjteni és saját szerveren, metaadatokkal ellátva, hosszú távra archiválni ezeket az állományokat.”[67]

A szolgáltatás egy gopher szerveren indult 1995-ben a gopher.mek.iif.hu címen, majd 1996-ban elkészült a webes felület, amit a http://mek.iif.hu/ címen lehetett használni. 2002-re az önkénteseknek és a támogató intézményeknek köszönhetően meghaladta a 4000 darabot a könyvtár állománya, 60000 volt a havi látogatóinak a száma. 1999-től az Országos Széchényi Könyvtár keretein belül működik, a szervezeten belül az E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya foglalkozik a MEK-kel. A MEK csapata a hazai elektronikus könyvtári fejlesztések egyik motorja. Fontosabb projektjeik, munkáik: vakok számára készült felület kialakítása (VMEK), Dublin Core generátor elkészítése OAI projekt, tématérkép alkalmazások. 2001-ben már saját szerveren indultak el a jelenlegi címen: mek.oszk.hu, egy fejlettebb, a nemzetközi szabványoknak is megfelelő könyvtári szolgáltatással.[68]

A gyűjtemény építéséhez bárki hozzájárulhat:

  • felajánlhatja saját műveit,

  • felajánlhatja mások digitális dokumentumait, ha ezzel nem sérti meg a szerzői és egyéb jogokat

  • javasolhat átvételre és archiválásra más szervereken levő anyagokat,

  • segíthet a dokumentumok különböző formátumra való átalakításában,

  • részt vehet a MEK népszerűsítésében

  • támogathatja a MEK-et munkával vagy pénzzel . (http://mek.oszk.hu/html/tortenet.html)

A tartalmak megismerését-megtalálását a főoldal baloldali hasábjában elhelyezett böngésző és a jobb hasábban lévő kereső segíti. A MEK gyűjteménye kb.10000 dokumentumból áll, ezért a téma szerinti böngészés több eredményre vezethet, mint a katalógusban való keresés.

A főoldalon kiválaszthatjuk a fő kategóriákat, ami után a kategória oldalára ugrunk:

  • Természettudományok,

  • Műszaki tudományok, gazdasági ágazatok,

  • Társadalomtudományok,

  • Humán területek, kultúra, irodalom,

  • Kézikönyvek és egyéb műfajok.

A kategória oldalán kijelölhetünk egy vagy több témakört (valamennyi altémakörrel) vagy egy vagy több altémakört, majd nyomjuk meg valamelyik "keres" gombot. A találati listák sorrendjét beállíthatjuk a listázás előtt:

  • főcím,

  • első szerző,

  • a MEK-be való bekerülés (vagy az utolsó módosítás) dátuma szerint.

A Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalának jobb hasábjában elhelyezett kereső

3.1. ábra: A MEK keresőfelülete, egyszerű keresés

Az egyszerű keresés használatakor 4 adatra kereshetünk: szerző (és szerkesztő), cím, téma (tárgyszó, típus) és sorszám. Egyszerre több szó és több keresőablak is használható, ilyenkor a találatokban valamennyi szó szerepelni fog (logikai AND). Kisbetűvel és ékezet nélkül is megadhatjuk a szavakat. Csonkoláshoz használjunk * jelet, így a találati listában a csonkolt szó után bármilyen karaketer (toldalék, utótag stb.) szerepelhet   (pl. a hét* kérdésre a hétfejű találat). Ha témára keresésnél nem kapunk találatot, adjunk meg szinonimát vagy egy tágabb fogalmat, vagy böngésszünk a témakörök között. A tárgyszólistát az összetett keresésnél böngészhetjük át, ha kiválasztjuk a legördülő menüben a tárgyszó fogalmat, majd a vele egy vonalban lévő „index” feliratú gombra kattintunk.

A keresés a gyűjteményben ablakban listázhatóak a MEK mp3 formátumú hangoskönyvei, kétféle e-book formátum (EPB, PRC), valamint a Creative Commons licensz alatt publikált művek.

Az összetett keresés használatakor számos adatmezőben kereshetünk:  cím, alcím, szerző, közreműködő, tárgyszó, nyelv stb. Minden kereshető típushoz tartozik betűrendes index, amiben áttekinthetjük azokat a kifejezéseket, amikre találatot kaphatunk. A keresőszó beírása vagy néhány karakter begépelése után az index már csak az ezeket tartalmazó tételeket mutatja meg (pl. karinthy kérdésre az index megadja Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc nevét). A több mezőbe írt keresőszavak logikai operátorokkal (és, vagy, nem) kapcsolhatók össze. A * jellel balról, jobbról, illetve mindkét oldalról csonkolhatunk (pl. *fejű találatai: kétfejű, hétfejű, halfejű stb.).

A találati listákat már a keresés elindítása előtt rendezhetjük cím, szerző, időrend, ID szerint. A szövegelemeire kattintva léphetünk be a dokumentum oldalára, ahol láthatjuk

  • a legfontosabb adatait a bal oldali oszlop katalóguscédula feliratú négyzetre kattintva,

  • az oldal közepén a rendelkezésre álló formátumokat, amire kattintva megjelenik a tartalom a böngészőben (HTML, esetleg PDF-álllományoknál, a böngészőnk beállításaitól függően), vagy letöltődik az állomány (PDF, DOC, RTF, illetve a zip-pel csomagolt verziók)

  • a dokumentum borítóját a jobb felső sarokban, erre kattintva a PDF-állomány jelenik meg a gépünkön

A gyors és összetett kereső csak a dokumentumok adataiban keres, a tartalmakban nem. Ehhez használjuk a főoldalon elhelyezett keresés a teljes szövegben ablakot az oldal jobb oldalán a keresés a gyűjteményben ablak alatt.

3.2.2. Elektronikus Periodika Adatbázis és Archívum (EPA)

Az EPA (http://epa.oszk.hu) magyar és magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok archivált gyűjteménye, forrása és nyilvános szolgáltatása, valamint lelőhely-nyilvántartó rendszere. „A nyilvántartás leírja a digitális formában hozzáférhető, részben vagy egészben teljes szöveggel olvasható, magyar nyelvű, tárgyú vagy magyar kiadású, saját írásokat (is) közlő, azonosítható közreműködőkkel és archívummal rendelkező elektronikus folytatódó forrásokat.”[69] A szolgáltatás fejlesztése 2003-ban kezdődött, majd 2004-ben megnyílt a használók előtt is a bibliográfiai adatbázis. Az Országos Széchényi Könyvtár E-könyvtári Szolgáltatások Osztálya tartja fenn. Az adatbázisban található folyóiratok számára az EPA stabil hozzáférést, egységes megjelenést és formátumot biztosít.

Az EPA felületét a Magyar Elektronikus Könyvtár alapján készítették el, a keresés és böngészés is hasonló ahhoz, de igazodik a periodikumok sajátosságaihoz. Böngészés téma szerint és betűrendben is lehetséges (jelenleg 2239 cím között).

Az egyszerű keresés használatakor 3 adatra kereshetünk: cím, év, téma, amit a típus (blog, évkönyv, hírlap, magazin stb.) és hozzáférési szint (minden, archivált, távoli, offline) megadásával szűkíthetünk le.

Az összetett keresés használatakor megadhatjuk a cím, témakör, tárgyszó, nyelv adatokat, illetve közreműködő, hely, ISSN, stb. adatokat. Minden kereshető típushoz tartozik betűrendes index, amiben áttekinthetjük a rendelkezésre álló kifejezéseket. Szűkíthetünk az időszaki kiadványoknál használható paraméterekre is, mint típus, periodicitás, hozzáférés.

A kiadványok EPA-oldalán láthatjuk

  • a legfontosabb adatait a bal oldali oszlop katalóguscédula feliratú négyzetre kattintva,

  • az oldal közepén a rendelkezésre álló évfolyamok listáját, amire kattintva listázhatjuk a folyóiratszámokat

  • ismeretetőt és képernyőképeket a jobb oldalon

A gyors és az összetett kereső csak a dokumentumok adataiban keres, a tartalmakban nem. Ehhez itt is a keresés a teljes szövegben ablakot használhatjuk. A teljes szöveg keresésekor ugyanakkor tudatában kell lennünk, hogy az EPA csak azoknak a folyóiratszámoknak a tartalmában keres, amelyeket felvett a saját adatbázisába, tehát előfordulhat, hogy egy folyóirat csak bizonyos számainak a szövegét, vagy csak a bibliográfiai adatait vette fel, miközben egyébként a folyóirat teljes szövege megtalálható máshol az interneten.

3.2.3. Digitális Képarchívum

A Digitális Képarchívum a MEK (3.2.1 fejezet) harmadik nagy, a http://keptar.oszk.hu címen elérhető különgyűjteménye, amiben jelenleg több, mint 36000 álló- és mozgókép, illentve animáció található. A honlap felülete, funkciói, működése hasonló a fentebb ismeretett MEK-hez.A képtár állománya önállóan is kereshető, hivatkoz­ható és szabadon megtekinthető.

Tartalmazza

  • a Nemzeti Könyvtárban keletkező, szerzői jogilag nem védett képeit, amelyek többnyire muzeális dokumentumok másolatai,

  • a MEK-ből, az EPA-ból és az OSZK egyéb virtuális kiállítás projektjeiből származó, válogatott képeket,

  • az interneten, CD- és DVD-ROM-okon megjelenő digitális képeket, ha megfelelnek a gyűjtőkörnek és a tulajdonosok hozzájárultak a közléshez.

A feldolgozott anyagot sokszor származási helyük vagy témájuk alapján nagyobb csoportokba is besorolják, amit a gyűjtemények (http://keptar.oszk.hu/html/gyujtemenyek/) menüpontnál nézhetünk meg. A dokumentumokat részletesen feldolgozzák, metaadatokkal látják el, ami lehetővé teszi a jobb visszakereshetőségüket, ugyanis a webes keresők még küzdenek a képkeresés problémájával, ha nincs megfelelő szöveges információ a kép mellett. A Képarchívumban állóképek (jpg, tiff stb.), animációk és mozgóképek találhatók. A dokumentumról készül egy "bélyegkép" (150 pixel széles), egy "normál kép" (max. 770 pixel) és egy "nagy kép", amit a képek tulajdonosa határoz meg.

Figyelemre méltóak az informatikai megoldások: a bélyegképek “Képnézegető ablak” gombjára megnyíló teljes méretű képablakban a forgatás, a vízszintes és függőleges tükrözés, és a háttérszín váltása, míg a “Nagyító ablak” gombjára megnyíló teljes méretű képablakban pedig egy kép fölött futtatható négyzet alakú “nagyító lencse”.

3.2.4. Magyar Digitális Képkönyvtár

A Magyar Digitális Képkönyvtárat (www.kepkonyvtar.hu) 2008-ban hozta létre az Országos Széchényi Könyvtár irányításával 48 magyar könyvtár, hogy hozzáférhetővé tegyék a szélesebb közönség számára az ismert és kevésbé ismert, elsősorban oktatáshoz kapcsolódó, tudományos vagy kulturális jelllegű képekeiket, amelyek nem csak az interneten tekinthetők meg, hanem megrendelhető a kép nagy felbontású, vízjel nélküli változata mind digitális, mind papírkópiaként.

„A képkönyvtár gyűjtőköre – az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött képanyagon túl – kiterjed a különféle gyűjteményekben őrzött magyar vagy magyar vonatkozású kódexekre, helytörténeti fotótárakra, képeslapokra, plakátokra és más képi (vagy képként szolgáltatott) dokumentumokra (pl. kéziratokra).” (http://www.kepkonyvtar.hu/)

A képek tanulási, ismeretszerzési vagy szórakozási céllal szabadon felhasználhatóak, de a tulajdonos könyvtár engedélyét kell kérni a képanyag publikálásához, vagy haszonszerzési célú felhasználáshoz. 2012 őszén az adatbázis 64000 rekordot tartalmaz.

A rekordokat keresés és böngészés segítségével találhatjuk meg. A keresés menüpont alatt 25, legördülő listából beállítható adatmező tartalmai között kereshetünk, vagy szabadon beírható keresőszavakat használva, vagy kötött listából választva. A “Szempont hozzáadása“ feliratra kattintva újabb beviteli ablak jelenik meg, és megadhatjuk a logikai viszonyt (ÉS, VAGY, NEM) a megadott keresőkérdések között. A böngészés 25, legördülő listából kiválasztható szempont alapján történhet, amihez a szempont kijelölése után kis mappák jelennek meg a választható kategóriákkal.

3.2.5. Az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtára (OSZKDK)

Az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteménye a http://oszkdk.oszk.hu címenérhető el. Egyes dokumentumai korlátozás nélkül használhatóak, másokhoz csak dedikált hálózaton férhetünk hozzá, az OSZK-pontok számítógépein keresztül. Így próbálják biztosítani a másolás- és jogvédelmet.

A képen a OSZK Digitális Könyvtár keresője és találati listája látható

3.2. ábra: Az OSZK Digitális Könyvtár keresője

A DK gyarapodásának egyik forrása a kiadói kötelespéldány-beszolgáltatás. A kiadók a honlap beszolgáltatórendszerén keresztül küldhetik el a megjelent elektronikus dokumentumaikat. A beérkezett dokumentumot feldolgozzák, metaadatokkal látják el, majd elérhetővé válik a DK rendszerében.

A honlap rendelkezik keresési, részletes keresési,valamint böngészési funkcióval.

Az egyszerű keresés használatakor egyablakos felületen választhatunk a könyvek, képek és dokumentumtípusok között, illetve kereshetünk a raktári jelzetek között. A részletes keresés funkció behívásakor megadhatjuk a kereső kifejezések közötti logikai kapcsolatot (és, vagy, de nem), valamint lenyíló menüben beállíthatjuk a  keresés helyét (cím, szerző, bármely mező) és a dokumentumtípust (könyv, kép stb.). Sajnos súgót nem készítettek a részletes kereső használatához.

A keresőablak alatti Sikerlista linkre kattintva megnézhetjük az elmúlt hónap és év legtöbbet letöltött dokumentumait, illetve egy összesített sikerlistát.

Egy tétel először néhány alapvető adatot jelenít meg (szerzőségi, cím adatok, tárgyszavak), ami az átlagos felhasználó számára lehetővé teszik az azonosítást, de nem túlságosan bonyolult ahhoz, hogy elriassza őket. A „Még több adat...” linkre kattintva megnézhetik a dokumentum további adatait is (megjelenési adatok stb.) Az adatok alatt találhatóak a dokumentumok teljes szövegű  változatai az elérhető formátumokban.

A DK használt formátumai: DOC, PDF, LIT, HTML, RTF, TXT,  ZIP stb.

3.2.6. Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár

A Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár 13 országos múzeum, 16 szakmúzeum és a megyei múzeumi igazgatóságok alá besorolt megyei múzeumok kiadványainak adatbázisa (http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok), amely mintegy 5000 kötet könyv 1,4 millió oldalát tartalmazza.

Megtalálhatók benne a múzeumok

  • tudományos sorozatai,

  • legfontosabb évkönyvei (az évkönyvek 70-80%-a),

  • kiállítási katalógusai,

  • kis példányszámú, de tudományos szempontból jelentős monográfiái,

A legutóbbi fejlesztés során bővítették és aktualizálták a múzeumi sorozatokat, és digitalizáltak számos különleges muzeális kötetet, többek között XVII-XVIII. századi orvostörténeti és vízügyi könyvkülönlegességeket és a magyar botanika leggyönyörűbb, a XIX. század első feléből származó illusztrált albumait is.

Az oldal kezelőfelülete három részből áll:

  • kereső,

  • tartalomjegyzék / találatok eloszlása,

  • találati lista,

amiket át is méretezhetünk egy csúszka segítségével. A kezelőfelület felső részében található a kereső, ami a keresőszavak begépelésekor egy index alapján valós időben mutatja az adatbázisban való előfordulásuk számát.

A képen a Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár keresője látható, a keresőszavak begépelésekor egy index alapján valós időben mutatja meg az adatbázisban való előfordulásuk számát

3.3. ábra: A Magyar Digitális Múzeumi Könyvtár keresője

A keresésnél használhatunk karakterhelyettesítőket,

  • *- tetszőleges számú karaktert helyettesít a szavak elején, végén vagy belsejében,

használható ragozott alakok, különböző elő- és utótagú összetett szavak keresésére,

pl. hajdú* - valamennyi hajdú kezdetű szóra keres,

  • ! - mindig egy karaktert helyettesít,

pl. sz!ged - egyszerre keres a szeged és a szöged alakra is,

  • ? - egy karaktert helyettesít vagy egyet sem,

pl. gereb??e - egyszerre keres a gereblye, gereble, gerebe stb. szavakra,

logikai operátorokat,

  • AND - mindegyik szó előfordul,

  • OR - valamelyik szó előfordul,

  • NOT - egy szó kizárása,

valamint közelségi operátorokat

  • Nw - a szavak között legfeljebb N szó távolság lehet, a megadott sorrendben szerepelhetnek, pl. baja 2w szeged - a keresett szavak között legfeljebb két másik szó található,

  • Nn - a szavak között legfeljebb N szó távolság lehet, bármilyen sorrendben szerepelhetnek, pl. baja 2n szeged - a keresett szavak között legfeljebb két másik szó található, de a találatok között szerepel baja - szeged, illetve szeged - baja is.

A kereső alatti részben a bal oldalon a Tartalom fülön az intézmények alapján csoportosított dokumentumok között böngészhetünk, a név alatt található plusz jellel nyithatjuk le a névhez sorolt tartalmakat, illetve a Találatok eloszlása fülön a kereső kérdésre adott találatok intézmények és kiadványok szerinti eloszlását kapjuk meg.

A találatokat a jobb oldali ablakban listázza a program. Az egyes találatoknál láthatjuk a találat sorszámát, a keresett kifejezést tartalmazó folyóirat nevét, az előnézeti képét és a szövegkörnyezetét.

3.3. Külföldi példák

3.3.1. Europeana

Az Europeana (www.europeana.eu) több mint 2000 európai intézmény (könyvtár, levéltár, múzeum stb.) 20 millió digitális dokumentumához nyújt hozzáférést. Célja, hogy közös felületen tegye elérhetővé az Európai Unió tagállamaiban létrehozott és tárolt digitális tartalmakat. Segítségével az uniós polgárok egyszerűen és ingyenesen elérhetik a különböző digitális tartalmakat, anélkül, hogy ehhez különböző gyűjteményeket kellene átkutatniuk, így megismerhetik Európa kulturális és tudományos örökségét.

A kezdőoldal átlátható, jól strukturált, egyszerűen kezelhető. A portálon 31 nyelvből választhatunk, de a nyelvi változatok sajnos sokszor hiányosak, és ilyenkor keveredik a választott nyelv az angollal, vagy nem mindig tartja meg azt.

A gyűjtemény megismeréséhez megnézhetjük a kiállításokat (http://exhibitions.europeana.eu/), böngészhetünk az új tartalmak (http://www.europeana.eu/portal/newcontent.html) vagy a szolgáltatók (http://www.europeana.eu/portal/europeana-providers.html) rekordjai között, vagy használhatjuk a kezdőoldal egyablakos keresőjét. A találatokat megtekinthetjük táblázatosan, idővonalra helyezve vagy térképnézetben. Az Europeana találati listája is rendezett, átlátható, jól kezelhető. A keresést a refine search gombra kattintva finomíthatjuk vagy a bal hasábban található szürke felületen médiatípus, nyelv, keletkezési dátum, ország, szerzői jog, szolgáltató intézmény és dokumentumtípus szerint szűrhetjük.

3.3.2. Europeana Libraies

Az Európai Unió finanszírozta projektben, honlapja www.europeana-libraries.eu, 19 vezető európai szak-, és egyetemi könyvtárból származó több mint 5 millió digitális objektumot tesznek elérhetővé az Europeana (http://www.europeana.eu/) és az European Library (http://www.theeuropeanlibrary.org/) portálokon. Tudományterületek: nemzeti történelem és kultúra, kulturális kincsek, tudománytörténet, orvostudomány, művészettörténet, irodalom stb.

3.3.3. The European Library (TEL)

A www.theeuropeanlibrary.org portálon 48 európai nemzeti könyvtár és európai szakkönyvtárak állománya érhető el, de nemcsak digitális tartalmakat szolgáltat, hanem a hagyományos, papíralapú dokumentumok leírásait és lelőhelyét is tartalmazza. Közel 200 millió rekord érhető el a portál keresőfelületén keresztül, amely elsősorban bölcsészet- és társadalomtudományi tartalmakat kínál.



[63] HART 2004.

[64] Sütheő Péter hivatkozik a Könyvtárosok kézikönyvének harmadik kötetében (Horváth Tibor-Papp István: Könyvtárosok kézikönyve 3.; Osiris kiadó : Budapest, 2001 229.p.) Lagoze és Payette cikkére – Lagoze, C.-Payette, S.: An Infrastructure for Open-Architecture Digital Libraries http://ecommons.library.cornell.edu/bitstream/1813/7344/1/98-1690.pdf

[65] enciklopédiák, lexikonok, értelmező szótárak, két- és többnyelvű szótárak, kézikönyvek, bibliográfiák, referáló lapok, cím- és adattárak és egyéb, hasonló jellegű művek

[66] Magyar Elektronikus Könyvtár 2002.

[69] Renkecz 2005.