6.2. A látogató-központúság szempontjai (Kárpáti Andrea)

Az interpretatív, többé-kevésbé pontos fordításban: értelmező tervezés, amint neve is utal rá, nem csak bemutatja, de értékeli, magyarázza is a kiállított tárgyakat. A tervezés lényege a megértés elősegítése. Az ilyen kiállítás legfőbb célja, hogy a látogatók ne csak ismeretekkel és élményekkel, de új, vagy új rendszerbe foglalt tudással távozzanak a kiállítóhelyről. Az értelmező tervezést megnehezíti, hogy a múzeumi szakembernek ritkán vannak részletes ismeretei intézménye látogatóiról. Elképzelései vannak, s ezek gyakran szebbek, mint a valóság. Úgy véli, hogy aki belép egy múzeum kapuján, elkötelezetten törekszik a bemutatott tárgyak megértésére, végigolvassa, és meg is érti az ismertető feliratokat. Valójában az igen különböző kulturális hátterű és élettapasztalatú látogatók zöme csak szórakozni szeretne: bámulni, meglepődni, gyönyörködni vagy borzongani. Nem szívesen tesz erőfeszítést azért, hogy a kiállítás üzenetét befogadja, bár erre is hajlandó, ha sikerül felkelteni az érdeklődését. (Puczkó, 2006, ld. részletesen a 11. fejezetben).

Videofilmet játszó képernyő és munkaasztal könyvkötési szerszámokkal.

6.31. kép: Ismertető videó, amely a teremben kiállított tárgyak restaurálását mutatja be. Egy lépésre tőle műhely sarok, ahol mindjárt ki is lehet próbálni egy-egy műveletet. Így sokkal könnyebb megérteni és megjegyezni, amit látunk, olvasunk a kiállításon. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, Látványtár, 2013. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Az értelmező tervezés módszerével dolgozók ezért integrálják a tudományos és kommunikációs szempontokat. A nagyobb múzeumokban kommunikációs és múzeumpedagógiai osztályok, a kisebbekben a közönségkapcsolatokért felelős munkatársak együttműködésével készül ilyen program. A tervezés lépései (Spencer, 2001 alapján):

  1. A kiállítás tudományos koncepciójának értelmezése a látogatói üzenetek szempontjából

  2. Látogatói célcsoportok meghatározása, interpretációs terv készítése

  3. A kiállítási tárgyakhoz kapcsolható információs eszközök megtervezése

  4. A látogatói utak kialakítása

  5. Média elemek kiválasztása, megtervezése

  6. Marketing terv készítése

  7. Kipróbálási, értékelési, módosítási terv készítése

  8. Fenntartási terv készítése

Az alábbiakban röviden ismertetjük az értelmező tervezési munka fontosabb állomásait.

A kiállítás tudományos koncepciójának értelmezése a látogatói üzenetek szempontjából

Az értékelő tervezés legfontosabb lépése. A múzeumi kommunikáció és múzeumpedagógia szakemberei a kurátorral választják ki azokat a lényeges tárgyakat, kiállítás-részleteket, amelyek a tudományos és társadalmi üzenet közvetítése szempontjából a legfontosabbak. A Műcsarnok nemrég zárult kiállításán, amely Bukta Imre életművét[23] mutatta be, ilyen kiemelt interpretációs tárgy volt például a korábban önálló kiállítás témájaként is szereplő GM kukorica, amely a génmódosítás kérdéseivel foglalkozó társadalmi vitához, a vidéki életmód változásához és a 20. század hetvenes évei óta jelen lévő művészi kifejezési forma, az installáció a látogatók nagy részének még mindig szokatlan műfajához egyaránt kapcsolódott. A szintén nemrég zárult „Cézanne és a múlt” című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban[24] a művészettörténet egy igen jelentős alakjának műveit felvonultatva a családi nevelés, az iskolai oktatás, kortársak, a történelmi események hatását mutatta be az életműre. A múzeumi kommunikációnak tehát nem csak a művész és a nevéhez kapcsolható stílusirányzatok, hanem a kiállítás központi elemző módszerei: a kultúrtörténeti, kulturális antropológiai és szociológiai módszerek bemutatására is vállalkoznia kellett.

Képek, fotók, feliratok a háttérben, előttük régi természettudományos eszközök és információs TV-képernyők.

6.32: Tárgyakkal, képekkel, fotókkal megidézett történelem: Andersen kortársainak tablója, Lyngby, Andersen Museum, 2012. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Feliratok múzeumi falon, előttük látogatók. Részletek a képaláírásban.

6.33. kép: Művészek és stílusok nevei mellett a hozzájuk kapcsolódó érzelmek, hangulatok, fontos fogalmak vezetik át a látogatót egyik kiállítás-részből a máikba a londoni Tate Modern múzeumban, 2012. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Látogatói célcsoportok meghatározása, interpretációs terv készítése

Ritka az a múzeum, amely csak egy jól körülhatárolható célcsoportot vonz, amelynek megnyerésére egyszerűen kiválaszthatók a kiállítási műfajok, kommunikációs és pedagógiai módszerek. Még a Mesemúzeumban[25] is számítanunk kell rá, hogy a szülők, nagyszülők műveltsége és tájékozódási igényei alapvetően különböznek. Minden kiállításnak vannak azonban kiemelt látogatói célcsoportjai, akikre a tervezésnél különösen figyelni kell. Egy példa: a chicagói Természettudományi Múzeum[26] 2009-ben megrendezett „YOU – The Experience” (TE – Az élmény) című kiállítását (melyről könyvünk 3. részében már szóltunk) elsősorban a 14-18 éves korosztálynak szánták, nekik mutatták be az emberi test és lélek működését.

hamburgert, kólásüveget és csokoládé táblát ábrázoló súly-fogantyúk, mögöttük felirat – szövegéhez vö. a képaláírást.

6.34. kép: „A rágcsák támadása! Nassolni vagy nem nassolni? Még egy süti vagy egy marok csipsz olyan sokat jelent?” Interaktív kiállítási tárgy. A poszter alatt az egy év alatt egy tinédzser átlagosan elfogyasztott sütemény, kóla és csoki-mennyiség súlyával egyenlő nehezékekkel megterhelt étel-makettek. A feladat: felemelni, amit lenyeltünk! „YOU – The Experience” (TE – Az élmény) kiállítás, 2009, Természettudományi Múzeum, Chicago. (Fotó: Kárpáti Andrea)

A kommunikációs eszközök túlnyomó többsége interaktív multimédia megoldás volt, a számítógépes játékokon edzett, közösségi portálokon nevelkedett nemzedékhez illő módon, a technológia legmagasabb színvonalán. Láthattunk a beteg emberi test működését utánzó, különféle tünetek megjelenítésére programozható szimulációs robotot, amelyet (akit) megvizsgálva, a fiatalok egy diagnózis-listából kereshették ki, mi baja lehet a betegnek. Szinte minden bemutatott jelenséghez tartozott kipróbálható eszköz: pszichológiai teszteket kitöltve, táplálkozási szokásaikat értékelve, érzékszerveik működését vizsgálva szerezhettek alapos és hiteles biológiai ismereteket.

Asztal méretű érintőképernyő körül gyerekek és felnőttek ülnek, olvasnak, nyomogatják a felületet.

6.35. kép: Látogatói vélemény-gyűjtő eszköz: „Jó-e, ha ennyi hirdetés népszerűsíti a gyerekek körében a hizlaló ételeket?” Az eszköz a témához kapcsolódó állításokról gyűjti az igen-nem szavazatokat. A válaszadók egy kerek asztal mellett ülnek, látják egymás válaszait. Az interaktív eszköz lényege: közösségi diskurzust indít el, melyet az egyéni vélemény megfogalmazásának lehetősége tesz érdekessé. YOU - The Experience (TE – Az élmény) kiállítás, 2009, Természettudományi Múzeum, Chicago. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Gyakran nem a kiállítás, hanem a látogató érdeklődése a kiindulópont, ahonnan a tárlatig kell elvezetnie az útnak. A londoni Tate Britain[27], a régebbi, művészettörténeti gyűjteményt bemutató bejáratánál, a gyűjtemény gyors áttekintését ígérő, élénk színes tárlatvezetők címlapjára nem egy művészeti korszak, hanem egy hobbi vagy lelki állapot van írva: Virágkedvelőknek, Szerelmeseknek, Könyvmolyoknak, Természetjáróknak…. A kiállított művek közül olyanokhoz kalauzolnak el ezek a barátságos brosúrák, amelyekhez biztosan tudunk kapcsolódni – ha másként nem, úgy, mert ráismerünk a megfestett növényekre!

Az interpretációs terv elemei:

  • tudományos közlemények (katalógus, szakcikkek)

  • népszerűsítő közlemények (tárlatvezető füzet, családi foglalkoztató füzet, leporelló)

  • sajtóközlemények

  • tájékoztató feliratok és táblák

  • hangos tárlatvezető eszköz szövege, zenéje

  • média elemek szövegei, zenéi, képei (köztük: a kiállítás megjelenése a múzeumi honlapon és egyéb weboldalakon)

  • média elemek működtetése (állandóan vagy időszakosan, önállóan vagy csak múzeumi munkatárssal használható alkalmazások)

  • kulturális program a kiállítás ideje alatt (konferencia, ismeretterjesztő előadás, társművészeti rendezvény, filmvetítés, vita, stb.)

  • pedagógiai program a kiállítás ideje alatt (szervezett ifjúsági csoportoknak, családoknak, felnőtt látogatóknak)

  • visszajelzések rendszere (a látogatók véleményének begyűjtése)

Fekete betűs feliratok fehér falon. Néhány közülük pirossal áthúzva.

6.36. Kívánatos és tiltott Látogatói viselkedések ábrázolása műalkotáson. Amit szabad: gondolkodni, nézni, gyönyörködni, kedvelni, kérdezni, nézelődni, flörtölni, beszélgetni, mosolyogni. Ami tilos: hátizsákkal, ernyővel belépni, enni-inni (mármint a kiállító térben), állatokat behozni, megérinteni a műtárgyakat. A spanyol és angol és spanyol nyelvű, tréfásan komoly felirat a lisszaboni Modern Művészeti Múzeumban volt látható 2011-ben. (Fotó: Kárpáti Andrea)

A múzeumi élményt meghatározó hatáselemekről ebben a kötetben vagy már szóltunk, vagy a továbbiakban fogjuk bemutatni őket. Mindegyiknek kapcsolódnia kell a választott kiállítási típushoz. Ha egy társadalmi problémát feldolgozó kampány-kiállítást rendezünk, sokkal több média-elem kerül a tervbe, mintha a „szóljanak önmagukért a művek” típusú alkotói oeuvre-bemutató a cél.

Akvárium, alatta kis üvegvitrinek tengeri élőlények reparált bemutatásával.

6.37. kép: Természeti környezet bemutatása: akvárium, előtte az élőhelyet jellemző tárgyak vitrinjei. 2009. Rockford , Illinois, USA, Burpee Museum of Natural History. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Fogászati kezelőszék, háttérben poszteren a szék tervezési lépéseinek bemutatása.

6.38. kép: A kiállítás arculata: a tárgyakhoz színben, formában, stílusban illeszkedő ábra, kép, felirat. Design Museum, Madison, Wisconsin, USA, 2009. (Fotó: Kárpáti Andrea)

A kiállítási tárgyakhoz kapcsolható információs eszközök megtervezése

Az információs eszközök tervezésekor először a nyomtatott és online dokumentumok és interaktív megoldások listája készül el. A megrendeléskor a kiállítás arculati kézikönyve – a betűtípusok, színek, logók és tipográfiai megoldások meghatározása – alapján készülnek el a szövegek és képek a kommunikációs eszközökön. A kiadványok tervezése és kivitelezése szakemberek dolga, a kiállítási kommunikáció felelősének csak a részletes munkaleírások betartására kell ügyelnie. Kínai múzeumokban figyeltük meg, milyen kevés figyelmet fordítanak a kiállítások rendezői laikus nézőikre. A szakembereknek szóló, vaskos katalóguson túl csak a pedagógusoknak készült kivonatokat lehetett látni, melyeknek szövege a rövidítések miatt talán még szikárabb és tudományosabb volt, mint a katalógusoké. A másik végletre példák a múzeumi gyermekkönyvek, amelyek éppen olyanok, mint a mesekönyvek. Ezekben a műalkotásokat vicces vonalrajzok egészítik ki, a művek témájuk illusztrációivá válnak: az ABC betűit festmények részletei illusztrálják.[28] Szerencsés módon léteznek olyan sorozatok is, amelyek egyszerre hitelesen és élvezetesen közvetítik a tudományos ismereteket. Ilyenek például a Szépművészeti Múzeum Családi füzetei, melyeket az állandó kiállítások mellett szinte minden időszaki kiállításhoz elkészítenek.

A népszerűsítő kiadványok típusai, melyek egy kiállítás élményeit és tudásanyagát segítenek befogadni és megőrizni:

  • információs leporelló (általában ingyenes)

  • képes tárlatvezető (a katalógus népszerű kivonata)

  • foglalkoztató füzet, amely gyermekeknek, fiataloknak, gyermekkel érkező családoknak, nagy ritkán érdeklődő felnőtteknek szól

  • feladatlap-sorozat iskolásoknak, érdeklődő felnőtteknek

  • múzeumpedagógiai segédlet tanároknak: a kiállítást összekapcsolja az iskolai tananyaggal

  • fejtörő, a hátlapon a megoldással

  • rejtvény, amelynek helyes megfejtésével díjakat lehet nyerni

  • ismertető lap, amely egy-egy teremben kiállított tárgyakat mutat be

Múzeumi feladatlap képpel, kérdéssel, válaszadáshoz üres sorokkal.

6.39. kép: A miskolci Hermann Ottó Múzeum családi foglalkoztató füzetének lapja. A füzetet készítette: Kurta Mihály, 2009

A látogatói utak kialakítása

Az irányjelzők segítik követni a kiállításon végighúzódó művészeti – tudományos gondolatsort, a kurátor elképzelései szerinti helyes útvonalat. A kurátor, a múzeumpedagógus és a kommunikációs szakember mellett a tűzvédelmi felelős és a biztonsági őr is részt vesz abban a munkában, amely végül a látogatókat orientáló leporelló, térkép, haladási irányjelző táblák és feliratok elhelyezésével zárul. A népszerű kiállításokon a tömeg nem enged elkalandozni, ilyenkor biztosan lineáris a közlekedés. A hipertext típusú ismeretszerzéshez, vagyis a szövegekben elhelyezett, más oldalakra vezető hivatkozásokhoz szokott digitális olvasók azonban szívesen választanak egyéni útvonalakat a kiállításokon is. Ha jók az orientációs pontok és eszközök, a látogató visszatalál indulási pontjára, ha egy érdekes tárgy másik útra terelte.

Piktogramok padlón: kézmosási lehetőség, találkozási pont, tolószékes közlekedési útvonal jelzései.

6.40. kép: Látogatók útjelzője a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Látványtárában. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Térkép múzeum alaprajzával és fontos tárgyak ábráival.

6.41. kép: Múzeumi orientációs pont a Getty Centerben. San Francisco, 2013.(Fotó: Kárpáti Andrea)

A megjelenített kiállításon belül alakulnak a látogatók saját válogatásai, a futtában megnézett, a hosszasan csodált és a figyelmen kívül hagyott, „alig létező” tárgyakkal. Jó volna megtudni, hogyan működik ez a szelekció, milyen a „látogatók rendezte” tárlat? A mobil tárlatvezető eszközök segítenek adatokhoz jutni minderről. Ha az autós tájékozódást megkönnyítő GPS eszközzel és mozgásérzékelő időmérővel szerelik fel őket, kirajzolják használójuk útját a termeken át. Hasonló célokat szolgál (és szintén közölni kell a látogatókkal, ha működik) a videokamerás felvétel, amely a terem mennyezetén elhelyezett kamera szemszögéből örökíti meg a tárgyak között vándorlókat. Ha mód van ilyen értékelések készítésére még a kiállítás megnyitása előtt, idejében kiderülhet, mennyire kiesik a látogatók csapásvonalából a szobor-posztamens mögé szorult, fontos festmény, s milyen kevesen másznak fel a nagy teremben felhúzott galériára, hogy ott érmeket nézegessenek. Akinek kétségei voltak, meggyőződhet arról is, hányan szeretnek hosszú, apró betűs információs táblákat olvasgatni, s mennyien hajlandók leguggolni, hogy szemre vételezzenek egy, távolabbról csak fiatal sasszemeknek hozzáférhető, apró betűs feliratot.

Média elemek kiválasztása, megtervezése

A látogatói utak tervezésekor kerülnek végleges helyükre a multimédia konzolok, installációba épített képernyők, filmvetítő sarkok és más, kiegészítő információkat tartalmazó, de egyes (népes) látogatói csoportok számára túlságosan is vonzó kiegészítők. Ezekről részletesen a 9. részben szólunk. Most csak annyit, hogy akkor működnek hatásosan, ha a kiállítás tervezésének korai szakaszában számolunk velük, s akkor illeszkednek harmonikusan a kiállítás terébe, ha az installációval azonos esztétikai elveket követnek, kívül-belül.

Nagy üvegfal színes fotókkal.

6.42. kép: Fotófal, mint kiállítási tárgy. Alberto Sampaio Museum, Guimarães, Portugália, 2008. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Marketing terv készítése

A marketing terv tartalmazza többek a kiállítás bemutatási tartalmának, média üzenetének meghatározását: a fő témák, jelentős művek, tudományos és köznapi értelemben vett szenzációk kijelölését és népszerűsítésének formáit; a témához vagy társadalmi üzenethez kapcsolható kulturális és termék-reklámok lehetőségeinek feltárását; ezek kapcsolását a kiállított tárgyakhoz; népszerűsítő közlemények és események szervezését. A marketing terv része a kiállítási propaganda arculata, amely jó esetben harmonizál a tárlat megjelenésével, az ott elhelyezett kommunikációs elemek képi világával.

Kipróbálási, értékelési, módosítási terv készítése

Ez terv tartalmazza a kiállítás értékelésének módszereit és idő-tervét. Már a kiállítás építésének egyes szakaszaiban, kipróbáló szakértők és csoportok bevonásával tesztelni szokás a kommunikációs megoldásokat. A megnyitó után folyamatosan zajlik a látogatók megfigyelése, kikérdezése és a felmerülő igények, felhasználói problémák alapján kiállítás eszközeinek áthelyezése, adaptálása. Az értékelésről könyvünk 11. fejezetében részletesen szólunk, itt csak egy példát említünk annak illusztrálására, milyen hasznos a folyamatos értékelés. Egy-egy kiállítási kommunikációs megoldás hatásáról ugyanis csak a látogatók megkérdezésével győződhetünk meg. Vannak olyan kisebb változtatások, melyeket a kiállítás elkészülése után, az első visszajelzések alapján is érdemes és lehetséges elvégezni. Az alábbi ábrán Hugh Spencer egy római kori éremgyűjtemény kétféle kiállítási formájának kommunikációs értékét mutatja be. (Spencer, 2001, 375. old.)

Folyamatábra szöveg-dobozokból.

6.1. ábra: Példák jó és rossz kiállítási kommunikációra. (Forrás: Spencer, 2001, 375. old.)



[23] Bukta Imre kiállítása a budapesti Műcsarnokban, 2012. november 10 – 2013 március 17, Interjú a művésszel a GMO kukoricáról a YouTube-on.

[24] Cézanne és a múlt, kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, 2012. október 26 - 2013. február 17.

[25] Mesemúzeum, Budapest: www.mesemuzeum.hu/ A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások leírása.

[26] Chicago, Science Museum, „YOU – The Experience” kiállítás, 2009 szeptember-2010 február, információs füzet diákoknak: és segédlet tanároknak.

[27] Tate Britain, London honlapja. Tárlatvezető brosúrák.

[28] Példák múzeumi gyermekkönyvekre:

A New York-i Metropolitain Museum gyermekkönyv-sorozata.

Juhász Litza (2009): É mint égbolt. Művészeti ABC. 40 betű és 40 szó a Szépművészeti Múzeum 40 műalkotásával. Gyerekfoglalkoztató könyv. Szépművészeti Múzeum, Budapest (A szerző múzeumpedagógus.)

Jánosi-Halász Rita, Entz Sarolta, Fekete-Horváth Erikaművészettörténészek „Két egér” sorozata, Aula Kiadó, Budapest

A Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága Múzeumi füzetek gyerekeknek sorozata