6.4. A tárgyakhoz és az üzenethez illő kiállítási műfaj és kommunikációs stratégia meghatározása (Kárpáti Andrea)

A berlini Múzeumtudományi Intézet (Institut für Museumforschung) évről évre közzéteszi, mennyit gyarapodtak a német közgyűjtemények az elmúlt esztendőben. A növekedés meghökkentően gyors. Az őrzés, restaurálás és állagmegóvás és a tudományos feldolgozás feladata egyre jelentősebb, ugyanakkor mindezek ellátásához egyre nagyobb mértékben van szükség a múzeumot működtető közösség támogatására. Ez a tény alapvetően befolyásolja a kiállítási műfajok megválasztását, a szerepeltetendő tárgyak kiválasztását, és felerősíti a múzeumi kommunikáció jelentőségét. A kiállítások tervezésekor sokáig az új tudományos ismeretek közvetítése volt a központi cél, minden egyebet ennek rendeltek alá.

19. századi tudós élethű, korabeli ruhába öltöztetett mása laboratóriumában.

6.50. kép: Tudós megjelenítése dolgozószobájában, helytörténeti múzeumban. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Rokokó bútorokkal berendezett szalon: középen asztal, fotelek, földgömb, a falaknál tükrök, festmények, kis asztalkák és egy kandalló.

6.51.kép: Életmód bemutató: tárgyak enteriőrben. San Francisco, Getty Center, 2013. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Szárnyukat verdeső ludak szobraival díszített Zsolnai kerámia kút.

6.52. kép: Díszkút és fali csempék a pécsi Zsolnay Múzeumban, 2012. A tárgyakat rendeltetésüknek megfelelő környezetben állítják ki. (Fotó: Kárpáti Andrea)

A látogatóbarát kiállítás igényének megjelenésével ma már általános gyakorlat, hogy a kiállítás tudományos forgatókönyve mellett egy múzeumi kommunikációs terv is készül. Ez a terv tartalmazza a kiállítás műfaját, az ehhez illő, a témát szélesebb tudományos és társművészeti kontextusba helyező előadásokat, művészeti programokat és pedagógiai akciókat. A kiállítási műfaj megválasztása mindegyik további döntésre befolyással van.

A multimédia megoldások kiegészítik és erősítik a központi üzenetet, illetve a kiállítás megtekintésének a látogató szándékait követő, interaktív módjait kínálják. Fajtáikat itt csak felsoroljuk, a technikai lehetőségekről könyvünk 9. fejezetében lesz részletesen szó.

A forgatókönyv alapja egy gondolattérkép vagy folyamatábra, amely bemutatja, hogyan kapcsolódik egymáshoz a kiállított tárgy és információs környezete: az álló és mozgóképek, feliratok és más kommunikációs eszközök. Egy példa: multimédia tervezés egy kiállítás üzeneteinek kifejezésére. Az egyes fázisokról szólunk még könyvünk 9. fejezetében. Itt, a kiállítási műfajokkal foglalkozó részben csak annyit szeretnénk jelezni, hogy a műfaj megválasztása olyan döntés, amely tovább gyűrűzik az egész kommunikáción, meghatározva annak formáit is, nemcsak tartalmát.

Folyamatábra szöveg-dobozokkal.

6.2. ábra: Egy kiállítás multimédia megoldásainak megtervezése (Van der Donckt és Callebaut, 2001, 7.8. ábra, 255 . old. alapján összeállította K. A.)

A kiállítás technikai kiegészítői a tartalomtól függően szerény kísérői a bemutatónak – ilyenek a művészeti tárlatok, ahol az alkotás elé nem tolakodhat az eszköz – vagy a téma megjelenítésében alapvető szerepet játszanak – ilyenek a történeti és természettudományos kiállítások, ahol a tárgyak önmagukban, a laikus nézőnek keveset mondanak. A múzeumi technológia tervezői egyre intenzívebben törekednek az interneten vagy a televízióban látható, film helyett inkább show-nak nevezhető programok utánzására. Hogy mennyire hitelesek, az a tartalmukat meghatározó muzeológusoktól függ, s hogy mennyire hatásosak, arról a kiállítás értékelésével nyerhetünk adatokat. Szerencsés módon maguk a technológiák is segítik ezt az értékelést, hiszen a látogatók viselkedése a kiállításon segítségükkelkövethető. A digitális tárlatvezető eszköz alkalmas arra, hogy használatáról adatokat gyűjtsön: a látogató digitális lábnyoma – haladásának sebessége, a megtekintett (illetve a figyelmen kívül hagyott) tárgyak listája és az előttük eltöltött idő is pontosan dokumentálható.[36] A konzolokból kinyert információkból kiderül, milyen adatok, szövegek és képek érdeklik az aktív látogatókat, akik nem sajnálják az időt a nézelődésen túli tájékozódásra.

A multimédia megoldások tervezésénél a fontossági sorrend felállítása, a korábban bevált megoldások adaptálása, kísérletezés új megoldásokkal, a látogatói csoportok igényeinek és felhasználói képességeinek figyelembe vétele mellett, a szerzői jogok tisztázása (például a kiállítási anyaghoz kapcsolódó, de nem a múzeum birtokában lévő képek, szövegek felhasználása) és a fenntarthatóság – az eszközök folyamatos frissítése, gondozása – szintén fontos szempontok. A multimédia megoldások alapja a kiállítási tervhez hasonló forgatókönyv, amelyben a kommunikációs célok és a hozzájuk rendelt média elemek típusa, tartalma, és működési módja szerepel.



[30] A helyhez kötött információszórást a British Múzeum kiállításain mutatja be ez a videó.

[31] Példák színjáték elemek bevonására a múzeumi ismeretterjesztésbe: a londoni Természettudományi Múzeumban 19. századi felfedezőnek öltözött színészek az őserdők állat- és növényvilágának első feltáróit jelenítik meg. A chicagói Shedd Akváriumban élő állatok közreműködésével mutatnak be az állatok viselkedéséről szóló információkat tartalmazó mesejátékot.

[32] Példák virtuális valóság technológiával megteremtett múzeumi környezetre:

A budapesti Petőfi Irodalomtörténeti Múzeum új állandó kiállításán a párbajozó Petőfiről beszélgetnek hologrammal megjelenített barátai.

A springfield-i Abraham Lincoln Presidential Library and Museum-ban az Egyesült Államok történetének egyik legjelentősebb elnöke, Abraham Lincoln kel életre utolsó otthona és irodája eredeti tárgyi emlékekkel rekonstruált tereiben

[33] Los Angelesben az EPCOT Theme Park látogatói kisvasúton járják be a prototípusként megjelenített új felfedezéseket, melyek közül sokat használat közben is kipróbálhatnak.

[34] Az edinburgh-i Scotch Whisky Experience Heritage Centre ( Skót Whisky Kulturális Örökségi Központban) futószalag viszi körbe a látogatót az ital készítésének hagyományos technológiáját bemutató műhely-tárlaton.

[35] A filmművészet új technikai megoldásait próbálhatják ki – köztük az immár Budapesten is elérhető, mozgásos és hanghatásokkal kísért mozielőadást és a térhatású filmet – a poitiers-i Parc du Futuroscope (Mozgókép Kalandpark) látogatói.

[36] A „digitális lábnyom” kifejezést az információs és kommunikációs technológiákkal foglalkozó közleményekben azokra a jelekre, nyomokra használják, amelyeket a felhasználó online jelenléte után maradnak, és amelyekből következtetni lehet a tevékenységére. (Pl. e-mail küldés, chat, blog, videó és képfeltöltő oldal használata stb.) Mi itt ezt a szót azokra a kiállításon végzett látogatói tevékenységekre vonatkoztatjuk, melyeket digitális eszközökkel dokumentálni lehet.