8. fejezet - A kommunikációs csatorna elemei (Vásárhelyi Tamás)

Tartalom

8.1. Helyszín
8.2. Mielőtt belépnénk
8.3. Megérkezés a kiállításba
8.4. Fények
8.5. Színek
8.6. Bútorzat
8.7. Hangok
8.8. Szagok
8.9. Szövegek
8.10. Interaktív elemek
8.11. Informatika a kiállításban
8.12. Kényelem
8.13. Emberek (személyzet, látogatók, bábuk)
8.14. Tárgyak
8.15. Hozzáférés
Feladat 1:
Feladat 2:
Feladat 3:
Feladat 4:

Az első fejezetekben volt arról szó, hogy a kommunikáció során a küldő az üzenetet a kommunikációs csatornán keresztül küldi, azon keresztül jut el a fogadóig, és néhány tényezőt is említettünk már, amelyek a kommunikáció részét képezik. Nagyon képszerű ez a csatorna kifejezés, láttuk azonban, hogy valójában a kommunikációs csatorna nem egyszerű vályú vagy cső, hanem nagyon összetett képlet, annyira, hogy még a „multiszenzuális” kifejezés sem írja le teljességében. Most megpróbáljuk szálaira, összetevőire bontani, szétszedni, és az egyes elemeit röviden, külön-külön bemutatni, hogy lássuk, mi minden hat abban a folyamatban, amelynek során kialakul „a múzeumi élmény”. A témával kapcsolatos ismereteket olvashatunk Korek (1988) munkájának 180–203. oldalán, Frank (1992) több fejezetében, Puczkó és Rátz (2000) könyvének leginkább a 184–190. oldalán, Vasáros (2010) könyvében több helyen, Lord és Lord (2001) kötetében pedig elszórtan különböző fejezetekben találunk a kiállítás, mint kommunikációs csatorna elemeire vonatkozó információkat.

Múzeumi kommunikációval foglalkozó konferenciák poszterei

8.1. kép: Communicating the Museum – Múzeumi kommunikációval foglalkozó konferenciák poszterei. Különböző oldalakról közelítik a múzeum és a látogató közötti kommunikációt.

8.1. Helyszín

A látogató várakozásait nagyban befolyásolja, ha ismeri (pláne ha respektálja) a helyszínt, ahová ellátogat majd, és az is, amilyennek látja, ha ismeretlen, számára új helyszínre érkezik. Más élmény, ha az először óvodáskorban, nemzetiszín papírzászlóval látogatott, majd azután is többször felkeresett, emblematikus Magyar Nemzeti Múzeumba indul valaki, vagy ha az ELTE modern Lágymányosi kampuszának Déli épülettömbjében az Ásványtani Tanszéken keresztül haladva találja meg az Ásványtárat (amely ugyanazt a 19. századi hangulatot árasztja, mint a Magyar Nemzeti Múzeum épülete). Nagy várakozást ébreszthet az, ha valaki nagyobb távolságra utazik (Leonardo da Vinci után Debrecenbe, vagy Brueghel után Bécsbe – ami egyébként térben közelebb van Budapesttől Debrecennél, lélektanilag több generáció számára sokkal messzebb).

A képek két nagyon különböző stílusú épületet mutatnak.

8.2. kép: Két múzeum egymás közvetlen szomszédságában, egész más a látvány, más előérzettel vagy várakozással lépünk be. Jüdisches Museum és Stadtmuseum Münchenben. (Fotók: Vásárhelyi Tamás)