9.2 Múzeumok a Világhálón

Ahogyan egyre általánosabbá vált a digitális kép- és hangmegosztás, úgy lettek ezek a szolgáltatások a múzeumok gyűjtőköre iránt érdeklődő szakértők és laikusok megszokott tájékozódási pontjai. Az Internet Nemzedék (Internet Generation, a mai harmincasok) és az Internet Bennszülöttek (Net Natives, a mai tizen- és huszonévesek, Dyson, 1998) már nemcsak használják a kész digitális tartalmakat, de szívesen hozzá is járulnak saját írásaikkal, képeikkel is az interneten elhelyezett tartalmakhoz. A jövő múzeumi portálja tehát oktatási és alkotó tér is lesz, amely módot nyújt a tudásszerzésre és a megszerzett tudás felhasználására, közzétételére egyaránt.

A legjelentősebb múzeumi digitalizációs vállalkozás a korábban már említett a Google Art Project.[60] A Google Térkép szoftver „Utcakép” (Street view) funkciója segítségével a világ 184 jelentős múzeumának műtárgyait nézhetjük itt meg, [61] méghozzá abban a múzeumi környezetben, ahol a valóságban látható. Ez a virtuális képgyűjtemény saját galéria készítését is lehetővé teszi: a felhasználók egy-egy témakörről vagy művészről készített válogatásaikat külön tárhelyen („My Gallery”) őrizhetik meg.[62]

A kutatóknak is szolgál újdonságokkal ez az alkalmazás. Könyvünk írásakor, 2013 nyarán a Szépművészeti Múzeum 106 művész 151 műtárgyával jelenik meg a projekt honlapján, a Magyar Nemzeti Galéria 40 művész 52 műalkotásával szerepelt. A nagy felbontás lehetővé teszi a képek eddig szabad szemmel nem látott részleteinek megismerését, és új művészettörténeti adatokhoz juttat. Egy példa: a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, MS Mester: Mária és Erzsébet találkozása című festmény (1510 körül) hátterében a két, a tájba olvadó, közeledő alak létezéséről eddig nem volt tudomásunk.

Ez a technológia lehetővé teszi egy műemléki környezet virtuális „bejárását” is.[63] Az Iparművészeti Múzeum – elsőként a magyar kiállítóhelyek közül – nemcsak műalkotásokat osztott meg, hanem az „Utcakép” technológia alkalmazásával virtuálisan bejárhatóvá is tette termeit.

Honlap oldal műalkotások kis képeivel.

9.47. kép: A nagyfelbontású képek és kiállításrészletek segítségével nemcsak a gyűjteményeket, („Művészeti projektek”) hanem különleges válogatásokat (mint a kép lenyíló menüjében látható „Történelmi pillanatok”, „A világ csodái”) is megnézhetünk.

Honlap oldal műalkotások kis képeivel.

9.48. kép: A megosztott képgyűjtemény: a műalkotásokat nagyfelbontású digitalizálással közkinccsé tevő Google Art Project a látogatók képválogatásait bemutató oldala

Könyvünkben többször is idézzük azt a Puczkó László (2009) vezette látogató-kutatást, amelyből kiderül, hogy a posztindusztriális társadalomban a múzeumlátogató is a fogyasztói kultúra része. A múzeumi multimédia interaktív megoldásai ezt a fogyasztói élményt erősítik. Az informatikai megoldások a „nyitott múzeum” koncepciót is szolgálják, szélesítve a múzeum és közönsége közötti kapcsolati zónát. A hasznos és hatásos múzeumi informatika hipermediális: a sokféle látogatónak többféle műfajban, egyidejűleg rendelkezésre álló, változatos tudásanyagot kínál. Az informatikai eszközök természetesen nem teszik feleslegessé a hagyományos információhordozókat. Éppen ellenkezőleg: a régi és új médium találkozása egymásba olvadást jelent: „Egy médium tartalma mindig egy másik médium” – írja Marshall McLuhan beszédes című, „The Gadget Lover” (kb.: „A kütyübarát”) című művében. (Mc Luhan, 1964, 52. old.)

Honlap oldal műalkotások képeivel.

9.49. kép: A Google Art Project oldalon lehetőség van műalkotások összehasonlítására is. („Compare”, azaz „Összevetés” funkció az oldalak alján). A kiválasztott művek egymás mellé kerülnek, részleteik felnagyíthatók, a háttér információk könnyen összevethetők. A múzeumok saját weboldalaikon szívesen hivatkoznak erre az oktató eszközre, amely segít gyűjteményüket elhelyezni a hasonló kollekciók között.

Honlap oldal műalkotások kis képeivel.

9.50. kép: A British Museum gyűjteményének képes adatbázisa . Hetente újabb képekkel és leírásokkal bővül ez a szabadon hozzáférhető, kereshető virtuális gyűjtemény.

Honlap oldal műalkotások nagy és kis képeivel.

9.51. kép: Az egyik első magyar múzeumi adatbázis: a Szépművészeti Múzeum kollekciójának kereshető gyűjteménye.

Múzeumi weboldalak

A múzeumok digitális bemutatkozása már a múlt század végén is lényegesen többet jelentett, mint egy képgyűjteményt a kiállított tárgyakról. A múzeumi honlap, mint tudásportál igen fontos a kiállítások továbbélése szempontjából. A klasszikus megoldás (ilyen például a Szépművészeti Múzeum oldala‎) ezeket a rovatokat tartalmazza:

Vannak olyan honlapok, (mint például a Petőfi Irodalmi Múzeum, vagy a Ludwig Múzeum oldala), amelyek a közönséggel való kapcsolattartás fontos eszközei, tehát letölthető információkat, játékokat, interaktív tartalom-alkotó lehetőségeket is tartalmaznak. [64]

Az „országimázst” és az arab kultúra történetének megismertetését egyaránt szolgálja a világ egyik legújabb múzeumának egyszerű, de szép és hasznos múzeumi oldala. Az Egyesült Arab Emirátusok fővárosában nemrég megnyílt régészeti bemutató weboldalán a filmek dominálnak. A bemutatott tárgyak először álló képként jelennek meg, majd körbe forognak, hogy minden nézetből megfigyelhetők legyenek. A kiválóan megvilágított leletek így sokkal érzékletesebbek, mint a múzeumi tárlók üvege mögött: hosszan figyeljük, hogyan csillan a marokkő felületén a kristály.

Egyre több tudománykommunikációs kiállítás is nyílik az interneten, melyek kutató intézmények gyűjteményeinek tárgyait bocsátják közre. Ezek a tárgyak, illetve képes és szöveges dokumentumok a valóságban is megtekinthetők, mégis kevéssé ismertek a tudományos gyűjtemények iránt érdeklődő látogatók előtt. A kutatóból lett alkalmi kurátorok a gyűjtemények mellett tudományterületüket is bemutatják, s lehetőséget nyújtanak a virtuális látogatónak, hogy az oldalakon elhelyezett rövid leírásokhoz csatolt hivatkozásokat követve, kutatási jelentésekhez és közleménykehez is eljussanak. A látogatók vezetése fordítva is működik: a szabványügyi dokumentumok között böngészők vagy a szívbetegségek új gyógymódjairól olvasók is eljuthatnak egy-két kattintással a témájuk kultúrtörténetéhez kapcsolódó tárgyakat bemutató oldalakra.[65]

A múzeumi látogatás nélkülözhetetlen kísérője, a termeket és a legfontosabb látnivalókat feltüntető térkép a virtuális kiállítás leghasznosabb, a valódi látogatást legjobban előkészítő része. A Smithsonian Nemzeti Amerika Történeti Múzeum (Smithsonian National Museum of American History) Washingtonban panoráma képeken mutatja be a termeket. Jelenleg 34 kiállításuk érhető el a Világhálón is. A virtuális tárlatokon külön ikon jelzi, ha közelképet kaphatunk egy-egy műről. A térkép segítségével láthatjuk, a virtuális múzeumi tér melyik pontján tartózkodunk. Ha már megnéztünk egy termet, a pontok színe megváltozik. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatala (National Aeronautics and Space Administration, NASA) fennállásának 50. évfordulójára készített animációs, interaktív honlapján egy robot mutatja be az amerikai űrkutatás évtizedeit. A virtuális űr-túrán korabeli slágerek szólnak, archív film- és hangfelvételek mutatják be az űrkutatás szempontjából fontos korszakokat, és természetesen az űrrepülőgépek történetét is megismerhetjük. A NASA honlap multimédia oldalán számos interaktív kiállítás, képsorozat és videofilm érető el.

A látogatói interaktivitást fokozza, ha a kereső rendszer megjegyzi a felhasználóra jellemző keresési utakat és a következő látogatáskor felajánlja az új, a korábbiakhoz hasonló információkat. Az Olasz Számítógép-tudományi Múzeum(angol nyelvű oldala: Computer Science Museum) például ilyen alkalmazást kínál.

Az online virtuális kiállítás jelentős tudományos értékkel is bírhat. A francia Kulturális Minisztérium az interneten hozta először nyilvánosságra, már néhány héttel a felfedezés után, a Vallon- Pont-d'Arcban talált paleolit kori barlangfestményeket. [66] A tárlat bárki számára, szabadon hozzáférhető, aki belép a virtuális térbe, és keresi a kiállított tárgyakat. Ott, akkor és addig szemlélheti a virtuális tárlatot, ahol, amikor és ameddig szándékában áll. Ha eleget látott, elmehet és visszatérhet, amíg csak léteznek a kiállítási anyagot tároló számítógépek. Nemcsak létező, de elképzelt kiállítás is megjeleníthető a Világhálón – olyan, mint Malraux Képzeletbeli múzeum-a, (Malraux, 1960), amely a világ számos gyűjteményéből válogat tárgyakat egy, csak az író fantáziájának terében létező kiállításhoz.

A digitalizált művek bemutatásának előnyei:

A fentiek persze csak a jó minőségű virtuális múzeumokra jellemzők. Sok olyan is van, amely egy kiállítási katalógus digitális változata, s mint ilyen, rosszabb az eredetinél – a statikus képekhez tartozó szövegeket nehéz olvasni, az oldalon csak a szerkesztő által megszabott módon haladhatunk, kiegészítő információkért pedig ki kell lépnünk innen. Az ilyen oldalak nem tekinthetők virtuális múzeumnak, vagy gyenge múzeumok: nem bűvölnek el és nem is szórakoztatnak, emlékeztetők csupán. Hasznosak, mert segítenek felidézni a valódi kiállítás élményét, napjaink média-fogyasztójában mégis hiányérzetet keltenek. A következőkben néhány érdekes példát mutatunk be, szerzői kedvcsinálóként, hiszen a múzeumi tanulás hatásos eszközeiből sokkal több kellene magyar nyelven is.[67]

A virtuális technológiák egyre tökéletesebbé teszik az élményt. A térhatású fotón megjelenített épületbelsőn, nézőpontunkat változtatva a kurzor mozgatásával, körbe lehet tekinteni. Az alkalmazás híven és hatásosan felidézi, ha nem is pótolja a valódi térélményt. Két példa: Hajdúdorog, virtuális templom túra, Amiens, Katedrális: az épület 3D megjelenítése és a zoomolható” galéria, amelyben egészen közelről szemlélhetjük meg a műalkotásokat.

Gótikus katedrális képei az épület több oldaláról, egy képen.

9.52. kép: Virtuális valóság technológia a műtárgy-szemléltetésben: az amiens-i katedrális 3D megjelenítése

A múzeumok megjelennek a virtuális valóságban is: a Second Life és a Visuland oldalain számos jelentős múzeum egy-egy kiállítása „épült fel”. Nyilvánvaló, hogy ezeket virtuálisan bejárva, egészen más élményben lesz részünk, mint a valóságban. Akkor vajon mi ennek az értelme? Nem elég csak honlapon megjeleníteni a gyűjteményeket? Ezek a virtuális világok olyan alkalmazásokat tartalmaznak, amelyek érdekesek lehetnek egy múzeum újfajta megismerésében is. „Felrepülhetünk” például a római Sixtusi kápolna mennyezetére, hogy madár-perspektívából, egészen részletesen tanulmányozzuk a digitalizált Michelangelo freskókat.

Fehér falú, henger alakú múzeumépület digitális képen.

9.53 . kép: A new yorki Guggenheim Museum virtuális mása a Second Life környezetben

Múzeumi tárlat digitális képe.

9.54 . kép: A Second Life-ban mindenki elkészítheti a maga képzeletbeli múzeumát

Tágas templomi belső tér freskókkal, márvány mozaik padozattal.

9.55. kép: A Second Life-ban a felhasználókat jelképező figurák, az avatarok repülési képességük felhasználásával egészen közelről szemlélhetik Michelangelo Utolsó ítéletének virtuális mását.

Online katalógusok és adatbázisok

Egyre fontosabb információ-megosztási forma a múzeumi adatbázis, amelyet nemcsak szakértők, de diákok, érdeklődők is szívesen használnak. A MaNDA, vagyis a Magyar Nemzeti Digitális Archívum szintén szabadon hozzáférhető, kereshető meta-adatbázis, amelyben állami, önkormányzati, egyházi gyűjtemények, magántulajdonú kulturális értékek és európai kulturális tartalmak dokumentumait tárolják. Itt a következő algyűjtemények böngészhetők:

Az archívum honlapja igazi összművészeti magazin. Gyakran frissülő kulturális, hírek, riportok, könyv- és filmajánlók (köztük saját kiadványok) teszik hasznos és élvezetes olvasmánnyá azok számára is, akik nem kívánnak elmélyülni az adatbázis információiban.

Az Európai Unióban 2014-től indul az új europeana program, amelynek célja a nemzeti kincsek digitalizációja és nyilvánosságra hozatala. A tervek szerint ebben az adatbázisban kb. 150.000 magyar tétel is szerepel majd, a művek adataival és kis felbontású nézőképeivel. (A nagy felbontású műtárgy-fotók, művészi és dokumentum-felvételek a múzeumok szerverein maradnak). Sajnos, mint annyi más kulturális projekt, az europeana is finanszírozási gondokkal küzd, és egy remek digitális röpcédulával további működéséhez társadalmi akcióktól vár segítséget.

Példák városokat képeken bemutató adatbázisokról [68] :

A világ egyik legnagyobb, a 19–20–21. századi képzőművészetet bemutató cikk-archívumát ugyanott őrzik, mint azt a festményt, amely ár-robbanáshoz vezetett a világpiacon. A Los Angeles-i Paul J. Getty Museum and Institute of Art Van Gogh: Íriszek című festményét a környezettudatos építészet elvei szerint tervezett épületben őrzi, egy kiválóan felszerelt szakkönyvtár és kutatóintézet szomszédságában. [69] Ebben az intézményben a kutatás, bemutatás és tanítás egymást erősítő, egyenrangú tevékenységek.

Az archívumok fejlesztési és üzemeltetési problémái:

Modern épület belső udvara üvegfalas, növényekkel környezett bejárattal.

9.56. kép: Egy múzeumi kutatóintézet: a Paul J. Getty Institute of Art, Los Angeles. 2013. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Kisgyerek képekkel díszített, középkori kódexlap óriási fotóját nézi.

9.57. kép: Kiállítás gyerekeknek: szó szerinti bevezetés az illusztrált középkori arab kódexek világába. Paul J. Getty Institute of Art, Los Angeles. 2013. (Fotó: Kárpáti Andrea)

Számos értékes természettudományi gyűjteménybe enged bepillantást a Natural Europe Project, amely természeti értékeket dokumentál, oktatási használatra. A résztvevő természettudományi múzeumok digitális fotótáruk egy részét összekapcsolják egymással és az europeana archívummal. Fontos múzeumi adatbázis a Mundaneum, benne digitális múzeumi kiadványok és folyóiratok képekkel, statikus és animált ábrákkal, filmrészletekkel. Mintegy hatvanezer műtárgy katalógus lapja és fotója nézhető meg a Néprajzi Múzeum online műtárgy gyűjteményében. A Paul Getty Alapítvány archívuma nemzetközi képzőművészeti cikkgyűjteményt tartalmaz, amely folyamatosan bővül.

Népművészeti tárgyak fotói és leírása honlapon.

9.58 . kép: A Néprajzi Múzeum online gyűjteménye

Az első nemzetközi múzeumi adatbázis az 1992-ben elkészült MUSA (Use of Multimedia for Protecting Europe's Cultural Heritage), Multimédiával az Európai Kulturális Örökség Megőrzéséért), projekt volt, melyet az UNESCO számos hasonló vállalkozása követett. A cél inkább a megőrzés, mint a közzététel volt: a MUSA közreműködői a virtuális térben tárolták a műkincsek és műemlék-együttesek legfontosabb adatait, melyeket a szakemberek szűk köre érhetett csak el. Egy másik, 1994-ben átadott és ma is működő adatbázis az angol múzeumok anyagát tartalmazza és a reneszánsz művészek életének „adatbázisát” felállító Giorgio Vasariról elnevezett VASARI (Visual Arts Systems Archiving Retrieval Images).[70]

Az egyik első, és talán legnagyobb hatású, a múzeumi informatika teljes spektrumát átfogó európai projekt az ARCO (Augmented Representation of Cultural Objects, 2001-2004) volt, amely egyszerre kínál informatikai megoldásokat valamennyi múzeumi területre: a katalógustól a látogató-menedzsmentig. A sok tízezer múzeumi weboldal között alig van átjárás. Bizonyos múzeumi szövetségek megengedik a keresést egymás oldalain, de a legtöbb gondosan ügyel arra, hogy még hivatkozásai is saját weblapjaira mutassanak, s így „benn tartsák” a látogatót saját virtuális kiállító terükben.

A jövő azonban az összekapcsolt adatbázisoké, a tudásmegosztásé – ahogyan a digitális tananyagoknak már van európai portáljuk (www.lre.eun.org), úgy a múzeumi közösség is megkezdte a nemzetközi tudásmegosztást (Global Digital Museum GDM). Ez az adatbázis lehetővé teszi saját képgyűjtemény létre hozását és támogatja a kutatók munkáját is. Hasonló céllal készült az internetes adatmegosztást lehetővé tevő Múzeumok Elérhetősége Távoli Felhasználóknak (Remote Access to Museum Archives, RAMA).[71] .

Virtuális múzeumok

A virtuális múzeum angol elnevezései a műfaj három legfontosabb típusára utalnak:

Mára a digitalizált tárlat természetes részévé vált az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) az élet minden területét átható rendszerének. Elérhetjük vele azt a közönséget, amely elsősorban online forrásokon keresztül tájékozódik, és a kultúrát is ilyen módon fogyasztja. (Dyson, 1966) Az internetre kiterjesztett, vagy csak ott létező kiállítás megtervezésekor tehát a szakszerűség és élményszerűség mellett az oktatási szempontokat is érdemes figyelembe venni. A multimédia pedagógia lényege az interaktivitás. (Kárpáti, 2008) Ez a technológia olyan megoldásokat kínál a múzeumpedagógusoknak, amelyek segítségével személyes tanulási lehetőségeket nyújthatnak a látogatók ezreinek anélkül, hogy közvetlen találkozásra sor kerülne.

Múzeumi díszlépcsőház, falain nagy festményekkel, digitális képen.

9.59 . kép: Online múzeumi oldal (csak a virtuális térben létező kiállítás): Virtual Museum Dresden .

Múzeumi honlapon kiállító tér képe.

9.60 . kép: Digitális múzeumi oldal (valósi múzeum virtuális kiterjesztése): Panorámaképek a múzeumi gyűjteményről , Smithsonian Museum, Washington

A virtuális múzeum sajátosságai (Giaccardi, 2004 alapján):

Múzeumi honlapon gyűjteményrészek jellemző képei és szövegek, mint menüpontok

A virtuális múzeum, mint műfaj, sosem volt aktuálisabb talán, mint a 21. században. Nemcsak a médiafogyasztás növekedése indokolja, hogy egyre több legyen, hanem az új alkotómódszerek elterjedése is. A hálózatos művészet (networked art), a virtuális térben létrejövő, kollektív alkotás leginkább autentikus kiállítási formája a leginkább dinamikus bemutatóhely, az internet. Az esélyteremtés, ez az egyre fontosabbá váló társadalmi elv, szinte kikényszeríti a könnyen és szabadon hozzáférhető, virtuális megosztást. Magyarország minden lakosára jut egy mobil telefon, a parabola antenna ott van a legszerényebb háztetőkön is. Ez a használati intenzitás jelzi, hogy a cyber-térben a múzeumokba sosem járók is elérhetők. Érdemes számba venni a fejlesztési, kutatási és megosztási feladatokat, amelyek befolyásolhatják a virtuális múzeumok jövőjét.

Ezekkel a kérdésekkel már túllépünk a virtuális múzeumok bemutatásán: a látogató-kutatások új területére érkeztünk. A következő múzeumi konferenciákon arról szeretnénk majd beszélni, milyen virtuális nyomokat hagy a közönség, s ezekre építve hogyan gazdagítható a 20. és 21. század fordulójának sajátos képződménye, a virtuális múzeum.

Az első magyar virtuális múzeumok [72] tulajdonképpen digitális katalógusok voltak: a tárgyak képeit és leírásait közölték, például időrend, műfaj és /vagy technika szerint sorba rendezve. Ilyen a népi hangszerek a nagyvilágból -virtuális katalógus (www.hermuz.hu/aktual/sippal/), a Herman Ottó Múzeum és a Néprajzi Múzeum közös kiállítása. A hangszerek kategorizálva vannak: aerofon, idiofon, membranofon és húros hangszerekre.

A Virtuális szentendrei tárlat (http://artendre.kfki.com) kortárs magyar művészek életművéből mutat be válogatást. Festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok, textilművészek, fotósok, ötvösök és más iparművészek életrajzi adatait találjuk a honlapon. Kereshetünk műfajokra, művész-nevekre és művek címére egyaránt, a „Kitekintés" linknél egyéb szentendrei múzeumokrövid bemutatását olvashatjuk.

A Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális gyűjteményei közül a Digitális Irodalmi Akadémia, illetve a múzeum média- és hangtára az ingyenesen megosztott szépirodalmi szövegeken kívül az itt őrzött hang- és képanyagnak mintegy tíz százalékát is hozzáférhetővé tette.[73]

Sok olyan, közérdeklődésre számot tartó jelenség van, amelyről kizárólag virtuális kiállítás képzelhető el. A német Bakteriológiai Alapítvány a Mikrobiológiai Társasággal együtt tart fenn természettudomány-történeti gyűjteményét bemutató oldalt, amely oktatási portálként is szolgál, hiszen egy helyre gyűjti a témával kapcsolatos, hiteles web-helyeket. Mint virtuális kiállítás, a bemutató igen magas színvonalú: a képek, filmek és ábrák jól szerkesztett rendszere a szakembernek és laikusnak egyaránt kínál érdekes böngészni valót.

Aki még emlékszik a budapesti Munkásmozgalmi Múzeumra, felidézheti, mennyire nehéz egy eszmét tárgyakban megjeleníteni. A Kínai Kulturális Forradalom Virtuális Múzeumát nemcsak a történeti esemény iránti érdeklődéstől vezetve kereshetjük fel, hanem például abban a reményben, hogy itt emléket állítanak annak a sok tízezer múzeumi tárgynak is, amelyek a forradalmárok kezén váltak, kifosztott őrzőik és csodálóik emlékezetében, immár csak virtuálisan létezővé. A weboldal nem a megsemmisített remekműveknek állít emléket, hanem az ellenük forduló eszméket őrzi, így teremtve alkalmat – akárcsak egy valódi emlékhely – a múltbéli események felelevenítésére, elgondolkodásra és állásfoglalásra.[74]



[60] A Google Art Project készülését bemutató film: Hogyan készült ?

[61] 2013. áprilisában ennyi múzeum volt képviselve, de a csatlakozó gyűjtemények száma egyre nő.

[63] Egy példa az „Utcakép” oktatási alkalmazására: Oxford Street London – egy gimnáziumi kvízben használják a Google Maps technológiát egy utca épületeinek alapos megismerésére.

[64] Példák a PIM honlapról: Nyugat100 – szerkesszünk Nyugatot! Pál utcai fiúk (PUF) várostérkép és játékok. Példák a Ludwig Múzeum honlapjáról: ACAX – Nemzetközi Kortárs Művészeti Iroda, blog, Önkéntes program, Hírlevél feliratkozás.

[65] National Institute of Standards and Technology (az Amerikai Egyesült Államok Szabványügyi Hivatala) gyűjteményének honlapja. A szintén amerikai Howard Hughes Medical Institute (H. Orvostudományi Kutatóintézet) múzeumi oldala.

[66] Vallon- Pont-d'Arc, paleolit kori barlangfestmények weboldala.

[67] Magyar virtuális kiállítások a múzeumok honlapjain és autonóm kiállítási formában.

[68] Az adatbázisok fent felsorolt problémáit és a pécsi építészeti adatbázisokat Mester Tibor, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének munkatársa mutatta be 2013. május 31-én, az MTA Neveléstudományi Bizottsága, Informatikai Albizottsága felolvasó ülésén, „Digitális médiaarchívumok használata az oktatásban” című előadásában.

[69] A Paul Getty Művészeti Intézet és Múzeum, Los Angeles, múzeumi oldala: http://www.getty.edu/museum/

[71] RAMA, Remote Access to Museum Archives: leírás és értékelés.

[74] A Kínai Kulturális Forradalom virtuális emlékmúzeuma: http://www.cnd.org/cr/halls.html