9.3 A kiállítás „webkettes” kiterjesztése

A magyar múzeumi közösségek egyik legjelentősebb oldala a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi egyesület online magazinja, a Magyar Múzeumok. A magyar múzeumi egyesület online magazinja, hírt ad hazai és külföldi kiállításokról. Néhány érdekes rovatot ismertetünk röviden. Téma: múzeumfejlesztési, támogatási hírek, eredmények, konferenciák és egyéb, a múzeumok szakmai közösségét érintő események. Tárgy: rövid, érdekes hírek hazai és nemzetközi múzeumok egy-egy érdekes kiáltási tárgyáról. Látogató: válogatás az ország múzeumainak kulturális és pedagógiai programjaiból. Műhely: vidám és kevésbé szívderítő múzeumi hírek (pl. interjú díjazottakkal és kisebb, rosszabb helyre költöző gyűjtemények munkatársaival).

A Múzeum.hu oldal alcíme: a magyar múzeumok honlapja. Rovataiból kitűnik, hogy egy szakmai közösség igényes, tartalmas szolgáltató oldalát látjuk. Van itt múzeumi eseménynaptár, pályázati információk, kiállítások itthon és külföldön, hírek könyvekről – napi, heti frissítésben, sok képpel és tovább vezető hivatkozásokkal. A Galéria rovatban hazai kiállítások műtárgyai és fotó-dokumentációja: válogatás a honlapon korábban megjelent cikkekből. A Múzeumióra.hu oldal az egyik fontos elágazás: programok, múzeumi érdekességek olvashatók itt, három rovatba rendezve: pedagógusoknak, családoknak, diákoknak. A Múzeum.hu másik fontos partnere a Tájház.hu, a magyarországi tájházak kereshető adatbázisa, építészettörténeti, néprajzi érdekességek róluk, nemzetiségek népi építészete, stb. Magyarország múzeumainak honlapjai, megyék szerint, egy elektronikus adatbázisban érhetők el. A megyeszékhelyre kattintva nyílnak meg a megyei múzeumlisták.

A virtuális múzeum kialakítása gyakran magával hozza a Közösségi Háló (Social Web, Web 2.0) alkalmazásainak a múzeumi kommunikációba építését is. A Museu Picasso Barcelona virtuális múzeuma is a Web 2.0, a közösségi hálózat oktatási lehetőségeire épít. A múzeumpedagógiai munkacsoport szervezésében működő, évente sok ezer bejegyzést regisztráló interaktív múzeumi oldal lehetővé teszi látogatóinak, hogy kommentálják a múzeumi kiállításokat, saját fotókat, filmrészleteket töltsenek fel velük kapcsolatban, vagy vitafórumokat nyissanak a múzeum oldalain. Ez a virtuális múzeum tényleg túllép a barcelonai kastély falain, és közönségét együttműködő, egymást tanító és szórakoztató közösséggé szervezi.

Múzeumi blogok

A weblog vagy röviden blog, magyarul internetes napló, olyan rövid, képes közleményeket tartalmazó publikációs forma, ideálisan alkalmas arra, hogy a múzeum életéről, egy kiállítás létrehozásáról hírt adjon. Két jó példa a korábban már említett, igen hasznos és gyakran frissülő Magyar Múzeumok című oldalról bemutatja, milyen sokoldalúan használható a múzeum népszerűsítésére ez a kommunikációs forma. A múzeumok új ruhája az Ernst Múzeum 2012-es felújításakor a védőponyva terveit mutatja be. Egy szép megoldás a blogban szereplők közül: Agg Virág: A gondolat beszövi a házfalat. Egy másik blog készítői a Budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatói, a BKF Rekreátorok. „Az utópisztikus tárgy és történet a BKF Média design szakos hallgatóinak Rekreátorok című projektje keretében készült, amely során a hallgatók használaton kívüli elektromos eszközöket szedtek elemeikre, megtisztították műanyag burkolataiktól, majd egészen más, működő szerkezeteket hoztak létre. Minden szerkezet történetbe ágyazódott: alkotója fantáziájának és futurisztikus elképzeléseinek történetébe.“ (Bejegyzés dátuma: 2012. 02. 08.)

Honlap oldal menüpontok kis képeivel és szövegekkel.

9.62. kép: Hazai és nemzetközi kiállítás ismertetők a Muzgo kurátor blogon

Gyakran frissülő múzeumi blogok például:

Társadalmi akciók a múzeumokért a weben:

Az európai múzeumok közös digitalizációs projektje, a fejezetünk elején röviden bemutatott europeana blogjának néhány érdekes rovata, amely minta lehet múzeumi blogokhoz is:

Múzeumi Twitter oldalak

A Twitter rövid, maximum 140 karakterből álló közlemények gyors szétküldésére való. Magyar nyelvű információs oldala röviden és érthetően összefoglalja a fontosabb funkciókat, üdvözlő oldala pedig eligazít minden gyakorlati kérdésben. Húsz nyelven tweetelhetünk (így hívják a magyarul „csirip”-nek nevezett üzeneteket), és linkeket is küldhetünk, mondjuk olyant, amelyik az új kiállításunkhoz kapcsolódó, mai program weboldalához vezet. Magát a kiállítást célszerűbb Facebook oldallal népszerűsíteni, hiszen ott korlátlanul írhatunk róla, és több, nézőcsalogató kép is feltölthető. A tweet akkor hatásos, ha aktuális és motiváló: úgy hívja fel a figyelmet egy, az egészen közeli jövőben várható programra, kiadványra, hírre, hogy mindjárt kedvet is csinál arra, hogy alaposabban tájékozódjunk.

Akárcsak a Facebook, egy Twitter oldal is állandó törődést igényel, viszont bármikor, bárhonnan, egy okostelefonról elérhetjük azokat (a százakat, reméljük), akik érdeklődnek irántunk vagy az intézményünk iránt. Ezeket követőknek nevezik. Olvasóként minden múzeumi szakembernek megéri csatlakozni, hiszen kedvenc külföldi (és egyre több magyar) kiállító helyeinek működése itt egyszerűen és gyorsan követhető. Információk, amelyeket múzeumi Twitter oldalról kapni szoktunk:

Múzeumi Facebook oldalak

A Facebook közismert személyes információközlő oldal, amelyen évek óta intézmények is megjelennek. Legalább hetente, de inkább két-háromnaponta frissítést igényel, tehát egy munkatárs heti munkaidejéből 2-3 órát rá kell szánni az oldal karban tartására. (Hetente egy-két óra is elég, ha más munkatársaktól is kap kész, Facebook-kompatibilis – rövid, frappáns, képes – híreket.) Ilyen információk láthatók az oldalakon:

A rovatok is mutatják, hogy ez egy napló oldal, ahol számunkra fontos események szöveges, képes, más oldalakra mutató hivatkozásokkal megtűzdelt bemutatása zajlik. A múzeumok szempontjából előnyös, hogy ha egy látogató úgy dönt, hogy a múzeum követőjévé válik (bejelöli ismerősként), akkor saját oldalán mindegyik hír megjelenik, amelyet a múzeum publikál („kiposztol”) az oldalán. Tehát, miközben barátainak ténykedését követi, egyúttal arról is értesül, hogy új szerzeményünk érkezett, megnyílt egy kiállításunk itthon vagy egy rangos külföldi helyszínen. Virtuális múzeumbarátaink azonnal reagálhatnak a hírre: továbbíthatják az összes ismerősüknek vagy azok egy csoportjának (megosztás), és kifejezhetik érzéseiket a hírrel kapcsolatban (lájkolhatják).

A múzeumpedagógusok és a múzeumi PR szakemberek kedvenc funkciója az esemény-szervezés: egy programot meghirdetve, lehetőséget tudunk adni a részvevőknek arra, hogy jelentkezzenek, (csatlakozzanak) és egy kattintással megosszák az esemény adatait az összes ismerősükkel. Ha megnyitjuk a programról szóló hírt, azonnal látjuk, hogy az ismerőseink közül még kik jönnek el a kiállításra. „Nocsak, hát ő is ott lesz?” – örvendezik a megszólított, és remélhetjük, hogy a múzeumbarátok barátai is kedvet kapnak egy látogatásra. Egy kellemes beszélgetésre vágyva érkeznek a kiállítás-megnyitóra, de lehet, hogy művészetkedvelőkként távoznak, vagy újra felfedezik gyermekkori vonzalmukat az ásványok, kőzetek világához.

Aktív múzeumi Facebook oldalak például:

QR és AR kód a kiállítási kommunikációban

QR kód (Quick Response, Gyors Válasz): mobil telefonos applikáció, benne link képekhez, szövegekhez. Ingyenesen generálható. Képeket is bele lehet tenni a kódokba, így a megjelenítés utal a tartalomra. Egy példa: QR kódok házakon: 100 éves házak történetéhez vezető linkek. Petőfi irodalmi Múzeum: QR kód a bejáratnál, amely elvezet a kiállításról szóló weboldalig.

Okostelefont tartó kéz kódot olvas be.

9.63. kép: Múzeumi QR kód leolvasása okostelefonnal, Hamburg, Museum für Römische Geschichte (Római Történeti Múzeum)

AR kód (Augmented Reality, Felfokozott valóság): 3D képeket lehet rögzíteni és sűrítve, jelként közreadni. Pl. Notre Dame, Párizs: modellezték a templomot, elkészült az AR kód, amelyet telefonnal leolvasva, megjelenik a templom térbeli képe.[75] Ez az alkalmazás különösen hasznos, ha a kiállítás tárgya egy olyan háromdimenziós tárgy (épület vagy szobor) amely már nem létezik, térben nem nézhető meg. A virtuális valóság sokkal szemléletesebb, mint a fotó vagy rajz.

Női portré és QR kód, a portréra utaló olasz szöveggel.

9.64. kép: A Mona Lisa QR kódja – digitális grafika. Forrás: Miért kell a múzeumoknak QR kód? angol nyelvű blogbejegyzés.

Az egyik a legérdekesebb, leginkább látogatóbarát és múzeum-szerű innováció a lokatív technológia: akkor kapjuk az információt, ha az adott helyen járunk. (Példa: Petőfi Irodalmi Múzeum, PIM, Hajnali háztetők – Ottlik Géza irodalmi séta.)



[75] A párizsi Notre Dame székesegyház QR kódjáról szóló cikk.