12.2 Egyéni látogatók mozgása

Ha sok – saját kénye-kedve szerint csellengő – látogatóra számít a kiállítóhely, akkor érdemes figyelembe vennie a látogatók mozgásának, irányításának néhány elemi szempontját. Ez az egyéni látogatói megelégedettség mellett a csúcs-időszakokban jelentkező „dugók” megelőzésének is jót tehet.

Ha a látogatói információs rendszer világos, egyértelmű, nem egyetlen pontján található egy nagyobb, bonyolultabb közönségforgalmi térnek, akkor a látogatók hamarabb elérik azt a célt, amit keresnek (legyen az a mosdó, vagy a kiemelkedő gyűjteményi tárgy).

Ha a kiállítási hozzáférés korábban tárgyalt (fizikai, szellemi, lélektani) feltételei adva vannak, a látogatók áramlása egyenletesebb.

A kiállításon belüli áramlási útvonalat úgy kell megtervezni, hogy a kiemelkedő látnivalók, illetve a hosszabb olvasnivalók előtt legyen elegendő hely nagyobb számú – esetleg elidőző – látogató számára.

Ha kiemelkedően sok látogatóra számítunk, érdemes a kiállítást úgy tervezni, hogy ne vegye túlzottan igénybe a látogatót, egyben ő ne is töltsön túlságosan sok időt a kiállítási térben. Ebből a szempontból különös figyelmet érdemelnek azok az események, amelyek az utóbbi években egyre gyakrabban történnek múzeumainkban: különböző „rendkívüli” események, mint esti nyitva tartások, családi napok, és leginkább a gyorsan a legnépszerűbb országos rendezvénnyé növekedett „Múzeumok éjszakája”. A látogatók másfajta mozgásáról szerezhetünk benyomást Werovszky Veronika filmjéből.