11. fejezet - A várható éghajlatváltozás dinamikus modelleredmények alapján: hőmérséklet

Tartalom

11.1. Várható hőmérsékletváltozás Magyarországon az ENSEMBLES-modelleredmények alapján
11.2. Várható hőmérsékletváltozás Magyarországon különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vételével
Összefoglaló ellenőrző kérdések

Ebben a fejezetben a regionális klímamodellek szimulációi alapján a jövőre kapott hőmérsékletváltozás becslését összegezzük hazánk térségére. Ehhez egyrészt a közepesnek tekinthető A1B kibocsátási forgatókönyvet tekintő 11 modellszimuláció eredményét elemezzük, másrészt a kibocsátási forgatókönyvek közötti eltérések bemutatására egyetlen modell (a PRECIS) három különböző (B2, A1B, A2) szcenárió szerinti szimulációit hasonlítjuk össze. Az átlagos változások mellett külön alfejezetben foglalkozunk a hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek XXI. században várható alakulásával.

11.1. Várható hőmérsékletváltozás Magyarországon az ENSEMBLES-modelleredmények alapján

A 6. fejezetben részletesen bemutatott ENSEMBLES projekt keretében futtatott RCM-ek összesen 11 szimulációját felhasználva elemezzük a napi középhőmérséklet várható alakulását. Ehhez az 1961–1990 referencia időszakot hasonlítjuk össze a közelebbi és a távolabbi jövőt reprezentáló 2021–2050, illetve 2071–2100 időszakkal. Kapott eredményeinket a meghajtó GCM-ek szerint csoportosítva mutatjuk be.

A hazai rácspontokra számított éves és évszakos átlagos hőmérsékletváltozásokat foglalja össze a 11.1. ábra modellcsoportonként. Az egyes oszlopok jelölik ki azt az intervallumot, melybe az adott meghajtó modellel végzett RCM szimulációk eredménye esik. Ennélfogva minél nagyobb az oszlop magassága, annál jobban szóródnak a jövőre vonatkozó becslések. A várható globális változások tükrében nem meglepő, hogy az évszázad közepére prognosztizált melegedés mértéke hazánk térségében is kisebb, mint az évszázad végére becsült. Jól látható az is, hogy a különböző modellek által a közeljövőre valószínűsített hőmérsékletváltozások nagyon kis mértékben térnek el egymástól, s a bizonytalanság nagyobb a távolabbi jövőben. 2021–2050 időszakra az éves átlaghőmérsékletben 1–2,5 °C-os emelkedésre számíthatunk az 1961–1990 referencia időszakhoz viszonyítva, míg a 2071–2100 időszakra ez az érték 2–5 °C.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a Magyarországra várható átlagos éves és évszakos hőmérsékletváltozás a 2021 és 2050 közötti időszakra, illetve a 2071 és 2100 közötti időszakra az A1B szcenárió esetén

11.1. ábra. Magyarországra várható átlagos éves és évszakos hőmérsékletváltozás 2021–2050 (zöldes színárnyalatokkal) és 2071–2100 (pirosas színárnyalatokkal) időszakra, referencia időszak: 1961–1990. A becsült változások a HadCM esetén 5 RCM szimulációból, az ECHAM esetén 4 RCM szimulációból, az ARPEGE esetén 2 RCM szimulációból kerültek meghatározásra (Pongrácz et al., 2011b). A téglalapok alsó és felső lapja rendre a legkisebb és a legnagyobb becsült változást jelzi.

Az évszakos melegedés várhatóan nyáron lesz a legnagyobb mértékű, egyes modellszimulációk jelzése szerint a jelenleginél átlagosan akár 6 °C-kal melegebb nyarak is előfordulhatnak Magyarországon. A becsült jövőbeli tendenciák és a XX. század második felétől napjainkig bekövetkezett múltbeli változást hasonlíthatjuk össze a 11.1. és 11.2. interaktív animáción nyárra, illetve télre. Jól látszik, hogy habár a lineáris trendegyüttható nagyjából megegyezik, a nyári középhőmérsékletek évek közötti változékonysága kisebb, mint a télieké. Ugyanakkor a jövőre vonatkozó modellszimulációk becslései nyáron mutatnak nagyobb bizonytalanságot. Az interaktív animációk lehetővé teszik, hogy a jövőre becsült évszakos hőmérsékletemelkedés területi eloszlását a XXI. század közepére és végére külön is tanulmányozzuk.

11.1. interaktív animáció: A XX. század közepétől napjainkig detektált nyári melegedés Magyarország térségére és a XXI. századra várható hőmérsékleti tendenciák modellszimulációk eredményei alapján. A múltra vonatkozó idősor az E-OBS adatbázis alapján készült.

11.2. interaktív animáció: A XX. század közepétől napjainkig detektált téli melegedés Magyarország térségére és a XXI. századra várható hőmérsékleti tendenciák modellszimulációk eredményei alapján. A múltra vonatkozó idősor az E-OBS adatbázis alapján készült.

Az XXI. század végére várható évszakos melegedés területi eloszlását a 11.2.–11.5. ábrák térképsorozata részletesebben is szemlélteti. A meghajtó GCM-enkénti kompozittérképek alatt látható térkép mind a 11 felhasznált RCM-szimuláció súlyozott átlagaként képzett hőmérsékletemelkedést mutatja. A négy évszak közül egyértelműen nyáron várható a legnagyobb mértékű melegedés. A becsült hőmérsékletnövekedés ebben az évszakban zonális szerkezetű, északról dél felé haladva egyre növekszik.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a tavaszra várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra

11.2. ábra: A tavaszra várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk. Jobbra mellette a 3 GCM (ECHAM, HadCM, ARPEGE) által meghajtott RCM-szimulációk eredményeiből képzett változási kompozitmezők láthatók. Alul pedig a rendelkezésre álló 11 RCM-szimuláció átlagolásával kapott kompozittérképen a századvégre várható melegedés területi eloszlása jelenik meg.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a nyárra várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra

11.3. ábra: A nyárra várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk. Jobbra mellette a 3 GCM (ECHAM, HadCM, ARPEGE) által meghajtott RCM-szimulációk eredményeiből képzett változási kompozitmezők láthatók. Alul pedig a rendelkezésre álló 11 RCM-szimuláció átlagolásával kapott kompozittérképen a századvégre várható melegedés területi eloszlása jelenik meg.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest az őszre várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra

11.4. ábra: Az őszre várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk. Jobbra mellette a 3 GCM (ECHAM, HadCM, ARPEGE) által meghajtott RCM-szimulációk eredményeiből képzett változási kompozitmezők láthatók. Alul pedig a rendelkezésre álló 11 RCM-szimuláció átlagolásával kapott kompozittérképen a századvégre várható melegedés területi eloszlása jelenik meg.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a télre várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra

11.5. ábra: A télre várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk. Jobbra mellette a 3 GCM (ECHAM, HadCM, ARPEGE) által meghajtott RCM-szimulációk eredményeiből képzett változási kompozitmezők láthatók. Alul pedig a rendelkezésre álló 11 RCM-szimuláció átlagolásával kapott kompozittérképen a századvégre várható melegedés területi eloszlása jelenik meg.