11.2. Várható hőmérsékletváltozás Magyarországon különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vételével

Az optimistább, közepes és pesszimistább kibocsátási szcenáriók esetén várható hazai hőmérsékletnövekedések összehasonlítására a PRECIS modell szimulációit használtuk fel. Mind a három szimuláció egyértelműen az átlaghőmérséklet emelkedését prognosztizálja a XXI. századra a Kárpát-medence térségére éves, évszakos és havi szinten egyaránt. A változások minden évszakban és időszakban statisztikailag szignifikánsnak bizonyultak 95%-os szinten. A hazai átlagos melegedés évszakonkénti mértékét a 11.1. táblázat foglalja össze. A PRECIS modellel végzett szimulációk alapján az előző alfejezetben összegzett eredményekhez hasonlóan a nyári átlaghőmérsékletek emelkednek majd a legnagyobb mértékben. Az, hogy az évszázad végére mekkora változások várhatók, nagymértékben függ az alkalmazott forgatókönyvtől. Minél magasabb a 2100-ra becsült CO2-koncentráció, a modell annál nagyobb hőmérsékletemelkedést jelez. A különböző emissziós forgatókönyvek közötti változékonyság nyáron a legnagyobb, a magyarországi várható átlaghőmérsékletben a szcenárió választásától függően 2 °C is lehet a különbség. A többi évszakban csak mintegy feleakkora, 1–1,3 °C az ebből fakadó bizonytalanság.

Hőmérsékletváltozás (°C, 1961–1990 átlagához képest)

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

2021–2050

A1B

1,9

3,7

2,2

2,5

2071–2100

B2

3,1

6,0

3,9

3,2

A1B

3,7

6,7

5,0

4,1

A2

4,2

8,0

5,2

4,2

11.1. táblázat: A várható átlagos évszakos hőmérsékletemelkedés (°C) a magyarországi rácspontok átlagában a PRECIS modell különböző szimulációi alapján, referencia-időszak: 1961–1990 (Pieczka et al., 2011)

A XXI. század elejétől évtizedenként haladva követhetjük nyomon az A1B forgatókönyv esetén a becsült évszakos melegedési tendenciákat a 11.1.–11.4. animációkon.

11.1. animáció: Évtizedenkénti hőmérsékletváltozás mértéke tavasszal a PRECIS modell A1B szcenáriót figyelembe vevő szimulációja alapján, referencia időszak: 1961–1990. (térképsorozat: 2001–2010, 2011–2020, 2021–2030, 2031–2040, 2041–2050, 2051–2060, 2061–2070, 2071–2080, 2081–2090, 2091–2100)

11.2. animáció: Évtizedenkénti hőmérsékletváltozás mértéke nyáron a PRECIS modell A1B szcenáriót figyelembe vevő szimulációja alapján, referencia időszak: 1961–1990. (térképsorozat: 2001–2010, 2011–2020, 2021–2030, 2031–2040, 2041–2050, 2051–2060, 2061–2070, 2071–2080, 2081–2090, 2091–2100)

11.3. animáció: Évtizedenkénti hőmérsékletváltozás mértéke ősszel a PRECIS modell A1B szcenáriót figyelembe vevő szimulációja alapján, referencia időszak: 1961–1990. (térképsorozat: 2001–2010, 2011–2020, 2021–2030, 2031–2040, 2041–2050, 2051–2060, 2061–2070, 2071–2080, 2081–2090, 2091–2100)

11.4. animáció: Évtizedenkénti hőmérsékletváltozás mértéke télen a PRECIS modell A1B szcenáriót figyelembe vevő szimulációja alapján, referencia időszak: 1961–1990. (térképsorozat: 2001–2010, 2011–2020, 2021–2030, 2031–2040, 2041–2050, 2051–2060, 2061–2070, 2071–2080, 2081–2090, 2091–2100)

A XXI. század végére várható évszakonkénti melegedés területi eloszlásainak különböző szcenáriókra vonatkozó eltéréseit a 11.6–11.9 ábrák térképsorozatai illusztrálják. Ezekről is jól leolvasható, hogy minden futtatás az év egészére vonatkozóan melegedést jelez előre, mely statisztikailag szignifikáns a vizsgált terület összes rácspontjában. A térképek alapján valószínűsíthető, hogy az ország egészén közel egyenletes lesz a melegedés, a különbség az egyes területek között nem éri el az 1 °C-ot. A várható változásokat 0,5 °C-os beosztású skálán feltüntetve a melegedés csak nyáron mutat markáns különbségeket az egyes területek között. A nyári időszakban Magyarország területén észak-dél irányú gradiens figyelhető meg: a délebbre fekvő területek erősebb melegedésre számíthatunk.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a tavaszra várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén

11.6. ábra: A tavaszra várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a nyárra várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén

11.7. ábra: A nyárra várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest az őszre várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén

11.8. ábra: Az őszre várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a télre várható átlagos hőmérsékletváltozás a 2071 és 2100 közötti időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén

11.9. ábra: A télre várható átlagos hőmérsékletváltozás 2071–2100 időszakra különböző kibocsátási forgatókönyvek figyelembe vétele esetén. A bal felső sarokban mért adatok alapján az 1961–1990 referencia időszakra jellemző átlaghőmérsékleti mezőt láthatjuk.

A hatásvizsgálatok szempontjából jól használható, átfogó információkat szolgáltat a következő elemzés. A vizsgálat során mindenegyes rácspontra meghatároztuk, hogy a szimulált hőmérsékleti idősorok alapján a referencia időszak (1961–1990) havi átlagaitól vett eltérés bizonyos küszöbértékeket milyen gyakorisággal fog meghaladni a jövőben. A kapott eredményeket évszakos bontásban, térképes formában ábrázoltuk. A szimulált mezőkből meghatározott információt kiegészítettük a referencia időszak havi anomáliáit figyelembe vevő évszakos térbeli eloszlást illusztráló térképekkel. Példaként a 11.10. ábra a +4 °C-nál nagyobb hőmérsékleti anomáliák előfordulási gyakoriságának területi eloszlását jeleníti meg évszakos bontásban a jelen (1961–1990) klimatikus viszonyok mellett, valamint a 2021–2050 és a 2071–2100 jövőbeli időszakokra. A felhasználók számára értékes információt adhat, hogy az adott küszöbértékek túllépésének gyakorisága az ország mely területein milyen mértékben változhat a jövőben. A múltban a téli hónapokban a +4 °C-ot meghaladó pozitív anomáliák a teljes időszak 5–10%-ában fordultak elő, az év többi részében a jelenség előfordulásának gyakorisága még az 5%-ot sem érte el. A PRECIS modellszimulációk szerint mindkét vizsgált jövőbeli időszakban igen jelentős lesz a múltbeli átlagos hőmérsékletnél legalább +4 °C-kal magasabb havi átlaghőmérsékletek előfordulási gyakorisága. A 2071–2100-ra télen várható változás kisebb mértékű (35–60% közötti), mint a nyáron várható (80–100%), ez igaz minden szcenárió esetén. A közelebbi jövőben várható változás még kisebb mértékű (2021–2050-re télen 30–40%, míg nyáron 35–50%). A térbeli szerkezetben nyáron megfigyelhető É-D irányú gradiens a délebbi területek nagyobb melegedését valószínűsíti.

Az 1961 és 1990 közötti referencia időszak átlagos hőmérsékleti értékeihez viszonyítva +4 °C-nál nagyobb havi hőmérsékleti anomáliák előfordulási gyakorisága tavasszal, nyáron, ősszel és télen, PRECIS szimulációk alapján

11.10. ábra: Az 1961–1990 referencia-időszak átlagos hőmérsékleti értékeihez viszonyítva +4 °C-nál nagyobb havi hőmérsékleti anomáliák előfordulási gyakorisága tavasszal, nyáron, ősszel és télen, PRECIS szimulációk alapján (Bartholy et al., 2011)

Az éghajlat regionális változásának vizsgálatakor nem csak az átlagértékek elemzése fontos, hanem az alkalmazkodás szempontjából kiemelt jelentősége van a szélsőségeknek is. Ezek elemzéséhez például olyan extrém éghajlati indexeket használhatunk fel, melyek valamilyen előre definiált küszöbérték átlépésének gyakoriságát vagy tartamát mérik. Az indexek múltbeli magyarországi átlagos éves értékeit, valamint a jövőben várható megváltozásukat a 11.2. táblázat foglalja össze. Mindhárom forgatókönyv esetén a negatív hőmérsékleti extrémumok előfordulásának csökkenését és a pozitív extrémumok gyakoribbá válását jelzik előre a modellszimulációk. A várható változás mértéke a közeljövőre vonatkozóan megközelítőleg a fele a távoli jövőre számított változás értékének, és a legtöbb index esetén a legnagyobb változások az A2 forgatókönyv megvalósulása esetén várhatók, az A1B és B2 szcenáriók sokkal kisebb változásokat valószínűsítenek.

Átlagos érték

(nap)

Átlagos változás

(nap)

Hőmérsékleti index

(Definíció)

1961–1990

E-OBS

2021–2050

A1B

2071–2100

B2

2071–2100

A1B

2071–2100

A2

Fagyos napok száma

(Tmin < 0 °C)

93

–35

–43

–54

–51

Nyári napok száma

(Tmax > 25 °C)

67

38

66

68

76

Hőségnapok száma

(Tmax > 30 °C)

14

34

68

65

86

Forró napok száma

(Tmax > 35 °C)

0,3

12

30

34

53

Hőségriadós napok száma

(Tközép > 25 °C)

4

30

59

59

80

11.2. táblázat: Hőmérsékleti indexek múltbeli (1961–1990) előfordulásának és jövőbeli várható változásának magyarországi átlaga a PRECIS modellszimulációk alapján

A 11.11. ábráról az előbbi összegzésen kívül leolvasható egyfajta zonális elrendeződés is: a délebbi térségekben nagyobb változások valószínűsíthetők. A térképeken az is megfigyelhető, hogy a hegységekben, a magasabban fekvő területeken a meleg hőmérsékleti szélsőségeket jellemző hőségnapok sokkal kisebb mértékű növekedése várható (mely százalékban kifejezve múltbeli előfordulásukhoz képest még így is igen jelentős), a fagyos napok számában várható változás azonban az átlagosnál nagyobb.

Hőmérsékleti indexek várható változása az 1961 és 1990 közötti referencia időszakhoz képest a különböző kibocsátási forgatókönyveket figyelembevevő PRECIS-szimulációk alapján

11.11. ábra. Hőmérsékleti indexek várható változása az 1961–1990 referencia időszakhoz képest a különböző kibocsátási forgatókönyveket figyelembevevő PRECIS-szimulációk alapján.