III.8. Magmás kőzetek szerkezete és szövete

Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete.

KRISTÁLYOSSÁGI FOK

A kristályok/kőzetüveg jelenléte illetve egymáshoz viszonyított aránya alapján az alábbi típusokat különítjük el:

Holokristályos - teljesen kristályos

Hipokristályos vagy hipohialinos - kristályokból és kőzetüvegből áll

Üveges (holohialinos) - csak kőzetüvegből áll

A szemcseméret hármas értelmezésű, az alábbiakat kell megfigyelni, illetve rögzíteni:

1) Szabad szemmel elkülöníthetők-e vagy sem az elegyrészek

2) Abszolút kristályméret

3) Relatív (egymáshoz viszonyított) kristályméret

1) Az elegyrészek mérete alapján:

Fanerokristályos kőzetek: szabad szemmel az összes lényeges elegyrész (ásvány) elkülöníthető.

Afanitos kőzetek: A fenokristályok kivételével a többi elegyrész szabad szemmel nem különíthető el.

Az afanitos kőzeteken belül:

- Mikrokristályos kőzetek: Az elegyrészek vékonycsiszolatban petrográfiai (polarizációs) mikroszkóppal meghatározhatók.

- Kriptoktistályos kőzetek: a kőzetet alkotó elegyrészek mérete olyan kicsi, hogy polarizációs mikroszkóp alatt sem lehet meghatározni azokat. Krisztallitoknak nevezzük azokat a rendkívül kisméretű gömbölyded, pálcika-alakú vagy hajszálvékony kristályokat, kristálykezdeményeket, amelyek mikroszkópban láthatóak, de közelebbről nem meghatározhatóak.

A fanerokristályos és az afanitos kőzetek között a szemcsemérethatár kb. 0.2 mm.

2) Szemcseméret abszolút értéke szerint (nincs egységes felosztás, az alábbi kettő a leginkább elterjedt) a kőzetek felosztása:

1. felosztás

2. felosztás

Durvaszemcsés

>5 mm

> 2 mm

Középszemcsés

1-5 mm

0.05-2 mm

Finomszemcsés

<1 mm

<0.05 mm

3) A szövet típusa az elegyrészek egymáshoz viszonyított mérete alapján:

Ekvigranuláris: A kőzetben az elegyrészek mérete kb. azonos.

Inekvigranuláris: A kőzetben a kőzetalkotó ásványok méretében jelentős különbségek vannak, általában legalább két határozottan elkülönülő szemcseméretű elegyrész jelenik meg: fenokristályok vagy porfíros elegyrészek és finomszemcsés alapanyag. Ha a fenokristályok mérete 0,05-0,5 mm közé esik, akkor mikrofenokristálynak nevezzük.

- Szeriális szövet: A kőzetalkotó, elsődleges elegyrészek szemcsemérete folyamatosan változik a legkisebb szemcsemérettől a legnagyobbig.

- Hiátuszos szövet: Az elsődleges elegyrészek szemcsemérete nem folyamatosan változik, hanem van egy szemcseméret-tartomány, amelyik kimarad, vagy jelentősen leccökken a mennyisége.

AZ ELEGYRÉSZEK ALAKJA, HABITUSA

a) A kristály kifejlődése, megjelenése szempontjából:

idiomorf (euhedral, automorf) - sajátalakú

hipidiomorf (subhedral, hipoautomorf) - félig sajátalakú

xenomorf (anhedral, allotriomorf) - szabálytalan alakú

III.242. ábra – Idiomorf (sajátalakú) monoklin piroxén fenokristály mecseki bazaltban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.243. ábra – Hipidiomorf (félig sajátalakú) olivinek a ság-hegyi bazaltban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.244. ábra – Xenomorf (szabálytalan alakú) krómit wherlitben (Ciprus). Egy nikolos felvétel.

b, A kristályegyed háromdimenziós alakja, megjelenése szempontjából:

izometrikus: a tér minden irányában közel azonos kiterjedésű.

III.245. ábra – Izometrikus gránát szarvaskői gránit telérkőzetben. Egy nikollal készült felvétel.

táblás: két közel azonos kiterjedésű irányra merőlegesen a harmadik irányban az ásvány kiterjedése 1/4-1/10-e az előzőeknek.

III.246. ábra – Táblás plagioklászok a pilismaróti andezitben. Egy nikollal készült felvétel.

lemezes – pikkelyes: az ásvány az egyik irányban mintegy 10-100-szor kisebb kiterjedésű, mint a rá merőleges két irányban, amelyek kiterjedése közel azonos.

III.247. ábra – Pikkelyes biotit bükkaljai ignimbritben lévő andezit litoklasztban. Egy nikollal készült felvétel.

oszlopos: két, közel azonos kiterjedési irányra merőlegesen a harmadik irányban az ásvány megnyúlása az előzőek mintegy 4-10-szerese.

III.248. ábra – Oszlopos amfibol a Visegrádi-hegység andezitjében. Egy nikollal.

tűs-szálas: egyik irányban az ásvány megnyúlása 10-100-szorosa a másik két, közel azonos kiterjedésű iránynak. Ezen belül a szálas általában nyaláb formájában jelenik meg, és az egyes szálak gyakran hajladozottak.

III.249. ábra – Tűs földpátok a Darnó-hegy bazaltjában. Egy nikollal.

egyéb szöveti megjelenési formák:

vázkristályos: az ásványszemcse kristályosodása során bizonyos kristálytani irányokban, szabályosan kifejlődött hézagok, lyukak, üregek maradnak, ezeket általában alapanyagbeli kristályok vagy kőzetüveg tölti ki.

III.250. ábra – Vázkristályos ilmenit a Darnó-hegy mikrogabbrójában. Egy nikolos felvétel.

dendrites: A kristályok a nagyon gyors növekedés következtében szálas kristályhalmazok optikailag meghatározott irányokban növekednek, ennek következtében faágszerű vagy levélerezethez hasonló elrendeződést alakítanak ki.

Az elegyrészek elrendeződése:

irányítatlan

irányított – nyúlt (és/vagy lemezes) kristályok egymással közel párhuzamos elrendeződése

III.8.1.A magmás kőzetek legfontosabb szövettípusai

Hipidiomorf szemcsés

Az elegyrészek túlnyomóan hipidiomorfok (szubhedrálisak), azonkívül kevés idiomorf és xenomorf szemcse is előfordulhat. Lehetséges azonban olyan elrendeződés, hogy sok idiomorf és sok xenomorf szemcse fordul elő. A legtöbb mélységi kőzet szövete ebbe a csoportba tartozik.

III.251. ábra – Hipidiomorf szemcsés szövet szarvaskői tonalit telérkőzetben. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.252. ábra – Hipidiomorf szemcsés szövet gabbróban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Pánidiomorf szemcsés

A lényeges elegyrészek nagy többsége idiomorf megjelenésű, esetleg közöttük, legkésőbbi kikristályosodási termékként kevés xenomorf földpát, földpátpótló vagy kőzetüveg fordulhat elő. A lamprofírok (színes elegyrészekben gazdag telérkőzetek) szöveti típusa.

Gyakori a porfíros pánidiomorf szemcsés szövet is, ez esetben a kőzet nagy méretű fenokristályokat is tartalmaz.

III.253. ábra – Pánidiomorf szemcsés szövet a pákozdi monchiquitben. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Pánallotriomorf szemcsés

Szinte minden elegyrész xenomorf megjelenésű a kőzetben. Elsősorban világos elegyrészekben dús telérkőzetek (pl. gránitaplit) szöveti típusa.

III.254. ábra – Pánallotriomorf szemcsés szövet az erdősmecskei gránitaplitban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Írásgránitos

Ortoklász és kvarc orientált, ékíráshoz hasonló összenövése, mely eutektikus összetételű olvadék kikristályosodása révén alakul ki. A kvarc mindig azonos orientációjú. Durva szemcsés, általában szabad szemmel is jól megfigyelhető méretben alakul ki, és a kőzet teljes egészére kiterjed. Elsősorban savanyú mélységi kőzetekben alakulhat ki.

III.255. ábra – Írásgránitos szövet csehországi gránitban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Grafikus, mikrografikus

Az írásgránitos szövethez teljesen hasonló megjelenésű, de kisebb szemcseméretben, és a kőzet csak egyes kisebb részein alakul ki. Elsősorban savanyú mélységi kőzetekre illetve foyaitokra jellemző. Leggyakoribb összenövések:

ortoklász - kvarc

plagioklász - kvarc (neve: mirmekit)

nefelin – ortoklász

III.256. ábra – Mikrografikus szövet kvarcmonzonitban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Granofíros

Két ásvány (általában kvarc és földpát) egyidejű kristályosodás révén kialakuló, szabálytalan alakú, illetve szabálytalanul lefutó határvonalak mentén történt összenövése oly módon, hogy a kvarc csavarvonalak, foltok, hólyagok formájában jelenik meg a nagyméretű földpátban. Elsősorban savanyú és neutrális mélységi kőzetekre jellemző.

III.257. ábra – Granofíros szövet gránit-greizenben. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Poikilites

Nagyméretű kristályban (oikokristály vagy bezáró kristály) sok, orientálatlanul és szabálytalan eloszlásban előforduló kisméretű kristály (chadakristály) helyezkedik el. Leggyakrabban bázisos-ultrabázisos mélységi kőzetek szöveti típusa, ritkábban neutrális és savanyú kőzetek esetében is előfordul.

III.258. ábra – Poikilites szövet predazzoi kvarcmonzodioritban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.259. ábra – Poikilites szarvaskői gabbróban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Ofitos

Nagyméretű, általában xenomorf színes elegyrészben (piroxén, amfibol) azoknál kisebb méretű, idiomorf-hipidiomorf léces plagioklász zárványok vannak teljesen vagy csaknem teljesen bezárva, ennélfogva megjelenésük olyan, mintha átszúrnák a piroxént vagy amfibolt. Bázisos, szubvulkáni kőzetek (dolerit, mikrogabbró) szövete.

III.260. ábra – Ofitos szövet karyhalli doleritben. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Szubofitos

Az ofitos szövethez hasonló megjelenésű, azzal a különbséggel, hogy a plagioklász lécek mérete közel azonos a piroxén illetve amfibol kristályok méretével, és ennek következtében a színes elegyrészek csak részben tartalmazzák azokat. Ez a szövettípus is bázisos, szubvulkáni kőzetekre (dolerit, mikrogabbró) jellemző.

III.261. ábra – Szubofitos szövet a Darnó-hegy mikrogabbrójában. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Intergranuláris

A kőzet vázát viszonylag nagyméretű plagioklász lécek alkotják, és az ezek közötti teret kisebb méretű színes elegyrészek (piroxén, olivin, amfibol) valamint opakásványok töltik ki. Az anyag teljesen kikristályosodott. Bázisos szubvulkáni-, ritkán mélységi kőzetekben fordul elő. Amennyiben a fentiekben leírt szövettípusú részen kívül porfíros elegyrészek is előfordulnak a kőzetben, akkor porfíros intergranuláris szövetről beszélünk. Ez utóbbi elsősorban bázisos vulkáni (bazalt, bazanit) kőzetek szövettípusa lehet.

III.262. ábra – Intergranuláris szövet vasasi bazanitban (Mecsek-hegység). Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.263. ábra – Porfíros intergranuláris szövet mecseki bazaltban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Interszertális

Az intergranuláris szövethez hasonló megjelenésű, azzal a különbséggel, hogy a vázat alkotó plagioklász lécek közötti teret kőzetüveg, mikrokristályos anyag illetve másodlagos elegyrészek (klorit, szerpentin, kalcit, agyagásvány stb.) töltik ki. Bázisos vulkáni (bazalt, bazanit) kőzetekben fordulhat elő. Amennyiben a fentiekben leírt szövettípusú részen kívül porfíros elegyrészek is előfordulnak a kőzetben, akkor porfíros interszertális szövetről beszélünk. Ez utóbbi szintén bázisos vulkáni (bazalt, bazanit) kőzetek szövettípusa lehet.

III.264. ábra – Interszertális szövet mecseki bazaltban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Variolitos

Nyúlt plagioklász tűk-szálak kévés elrendeződésének halmazai, melyek között klorit, kőzetüveg, agyagásvány, illetve kristálycsírák helyezkednek el. Gyakran másodlagos ásványokkal kitöltött mandulakövek is előfordulnak a kőzetben. Bázisos, gyorsan kihűlt vulkáni kőzetek közül a spilit szöveti típusa.

III265. ábra – Variolitos szövet a Darnó-hegy bazaltjában. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Porfíros (mikro)holokristályos

Idiomorf-hipidiomorf fenokristályok mellett teljesen kikristályosodott alapanyag van. Az alapanyag kristályainak mérete alapján mikroholokristályos vagy holokristályos szövettípust különíthetünk el. Leggyakrabban az andezit, ritkábban a dácit szövettípusa.

III.266. ábra – Mikroholokritályos szövet az Azori-szigetek trachitjában. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.267. ábra – Porfíros mikroholokritályos szövet nadapi andezitben. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Pilotaxitos

A fenokristályok megjelenése hasonló a (mikro)holokristályos típusnál leírtakhoz, az alapanyag azonban nem kristályosodott ki teljesen, hanem maximálisan 10 tf%-nyi kőzetüveget tartalmaz. Az alapanyagot alkotó kristályok (legtöbbször léc alakú plagioklászok) vázat alkotnak, és közöttük szigetek-sejtek formájában jelenhet meg a kőzetüveg. Leggyakrabban a dácit, ritkábban az andezit és néha a riolit szövettípusa.

III.268. ábra – Pilotaxitos szövet a béri andezitben. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Hialopilites

A fenokristályok megjelenése hasonló a (mikro)holokristályos típusnál leírtakra, az alapanyagban azonban 10 tf%-nál több kőzetüveg fordul elő. Az alapanyag üveges részlegében elkülönülten "úszkálnak" az alapanyag kristályai (legtöbbször léc alakú plagioklászok). Elsősorban a riolit, ritkábban a dácit és még ritkábban az andezit szövettípusa.

III.269. ábra – Hialopilites szövet a Visegrádi-hegység egy andezitjében. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Vitrofíros (vitroporfíros)

A fenokristályok mellett az egész alapanyag kőzetüvegből áll. A riolit szövettípusa.

III.270. ábra – Vitrofíros szövet riolitban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Hialinos

Az egész kőzet kizárólag közetüvegből áll. A különböző üveges riolitváltozatok (obszidián, perlit, szurokkő, horzsakő) szöveti típusa.

III.271. ábra – Hialinos szövet minoszi obszidiánban. Mindkét fotó egy nikollal készült.

Trachitos

Az alapanyag földpát lécei párhuzamos vagy közel párhuzamos elrendeződésűek, illetve - amennyiben vannak - a fenokristályok körül kanyarognak, azokat mintegy "körülfolyják". Elsősorban a trachit, másodsorban bármely vulkáni, folyásos képződésű kőzet szöveti típusa. (A porfíros holokristályostól a hialopilitesig előfordulhat.) Ritkábban a kőzet nem tartalmaz fenokristályt (ez elsősorban teléres kőzetváltozatoknál fordul elő).

Megjegyzés: A szövetnév önállóan nem használatos, hanem valamelyik vulkáni kőzetre jellemző szövettípus kiegészítéseként (pl. porfíros pilotaxitos, trachitos)

III.272. ábra – Trachitos szövet a Teleki vulkán trachibazaltjában. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

III.273. ábra – Trachitos szövet a Szamár-hegyi fonolitban (Mecsek-hegység). Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Horzsaköves

A kizárólag kőzetüvegből álló alapanyag közel párhuzamos elrendeződésű vékonyfalú csövecskékből áll, melyek belül teljesen üresek. Savanyú vulkáni kőzetek bizonyos típusára (horzsakő) jellemző. Kialakulásának oka, hogy a savanyú olvadékból az illók eltávozása után a nagy viszkozitás és a viszonylag gyors lehűlés-megdermedés miatt az illók távozási nyomvonala nem tudott összezáródni.

III.274. ábra – Horzsaköves szövet a Kemence-patak riolitjában (Tokaji-hegység). Mindkét fotó egy nikollal készült.

Perlites

A kőzetüvegből álló alapanyag gömbhéjas szerkezetű kis gömböcskékből áll, mely elsősorban a hűlés következtében bekövetkező összehúzódás révén alakul ki. Savanyú vulkáni kőzetek bizonyos típusára (perlit) jellemző.

III.275. ábra – Perlites szövet a tállyai riolitban (Tokaji-hegység). Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Szferolitos

Gömb vagy közelítően gömb alakban, vékony szálas-tűs kristályok (elsősorban földpátok) sugárirányú (radiális) elrendeződése, melyek valamilyen kristálygóc, vagy kis üreg köré nőttek. Kialakulása a kőzetüveg defitrifikációja (átkristályosodása) következtében történik, vagyis elsősorban savanyú vulkáni, üveges kőzetekben (riolit) fordul elő. Másik képződési módja, amikor nagyon gyors kihűlésű láva (pl. tenger alatti lávaömlés) szegélyén a gyors kihűlés következtében a kristálygócok köré a fent leírt elrendeződésű kristályok válnak ki.

III.276. ábra - Szferolitos szövet a gyöngyössolymosi Kis-hegy riolitjában. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Felzites

Az alapanyagában nagyon finomszemcsés, mozaikos megjelenésű, általában csak színtelen elegyrészekből (földpát és kvarc) álló szövettípus. Gyakran fordul elő a szferolitos szövettípussal együtt, de ilyenkor általában a szferolitok kialakulása az elsődleges folyamat. Nagyon gyors túlhűlés illetve átkristályosodás következtében alakulhat ki. Savanyú vulkáni, általában idős (kainozoikum előtti) kőzetekben (pl. riolit, metariolit [kvarckeratofír]) fordulhat elő.

III.277. ábra – Felzites szövet riolitban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Mandulaköves (amigdaloidális)

Másodlagos ásványokkal (klorit, kvarc, karbonát, zeolit stb.) kitöltött gömb vagy közelítően gömb alakú hólyagüregeket tartalmazó kőzet. Uralkodóan bázisos, tenger alatti kiömléssel képződött kőzetekben alakulhat ki. A magmában előforduló illók a gyors hűlés során robbanásszerű hevességgel távoznak, mintegy felfújják az éppen megszilárduló magmát, az hólyagüreges kőzetként szilárdul meg, és a hólyagüregek vagy e folyamat során vagy utólagos folyamatok révén töltődnek ki másodlagos ásványokkal.

III.278. ábra – Mandulaköves szövet sitkei bazaltban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Glomeroporfíros (kumuloporfíros)

A finomszemcsés mátrixban fenokristály aggregátumok alakulnak ki. Az aggregátumban levő kristályok összetétele azonos a kőzet más részén önállóan előforduló fenokristályok összetételével.

Megjegyzés: A szövetnév önállóan nem használatos, hanem valamelyik vulkáni kőzetre jellemző szövettípus kiegészítéseként (pl. porfíros pilotaxitos, glomeroporfíros).

III.279. ábra – Klinopiroxének alkotta glomeroporfíros szövet a steinbergi bazaltban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

ULTRABÁZITOK SZÖVETTÍPUSAI

Protogranuláris

Általában durvaszemcsés, nem palás szövettípus. A kőzetalkotó ásványszemcsék szinuszos, gyengén hajladozó határvonallal érintkeznek egymással, illetve azok mentén nőttek össze. A földköpeny-eredetű peridotit xenolitok ősi, nem deformált szöveti típusa.

III.280. ábra – Protogranuláris szövetű peridotit a líbiai Al-Haruj vulkáni terület bazaltjaiban előforduló ultramafikus xenolitokban. Keresztezett nikolokkal készített fotók.

Ekvigranuláris-mozaikos

Nem, vagy csak gyengén palás szövettípus. A közel azonos méretű poligonális, izometrikus szemcsék egyenes vagy csak alig görbült határok mentén érintkeznek egymással, a határvonalak közel 120o-os szögben találkoznak egymással (egyensúlyi körülmények közötti kristályosodást jelezve). A földköpeny-eredetű peridotit xenolitok deformált, átkristályosodott, egyensúlyi szöveti típusa.

III.281. ábra – Ekvigranuláris szövet 120 fokos hármas pontokkal a líbiai Al-Haruj vulkáni terület bazaltjaiban előforduló ultramafikus xenolitokban. Keresztezett nikolokkal készített fotók.

Ekvigranuláris-táblás

Gyengén palás szövettípus, nyúlt, deformált poligonális szemcsék orientáltan sávokba rendeződnek. A földköpeny-eredetű peridotit xenolitok erősebben deformált, átkristályosodott szöveti típusa.

III.282. ábra – Ekvigranuláris táblás szövet a líbiai Al-Haruj vulkáni terület bazaltjaiban előforduló ultramafikus xenolitokban. Balra egy, jobbra keresztezett nikolokkal.

Porfiroklasztos

Nem, vagy gyengén palás szövettípus, kétmaximumos szemcseeloszlással. A nagyobb méretű, deformált porfiroklasztokat ugyanolyan összetételű és megjelenésű szemcsékből álló finom szemcsés mátrix veszi körül. A földköpeny-eredetű peridotit xenolitok deformált, átkristályosodott szöveti típusa.

III.283. ábra – Porfíroklasztos szövet a líbiai Al-Haruj vulkáni terület bazaltjaiban előforduló ultramafikus xenolitokban. Keresztezett nikolokkal készített fotók.