V. fejezet - Rendszeres magmás kőzettan

Tartalom

V.1. Ultrabázisos kőzetek
V.2. Bázisos kőzetek
V.3. Neutrális (intermerdier) kőzetek
V.4. Savanyú kőzetek
V.5. Alkáli telítetlen kőzetek (foiditek)
V.6. Ritka-, speciális- illetve régen használt magmás kőzetnevek

V.1. Ultrabázisos kőzetek

PERIDOTIT CSOPORT

Megjelenés: Üde formában zöld színű, közepes-, illetve durvaszemcsés. Makroszkóposan az uralkodó palackzöld színű olivin mellett fekete ortopiroxének és fűzöld klinopiroxének figyelhetők meg. A mikroszkópos képeken jól megfigyelhetők a barna spinellek is, a klinopiroxének pedig egy nikollal enyhén zöld színűek. Az olivin és ortopiroxén mikroszkópos elkülönítésében segíthet, hogy az utóbbiak intereferenciaszíne többnyire szürke.

Ásványos összetétel:

Lényeges elegyrészek: olivin>40%, rombos és monoklin piroxén (orto- és klinopiroxén)

Akcesszóriák: spinell vagy gránát, esetenként amfibol, flogopit, apatit

Másodlagos elegyrészek: szerpentinásványok, limonit

Kőzettípusok:

  • dunit: olivin>90%

  • harzburgit: olivin>40%, ortopiroxén, klinopiroxén < 5%

  • lherzolit: olivin>40%, klinopiroxén, ortopiroxén

  • wehrlit: olivin>40%, klinopiroxén, ortopiroxén < 5%

V.1. ábra – Peridotit(mérete 5 cm) a mátéfalvi (Mateias, Persány-hegység) lávakőzetben.

V.2. ábra – Kumulátum-eredetű „ércperidotit” (Szarvaskő, DNY-Bükk)

V.3. ábra – Peridotit kőzetzárvány közeli képe (a kép kb. 1.5x1.5 cm nagyságú) a jellemző ásványaival (Bondoró)

V.4. ábra – Lherzolit kőzetzárvány vékonycsiszolat képe (a csiszolat hossza 3 cm). Jól kivehetők a zöld színű klinpiroxének, a kissé barnás ortopiroxének és a színtelen olivinek, valamint a fekete spinellek. Lelőhely: Al Haruj, Líbia

V.5. ábra – Protogranuláris lherzolit kőzetzárvány mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra). A képek alsó hossza 2,5 mm. Lelőhely: Waw an Namus maar, Líbia

V.6. ábra – Porfíroklasztos lherzolit kőzetzárvány mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra) Lelőhely: Fülekkovácsi

V.7. ábra – Harzburgit kőzetzárvány mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra) Lelőhely: Füzes-tó

V.8. ábra – Ekvigranuláris dunit kőzetzárvány mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra) Lelőhely: Fülekkovácsi

V.9. ábra – A szarvaskői amfiboltartalmú „ércperidotit” mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra) Lelőhely: Szarvaskő

Előfordulás: A felső földköpeny fő alkotókőzete. Általában tágabb értelemben vett bazaltos kőzetekben (bazalt, bazanit, melilitit stb.) kőzetzárványként fordulnak elő. Ezenkívül tektonikus mozgásokkal felszínre kerülhet a földköpenybeli kőzettest, így kontinentális és óceáni területeken is megjelennek peridotit masszívumok (pl. Beni Bousera, Marokkó; Ronda, Spanyolország; Lherz, Pireneusok; Franciaország; Finero és Lanzo, Nyugati Alpok; illetve Zabargad, Vörös-tenger), illetve abisszális peridotit kőzettestek. Egyes mélységi bazaltos kőzetelőfordulásokon belül (pl. réteges magmás komplexumok) lehetnek kumulátum eredetű peridotit kőzetek is. Ofiolitok kőzetsorozatában a harzburgitos földköpeny anyag általában szerpentinit formájában jelenik meg.

A földköpeny peridotitok esetében meg kell jegyeznünk az alábbiakat. Bár e kőzeteket, mint peridotitok a magmás kőzetekhez soroljuk, azonban nem alkalmazhatók rájuk a hagyományos osztályozási elv, miszerint mélységi magmás kőzetek lennének. Ezek a peridotitok valójában metamorf kőzetek. Magmás kőzetek csupán abban az értelemben lehetnek, hogy vélhetően a Föld korai időszakában egy kiterjedt magma óceánból kristályosodhattak ki, azonban az évmilliárdok alatt e kőzetek sokkal inkább a metamorf kőzetekre jellemző átalakulásokon estek át, mint például olvadék eltávozás utáni átkristályosodás vagy éppen metaszomatikus reakciók. Továbbá, a peridotitok ásványos összetételét és a benne lévő ásványok összetételét alapvetően a hőmérséklet és nyomás viszonyok alakítják ki hasonlóan, mint a metamorf kőzetek esetében. Szoros értelemben a kumulátum-eredetű peridotitok sorolhatók egyértelműen a magmás kőzetcsoporthoz.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Bazaltokban kőzetzárványként Kapfenstein, Tobaj, Gérce, Bondoró, Füzes, Szentbékkálla, Szigliget; Maskófalva-Maskova, Fülek-Filakovo-Kercsiktető, Medves-Eresztvény és Magyarbánya, Nagy-Salgó, Bagókő, Bárna-Nagykő és Kiskő; Hidegkút (Gruiu), Nádas-völgy/Trestia és Berek (Barc; Persány-hegység) lelőhelyeken, illetve későkréta lamprofírokban (pl. Alcsútdoboz fúrás, Villányi-hegység). Kumulátum eredetű az ún. „ércperidotit” Szarvaskő közelében.

PIROXENIT CSOPORT

Megjelenés: Általában fekete vagy sötétzöld színű, közepes-, illetve durvaszemcsés kőzet. A piroxénekhez társulhat spinell vagy gránát, amit sokszor csak mikroszkópos képen lehet felismerni.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: uralkodóan monoklin és/vagy ortopiroxénből áll, ami mellett kevesebb mint 40% olivin fordul elő.

Akcesszóriák: spinel, gránát, Fe-Ti oxid, plagioklász

Másodlagos elegyrészek: szerpentinásványok, klorit

Kőzettípusok:

  • klinopiroxenit: több mint 90% klinopiroxén alkotja

  • ortopiroxenit: több mint 90% ortopiroxén alkotja

  • websterit: több mint 60% klinopiroxén és ortopiroxén alkotja, az olivin mennyisége kevesebb mint 10%

  • olivin-websterit: több mint 60% klinopiroxén és ortopiroxén alkotja, az olivin mennyisége 10-40%

V.10. ábra – Piroxenit intruzió Fuerteventura (Kanári-szigetek) mélyen lepusztult bazális komplexum – a vulkáni sziget mélyebb részeit feltáró - területén (balra) és a kőzet közeli képe (jobbra). (fotó: Harangi Szabolcs)

V.11. ábra – Gránát-piroxenit (websterit) kőzetzárvány mikroszkópos képe (a kép alsó hossza 2,5 mm). A gránátok elbomlottak (sötét, izotróp ásványegyüttes) és csak alakjuk után ismerhetők fel. Lelőhely: Waw an Namus maar, Líbia

V.12. ábra – amfibol-piroxenit (klinopiroxenit) kőzetzárvány mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra). A képen jól kivehetők a barna amfibolok. Lelőhely: Nádas-völgy/Trestia, Persány-hegység

Előfordulás: A felső földköpenyben és a földköpeny-földkéreg határán bazaltos magma kristályosodásával keletkezhet piroxenit. Ezek telérek, erek formájában járják át a peridotit kőzettestet. Ezek kőzetdarabjai megjelennek tágabb értelemben vett bazaltos kőzetekben (bazalt, bazanit, melilitit stb.) mint kőzetzárványok (II-típusú xenolitok). Egyes mélységi bazaltos kőzetelőfordulásokon belül lehetnek kumulátum eredetű piroxenit kőzetek is. Mélyen erodálódott óceáni szigeteken (pl. Fuerteventura) feltárulnak mélységi piroxenit benyomulások.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: általában peridotit kőzetzárványok mellett, pl. Tobaj, Bondoró, Szentbékkálla, Maskófalva-Maskova, Fülek-Filakovo-Kercsiktető, Medves-Eresztvény és Magyarbánya, Nagy-Salgó, Bagókő, Bárna-Nagykő és Kiskő; Nádas-völgy/Trestia (Persány-hegység), illetve későkréta lamprofírokban (pl. Alcsútdoboz fúrás, Villányi-hegység)

HORNBLENDIT-CSOPORT

Megjelenés: Általában fekete színű, közepes-, illetve durvaszemcsés kőzet, több mint 905 amfibol (hornblende)-tartalommal. A hornblendit magmás eredetű, ritka kőzet, szemben az uralkodóan amfibol (hornblende) és plagioklász ásványokból felépülő, gyakoribb előfordulású metamorf amfibolit kőzettel.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: uralkodóan (>90%) amfibol (elsősorban hornblende), ami mellett piroxén és kevés olivin található

Akcesszóriák: Fe-Ti oxidok

Másodlagos elegyrész: klorit

V.13. ábra – Hornblendit (Szarvaskő, DNY-Bükk)

V.14. ábra – Hornblendit kőzetzárvány mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra). Lelőhely: Nádas-völgy/Trestia, Persány-hegység

Előfordulás: Peridotit és piroxenit társaságában a földköpeny és földkéreg határzónájában fordul elő, ahol illó-gazdag mafikus magma nagy nyomású kristályosodása során alakul ki. E mellett megjelenhet mélységi kőzettestekben kumulátum kőzetekként és vulkáni kőzetekben (pl. andezitben) kogenetikus kőzetzárványként.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Szarvaskő (DNY-Bükk), Nádas-völgy/Trestia (Persány-hegység)