V.3. Neutrális (intermerdier) kőzetek

DIORIT

Megjelenés: Sötétszínű, közepes- vagy durvaszemcsés mélységi magmás kőzet, az andezit mélységi magmás megfelelője. Hasonló összetételű, mint a gabbró, azonban a plagioklászok anortittartalma általában nem haladja meg az 50mol%-ot.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: neutrális plagioklász, amfibol, kevesebb biotit és piroxén (klino- és/vagy ortopiroxén). A mafikus elegyrészek közül általában az amfibol uralkodik.

Akcesszóriák: kis mennyiségben kvarc, alkáliföldpát vagy olivin és földpátpótló előfordulhat, továbbá apatit, magnetit, gránát

Másodlagos elegyrészek: klorit, szericit, epidot

Kőzetváltozatok:

további kőzetváltozatok a kvarc, illetve a földpátpótló megjelenése esetén, figyelembe véve az alkáli földpát és plagioklász viszonylagos arányát is: kvarc-monzodiorit illetve foid-diorit, foidtartalmú diorit, foidtartalmú monzodiorit és foid-monzodiorit

V.31. ábra – Diorit

Előfordulás: A diorit leggyakrabban szubdukciós zónák mentén zajló magmás tevékenység során keletkezik, andezites vulkáni komplexumok alatti sekély magmatározókban megrekedt magma lassú kristályosodásával jön létre. A későbbi lepusztulás során ezek a kőzetek felszínre kerülhetnek.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Közép-Szlovákiai vulkáni területen például Selmec, Körmöc, Jávoros vulkáni komplexumok központi területein

ANDEZIT

Megjelenés: Finomszemcsés, szürke, vörös vagy sötét színű, általában porfíros vulkáni kőzet, változó mennyiségű fenokristállyal.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: neutrális plagioklász, amfibol, piroxén (klino- és/vagy ortopiroxén), esetenként biotit.

Akcesszóriák: apatit, magnetit, gránát

Másodlagos elegyrészek: klorit, szericit, epidot, karbonátásványok

Kőzetváltozatok:

V.32. ábra – Andezit (Szanda, Cserhát) (fotó: Harangi Szabolcs)

V.33. ábra – Típusos – szürke és vörös - andezit a Visegrádi-hegységben. Bár megjelenésükben különbözőek kőzettanilag és geokémiailag hasonlóak, feltehetően ugyanannak a lávadómnak a részei voltak, ami végül összeomlott és létrehozta ezt a blokk- és hamuár piroklasztitot (Thirring-sziklák, Visegrádi-hegység, fotó: Harangi Szabolcs)

V.34. ábra – Andezit mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra): plagioklász- és piroxén-fenokristályos andezit. Lelőhely: Bér, Cserhát

V.35. ábra – Andezit mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra): plagioklász- és piroxén-fenokristályos andezit. Lelőhely: Hrusov, Cesnakova, Vinica komplexum, Dél-Szlovákia

V.36. ábra – Andezit mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra): plagioklász-fenokristályos andezit. Lelőhely: Zsuny, Cserhát

V.37. ábra – Andezit mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra): amfibol- és plagioklász-fenokristályos andezit. Lelőhely: Visegrád

Előfordulás: Az andezit a szubdukciós zónák legjellemzőbb kőzettípusa, azonban ritkán előfordul extenziós, kontinentális lemezen belüli területeken is (pl. Basin and Range, USA; Anatólia, Törökország). Az andezites magma kialakulásáról megoszlanak a vélemények. Vannak, aki úgy gondolják, hogy az andezites magma egy primér A-gazdag bazaltos magma frakciónációs kristályosodása során jön létre a földkéreg különböző mélységében lévő magmakamrákban. Mások szerint andezites magma nincsen, az két különböző magma, egy bazaltos és egy szilíciumgazdag kőzetolvadék kitörés előtti keveredése során alakul ki.

V.38. ábra – Szubdukciós zónák: az andezitek jellemző képződési területe

A szubdukált óceáni kőzetlemez feletti földköpeny-ékben keletkező Al-gazdag, mészalkáli bazaltos magma a földkéregbe nyomul és ott részleges olvadást indíthat el. A földkéreg alsó részén a bazaltos és szilíciumgazdag magma keveredhet egymással, amelynek eredményeképpen intermedier összetételű magma alakul ki. Ebből a mélységből magmacsomagok indulnak ki és emelkednek fel epizódikusan a felső kéregben kialakuló magmatározóba, ahol a friss – bazaltos vagy intermedier összetételű - magma az ottm korábbi magmabenyomulások során kialakult, kristálygazdag magmás testtel keveredik. A bazaltos és szilíciumgazdag magmaanyag keveredése révén intermedier, andezites magma alakulhat ki. Ezeket a nem egyensúlyi fenokristályok jelenléte, köztük bazaltos magmából kiváló kristályok, valamint szilíciumgazdag olvadék, majd megszilárdulva kőzetüveg alkotja. A fenokristályok nem ugyanabból a magmából kristályosodtak, hanem különböző időben, különböző összetételű magmából jöttek létre és csak a kitörés előtt keveredtek egymással.

A földkéreg alsó részén megakadó mészalkáli bazaltos magmából az olivin mellett jelentős mennyiségű amfibol válhat ki. Az amfibol hornblendit vagy amfibol-gabbró kumulátum formájában a mélyben marad és a differenciált, fejlettebb kémiai összetételű, kisebb sűrűségű magma nyomul felfelé. A sekélyebb mélységben zajló kristály frakcionáció során a magma víztartalmától függően további amfibol vagy piroxének válnak ki és amennyiben hosszabb időt a magma nem tölt el a magmakamrában, akkor amfibol- vagy piroxénandezites magma tör a felszínre. Ebben az esetben magmakeveredés nyomát nem látjuk a kőzetben.

Az andezites magma viszkózusabb a bazaltos összetételű kőzetolvadéknál. Az andezites lávák ezért általában vastagabbak és nem folynak el nagy távolságba. Jellemző lávatípusuk az aa- és blokkláva, de nem ritkán lávadómokat képeznek. A lávadóm kitüremkedéseket gravitációs vagy robbanásos összeomlási események kísérik, amihez törmelékárak (elsősorban blokk- és hamuár) kapcsolódnak. A viszkózus lávadóm kitüremkedések és a lezúduló kőzetblokkokban gazdag piroklasztitok meredek oldalú, kúp alakú vulkánokat hoznak létre, amelyeket korábban rétegvulkánnak, illetve újabban összetett vulkánnak neveznek. A meredek oldalú vulkáni felépítmények végül instabillá válva összeroskadhatnak és a lejtőleszakadás nagy térfogatú törmeléklavinák kialakulását eredményezi. Ezzel a vulkánok magassága jelentősen csökken. Számos andezit vulkán esetében az összeomlási események után újabb vulkáni ciklussal ismét elkezdődik a kúpépítés, azaz a tűzhányó életében ezek az események akár többször ismétlődhetnek.

V.39. ábra – Jellemző andezit lávakőzetek: blokk láva a Nea Kameni legutolsó kitöréséből (Santorini, balra; fotó: Harangi Szabolcs) és meredek oldalú lávadóm kitüremkedése egy korábbi összeroskadt lávadóm által visszahagyott karéjos „sebhelyen” (Soufriére Hills, Montserrat, jobbra; fotó: Richard Roscoe)

V.40. ábra – A japán Unzen andezit lávadómja előtti völgy a lávadóm összeroskadása nyomán lezúduló blokk- és hamuár üledékével van kitöltve (fotó: Richard Roscoe).

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Keleti-Bükk (triász korú), Zalai-medence, Velncei-hegység és Recsk környéke (eocén-oligocén korú); miocén-pliocén andezitek: Pohorje, Visegrádi-hegység, Börzsöny; Közép-Szlovákiai terület (Selmec, Körmöc, Jávoros, Polyána), Cserhát, Mátra, Cserehát, Tokaj-Szalánci-hegység, Vihorlát, Gutin, Kelemen, Görgény, Hargita, Erdélyi-érchegység, Mecsek, Alföld aljzata

MONZONIT

Megjelenés: Világos színű durvaszemcsés kőzet, kevesebb mint 20% kvarccal és nagyjából egyező mennyiségű alkáli földpáttal és plagioklásszal. A mafikus ásványokat klinopiroxén, ortopiroxén, amfibol és biotit képviselheti. Ritka, Si-telítetlen változataiban kvarc helyett földpátpótló található. A trachibazalt és látit mélységi magmás kőzet megfelelője.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: neutrális plagioklász ≈ káliföldpát, amfibol, piroxén, biotit

Akcesszóriák: kvarc (<20%) vagy földpátpótló, apatit, magnetit, cirkon

Másodlagos elegyrészek: klorit, szericit, epidot

V.41. ábra – Monzonit

V.42. ábra – Monzonit

Előfordulás: A monzonit jellemzően szubdukciós zónák mélységi magmás kőzeteként fordul elő. Sok esetben heterogén felépítésű plutoni kőzettestek része.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Mórágy

TRACHIANDEZIT

Megjelenés: Világosszürke-sötétszürke, gyakran afíros vagy porfíros, finomszemcsés kőzet, amiben nagyjából egyenlő mennyiségű plagioklász és alkáli földpát található, ritkán néhány százaléknyi mennyiségben fordul elő kvarc vagy földpátpótló. Mafikus legyrészként többnyire amfibolt és piroxént tartalmaz, a látitban biotit is megjelenik. A monzonit kiömlési kőzetváltozata.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: neutrális plagioklász ≈ káliföldpát, amfibol, piroxén, biotit

Akcesszóriák: kvarc (<20%) vagy földpátpótló, apatit, magnetit, cirkon

Másodlagos elegyrészek: klorit, szericit, epidot

Kőzetváltozatok:

V.43. ábra – Trachiandezit (látit) mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra): plagioklász-fenokristályok mellett biotit és piroxén mikrofenokristályok fordulnak elő. Lelőhely: Gleichenberg, Stájer-medence

Előfordulás: A trachiandezit viszonylag ritka kőzet. A Tambora híres 1815-ös kitörését trachiandezit magma táplálta. A látit jellemzően szubdukciós zónákban fordul elő, azonban megjelenhet kontinentális extenziós területeken is. A Na-gazdag trachiandezit kőzetek többnyire bazanitos magma differenciációs termékeiként kontinentális lemezen belüli területeken fordulhat elő (pl. Kelet-Afrikai hasadékvölgy).

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Gleichenberg (Stájer-medence), Pásztori (fúrásban)

SZIENIT

Megjelenés: Világos színű, közép-, illetve durvaszemcsés mélységi magmás kőzet, amiben az alkáli földpát uralkodik. Mafikus ásványok kis mennyiségben jelennek meg, mint például Ca-gazdag klinopiroxén (augit), alkáli piroxén (egirinaugit és egirin), amfibol és biotit. Plagioklász kis mennyiségben fordul elő. Tartalmazhat kvarcot és földpátpótlót is, többnyire az utóbbi a gyakoribb. Kiömlési kőzetváltozatai a trachit és fonolit.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: káliföldpát>>neutrális plagioklász, amfibol, piroxén, biotit

Akcesszóriák: kvarc vagy földpátpótló, titanit, cirkon, apatit, magnetit

Másodlagos elegyrészek: klorit, szericit

Kőzetváltozatok:

Kvarc-szienit vagy nefelin-szienit attól függően, hogy tartalmaz-e kvarcot (Si-telített változat) vagy földpátpótlót (Si-telítetlen változat)

V.44. ábra – Szienit

V.45. ábra – Szodalit-tartalmú szienit (ditróit). Lelőhely: Ditró

Előfordulás: Általában kontinentális rift területek jellemző mélységi magmás kőzete.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Ditró (nefelin- és szodalit-szienit=ditróit; júra korú), Morva-Sziléziai Beszkidek (Csehország; alsókérta korú, a mecseki alkáli vulkáni kőzetekkel rokon).

TRACHIT

Megjelenés: Világos színű, porfíros vulkáni kőzet, gyakran irányítottan elhelyezkedő földpát fenokristályokkal. A földpát kristályokon belül az alkáli földpátok uralkodnak. Mafikus ásványként piroxén, amfibol és biotit fordul elő, többnyire alárendelt mennyiségben. Kvarcot vagy földpátpótlót tartalmazhat.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: káliföldpát>>neutrális plagioklász, amfibol, piroxén, biotit

Akcesszóriák: kvarc vagy földpátpótló, titanit, cirkon, apatit, magnetit

Másodlagos elegyrészek: klorit, szericit

Kőzetváltozatok:

Kvarc-trachit vagy alkáli trachit attól függően, hogy tartalmaz-e kvarcot (Si-telített változat) vagy földpátpótlót (Si-telítetlen változat)

V.46. ábra – trachit

V.47. ábra – trachit

Előfordulás: Általában kontinentális rift területeken és óceáni szigeteken jelenik meg, mint bazaltos magma differenciátuma.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Pásztori (fúrásban).

FONOLIT

Megjelenés: Világosszürke színű, többnyire afíros, vagy gyengén porfíror vulkáni kőzet, aminek uralkodó elegyrésze a káliföldpát (szanidin vagy anortoklász, amelyek gyakran mutatnak pertites szerkezetet). A mafikus elegyrészeket alkáli piroxén (egirinaugit, egirin), alkáli amfibol és ritkábban biotit képviseli. Földpátpótlót tartalmaz, ami nefelin és leucit is lehet, ezek fenokristályként is megjelenhetnek. Neve – „csengő kő” – arra utal, hogy kalapáccsal megütve csengő hangot ad.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: káliföldpát (szanidin)>>neutrális plagioklász, nefelin vagy leucit, alkáli piroxén, alkáli amfibol, biotit

Akcesszóriák: titanit, szodalit, cirkon, apatit, magnetit

Másodlagos elegyrészek: analcim, klorit, szericit

V.48. ábra – Fonolit

V.49. ábra – Fonolit mikroszkópos képe egy nikollal (balra) és keresztezett nikolokkal (jobbra): irányítottan elhelyezkedő alkáli földpát fenokristályok. Lelőhely: Szamár-hegy, Mecsek

Előfordulás: Általában kontinentális rift területek (Kilimandzsáró; Kelet-Afrikai hasadékvölgy; Laacher-see, Eifel; Massif Central; Csehország) és óceáni szigetek (pl. Teide, Tenerife; St. Helena) jellemző vulkáni kőzete. Si-telítetlen bazaltos (bazanitos) magma szélső differenciátuma.

V.50. ábra – Tenerife (Kanári-szigetek) hatalmas vulkánja, a Teide (balra) fonolitos magma kitörései során épült fel. Jobbra jellegzetes fonolitos lávafolyásk (culée; fotók: Harangi Szabolcs)

V.51. ábra – Fonolitos lávafolyás közeli képe. Figyeljük meg a viszkózus láva jellemzőit: több méter vastag lávaöntés, erősen töredezett lávadarabokkal (Teide, Tenerife; Kanári-szigetek, fotók: Harangi Szabolcs)

V.52. ábra – A wyomingi (USA) Ördög-torony (Devils Tower) oszlopos elválású kőzete egy fonolit kürtőcsatornát képvisel.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Köves-tető és Szamár-hegy, Mázai-völgy (Keleti Mecsek)