V.5. Alkáli telítetlen kőzetek (foiditek)

IJOLIT

Megjelenés: Sötét színű, finom- vagy középszemcsés alkáli, Si-telítetlen mélységi magmás kőzet, amelyben nagyjából egyenlő mennyiségben fordul elő klinopiroxén (egirinaugit, egirin és Ti-gazdag augit) és nefelin. Emellett tartalmazhat olivint és további földpátpótlókat. Gyakran karbonatitok társaságában jelenik meg. Kémiai összetétel szerint a nefelinit mélységi magmás kőzetváltozata.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: klinopiroxén (egirinaugit, egirin és Ti-gazdag augit), nefelin

Akcesszóriák: olivin, flogopit, leucit, cirkon, apatit, magnetit és/vagy ilmenit, karbonátásványok, gránát (melanit)

Másodlagos elegyrészek: szericit, epidot, klorit

Kőzetváltozatok:

V.79. ábra – Ijolit karbonatittal (Fuerteventura, Kanári-szigetek; fotó: Harangi Szabolcs).

V.80. ábra – Ijolit karbonatittal (Fuerteventura, Kanári-szigetek; fotó: Harangi Szabolcs).

Előfordulás: Jellemzően kontentális rift területeken vagy óceáni szigeteken fordul elő, többnyire karbonatit intrúziókkal.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: nem ismert

NEFELINIT, LEUCITIT, MELILITIT

Megjelenés: Sötét színű, sötétszürke, többnyire afíros vulkáni kőzetek, amelyekben az uralkodó földpátpótló (nefelin, leucit vagy melilit) mellett olivin, klinopiroxén és flogopit fenokristályok jelenhetnek meg. A földpátpótlók szintén megjelenhetnek fenokristályként (pl. Olaszország). Földpátot nem, vagy csak alárendelt mennyiségben tartalmaz.

Ásványos elegyrészek:

Lényeges elegyrészek: olivin, klinopiroxén, földpátpótló (nefelin, leucit, melilit)

Akcesszóriák: cirkon, apatit, magnetit és/vagy ilmenit, analcim, karbonátásványok, perovszkit, szodalit

Másodlagos elegyrészek: analcim, szericit, klorit

V.81. ábra – Olivin-leucitit (Bár).

V.82. ábra – Olivin-leucitit mikroszkópos képe baloldalt egy nikollal, jobbra pedig keresztezett nikolokkal (Bár).

V.83. ábra – Olivin-leucitit mikroszkópos képe egy nikollal: iddingzitesedett olivin fenokristály leucitos alapanyagban (Bár).

V.84. ábra – Nefelinit mikroszkópos képe baloldalt egy nikollal, jobbra pedig keresztezett nikolokkal (Stradner Kogel, Stájer-medence).

Előfordulás: A nefelinit és melilitit jellemzően kontinentális rift területeken vagy óceáni szigeteken fordul elő, olykor karbonatittal társulva (pl. Ol Doinyo Lengai, Tanzánia). A leucitit kontinentális rift területek és óceáni szigetek mellett megjelenhet szubdukciós zónákban is (pl. Sunda-ív). A leucitit gyakori az ún Római Magmás Provincia (Közép-Olaszország) területén. Előfordul még a spanyol Calatrava alkáli bazaltos területén, az Eifelben, a Dínári térségben (Devaje, Visoca; Szerbia) és Anatóliában (Afyon, Trabzon, Ahar; Törökország). Melilitit a Kanári-szigetek mellett a Rajna-árok területén található. A nefelinit és melilitit magma kis mértékű parciális olvadással jön létre a felső földköpenyben és többnyire lényeges differenciáció nélkül ér a felszínre. A karbonátos anyag nem oldódó elkülönülésével karbonatitos magma válhat ki belőle. A leucitites magma szintén kis mértékű részleges olvadással jön létre, azonban többnyire a K-gazdag fluidumokkal metaszomatizált litoszféra földköpeny anyag megolvadásával alakul ki.

Lelőhelyek a Kárpát-Pannon térségben: Stradner Kogel (Stájer-medence; nefelinit); Bár (olivin-leucitit)