V.6. Ritka-, speciális- illetve régen használt magmás kőzetnevek

Alaskit: Alkáliföldpátgránit, világos színű, a színes elegyrészek mennyisége csekély, 0-10 tf% között van (M=0-10), vagyis elsősorban kvarcból és alkáli földpátokból (ortoklász, mikroklin, albit) áll.

Banatit: Granodiorit változat, átmenet a kvarcdiorit és a monzodiorit között. Lényeges elegyrészei: zónás plagioklász, kevés kvarc, biotit, amfibol, augit. Kis intrúziók formájában jelenik meg a Kárpát-Balkán vonulatban, a róla elnevezett "Banatit-öv"-ben, felső kréta korú.

Boninit: Mg-gazdag andezit változat, amelyben fenokristályként elsősorban nagy mennyiségű olivin és bronzit található. Az alapanyag üveges, sok apró kristállyal-kristálykezdeménnyel. Földpát csak nagyon kis mennyiségben, az alapanyagban fordul elő.

Diabáz: Átalakult dolerit, mikrogabbró illetve bazalt. Az eredeti plagioklász saussuritesedett vagy albitosodott, az augit amfibollá vagy klorittá, az olivin szerpentinásványokká alakult át. Zöldes árnyalatú, ofitos-szubofitos szövetű kőzet. Új neve: metadolerit, metamikrogabbró vagy metabazalt.

Dolerit: Szubvulkáni nívóban, dike-okban, szillekben kikristályosodott, bázisos összetételű magmás kőzet. Középszemcsés, ofitos-intergranuláris, a gyorsan lehűlő változatok porfíros szövetűek. Új neve: mikrogabbró. Lényeges elegyrészei: plagioklász (labradorit-bytownit) és augit, ezenkívül kevés ércásvány (titanomagnetit), Egyes változatai olivint is tartalmazhatnak nagy mennyiségben (olivindolerit).

Essexit: Alkálimonzogabbró - alkálimonzodiorit változat. Lényeges elegyrészei: plagioklász (labradorit, esetleg andezin), kevés alkáli földpát, nefelin esetleg szodalit és analcim; a színes elegyrészek közül sok augit, kevés alkáliamfibol és biotit, esetleg olivin. Gyakran sok titanitot is tartalmaz.

Fergusit: Foidolit változat (K>Na), a mafikus elegyrészek mennyisége 30-70%. Lényeges elegyrészei: pszeudoleucit, egirin-egirinaugit, augit-diopszid.

Hibinit: Eudialit (Zr-szoroszilikát) tartalmú foyait változat, a színes elegyrész mennyisége viszonylag kevés (egirin és alkáli amfibol). Típuselőfordulása a Kola-félszigeten van.

Italit: Foidolit változat (K>Na), a mafikus elegyrészek mennyisége kevesebb, mint 30%. Lényeges elegyrészei: pszeudoleucit, egirin-egirinaugit, augit-diopszid.

Keratofír: Neutrális vulkáni kőzet. Fenokristályként albitot tartalmaz; az alapanyag albitból, mikropertitből, biotitból, kloritból, epidotból és karbonátból áll. Metavulkanit, az alkáliföldpáttrachit csoportba tartozik.

Komatiit: Nagyrészt archaikumi ultrabázisos-melabázisos összetételű, nagy hőmérsékleten kikristályosodott vulkáni kőzet. Ásványos összetétele: olivin (megakristályok és vázkristályokból álló aggregátumok), piroxén (apró tűk az alapanyagban), devitrifikálódott kőzetüveg. Jellemző a spinifex szövet (közel párhuzamosan álló olivin tűk-lemezek kötegei).

Kvarckeratofír: Savanyú vulkáni kőzet. Fenokristályként albitot és esetenként kvarcot tartalmaz; az alapanyag albitból, kvarcból, mikropertitből, biotitból, kloritból, epidotból és karbonátból áll. Metavulkanit, az alkáliföldpátriolit csoportba tartozik.

Kvarcporfír: Riolitos összetételű, afanitos kőzet kvarc és ortoklász fenokristályokkal üveges alapanyagban.

Kvarcporfirit: Dácitos összetételű, afanitos kőzet, kvarc és plagioklász fenokristályokkal üveges alapanyagban.

Larvikit: Alkáliszienit változat. Lényeges elegyrészei: Na-tartalmú ortoklász és/vagy mikroklin, lehet benne kevés plagioklász, nagyon kevés nefelin vagy kvarc. Csak kevés színes elegyrészt (Ti-augit, lepidomelán [Fe-dús biotit], barkevikit, esetleg vasgazdag olivin) tartalmaz. A földpátok részaránya eléri a 80-90%-ot.

Limburgit: Bázisos összetételű vulkáni kőzet, fenokristályként olivin, Ti-augit és Fe-oxid ásványok fordulnak elő benne. Az alapanyag alkáliákban gazdag kőzetüveg.

Lujavrit: Foyait változat. Lényeges elegyrészei: pertites alkáliföldpát vagy elkülönülten mikroklin és albit, azonkívül nefelin, egirin, kevés alkáli amfibol (arfvedsonit). Járulékosan sok eudialit (Zr-szoroszilikát) és lamprofillit (Na-Sr-Ti-nezoszilikát) lehet benne. Típuselőfordulása a Kola-félszigeten van.

Lusitanit: Alkáliszienit-alkáliföldpátszienit változat. Lényeges elegyrészei: ortoklász és/vagy mikroklin, albit, kevés kvarc vagy földpátpótló (nefelin vagy szodalit), alkálipiroxén (egirin), alkáliamfibol (riebeckit), lepidomelán. A színes elegyrészek mennyisége 45-75%.

Malignit: Foyait változat, a mafikus elegyrészek mennyisége 35-65%. Lényeges elegyrészei: ortoklász, nefelin, alkálipiroxén (egirinaugit), esetleg alkáliamfibol és biotit.

Melafír: Mandulaköves-hólyagüreges szövetű átalakult bazalt-metabazalt.

Melteigit: Foidolit változat (Na>>K), a mafikus elegyrészek mennyisége több, mint 70%. Ásványos összetétele: nefelin, kankrinit, egirin-egirinaugit, augit-diopszid, biotit, melanit, perovszkit, titanit, Fe-Ti oxidok, wollastonit, apatit, kalcit.

Missourit: Foidolit változat (K>Na), a mafikus elegyrészek mennyisége több, mint 70%. Lényeges elegyrészei: pszeudoleucit, esetleg kevés analcim, egirin-egirinaugit, augit-diopszid, olivin, biotit.

Nordmarkit: Átmeneti kőzettípus az alkáli szienit és az alkáli gránit között. Lényeges elegyrészei: ortoklász és/vagy mikroklin, esetleg albit, kevés kvarc; a színes elegyrészek közül alkálipiroxén, alkáliamfibol (leggyakrabban katoforit), esetleg biotit. Képződése táblás területek extenziós tektonikájához kapcsolódik A színtelen elegyrészek mennyisége eléri a 80%-ot. Legtípusosabb előfordulása az Oslói-árokban van.

Ortofír: Trachitos összetételű, idős porfíros kőzet, káliföldpát (szanidin) fenokristályokkal, káliföldpát dús alapanyagban.

Plagiogránit (trondjemit): Káliumban szegény, leukokrata tonalit változat. Lényeges elegyrészei: oligoklász-andezin kb. 70%, kvarc 20-25%, biotit, (amfibol). Leggyakrabban óceáni hátságokon képződik, vagyis ofiolitokban, elsősorban dike-ok formájában található.

Porfirit: Andezites-dioritos összetételű, idős porfíros kőzet, kvarcot nem tartalmaz.

Pulaskit: Átmeneti kőzettípus az alkáliszienit és a foyait között. Lényeges elegyrészei: ortoklász és/vagy mikroklin, kevés nefelin (esetleg szodalit, ami gyakran analcimmá alakul), alkálipiroxén, alkáliamfibol (leggyakrabban arfvedsonit), lepidomelán, fayalit. Leukokrata kőzet.

Rapakivi gránit: Olyan gránit, amelyben nagyméretű (3 cm-nél nagyobb) káliföldpátok fordulnak elő, és ezeket keskeny oligoklász-andezin koszorú övezi. A kvarc és a káliföldpát is két generációs képződésű. A fentiek mellett amfibolt és fluoritot is tartalmaz. Prekambriumi korú.

Shonkinit: Foyait változat a mafikus elegyrészek mennyisége 65%-nál több. Lényeges elegyrészei: alkáliföldpát (ortoklász, mikroklin, esetleg albit), kevés nefelin, sok augit, kevés olivin, biotit.

Spilit: Bázisos összetételű vulkáni kőzet, a pillow-lávák anyaga. Fő elegyrészei az albit és a klorit. Az albit a plagioklász, a klorit a színes elegyrészek és a kőzetüveg átalakulása révén képződött. Gyakran tartalmaz epidotot, pumpellyitet, prehnitet, karbonátokat, hematitot, esetenként hidrogrosszulárt. Szövete variolitos (esetenként szferolitos jellegű), gyakran mandulaköves.

Teschenit: Alkáligabbró változat. Ásványos összetétele hasonlít a theralitéhoz, azzal a különbséggel, hogy a nefelint teljes egészében analcim helyettesíti.

Theralit: Alkáligabbró változat. Lényeges elegyrészei: plagioklász (labradorit), nefelin, augit, lehet benne alkáliamfibol, biotit, olivin. A nefelint részben analcim illetve zeolitok helyettesíthetik.

Urtit: Foidolit változat (Na>>K), a mafikus elegyrészek mennyisége kevesebb, mint 30%. Ásványos összetétele megegyezik az ijolitéval és a melteigitével, de a nefelin mennyisége még több.