VII. fejezet - Táblázatok

Tartalom

VII.1. Magmás kőzetalkotó ásványok szemrevételező (makroszkópos) felismerése folyamatábra magyarázata
VII.2. Kőzetalkotó ásványok fő optikai tulajdonságai
VII.3. CIPW normaszámítás
VII.3.1. A normaszámítás menete
VII.3.2. Példák
VII.3.3. Példák különböző magmás kőzettípusok CIPW normaértékeire
VII.3.4. Differenciációs indexek
VII.3.5. Alkalmazás

VII.1. Magmás kőzetalkotó ásványok szemrevételező (makroszkópos) felismerése folyamatábra magyarázata

A magmás kőzetalkotó ásványok közül a kővetkezők felismerését segíti elő az alább bemutatott folyamatábra.

lényeges színes elegyrészek: olivin, piroxén (augit, hipersztén, egirin), hornblende, (kékamfibol), biotit, muszkovit

lényeges színtelen elegyrészek: ortoklász/mikroklin, plagioklász, szanidin, nefelin, leucit, szodalit, + kőzetüveg

mellékes elegyrészek: gránát, turmalin, titanit, pirit, magnetit, ilmenit, kromit

másodlagos elegyrészek: klorit, szerpentin, szericit, agyagásvány, limonit, hematit, kalcit

A folyamatábra az ásványok egyes tulajdonság fajtáinak egységesen, előre meghatűrozott, egyenkénti sorbavételével adja meg az ásvány felismeréséhez vezető utat. Ezek a tulajdonság fajták a figyelembevétel sorrendjében sorszámozva a kővetkezők:

1. szín, 2. átlátszóság, 3. fény, 4. termet/alak, 5. hasadás/törés, 6. keménység, 7. karcszín (porának színe), 8. egyéb

A folyamatábra megalkotásánál az egyes tulajdonságfajtákhoz tartozó következő tulajdonságokat vettük számba.

1. szín: 1. fekete/sötétszürke, 2. világos szürke, 3. fehér, 4. citromsárga/aranysárga, 5. narancssárga, 6. rózsaszín, 7. vörös, 8. kék/lila, 9. zöld, 10. színtelen, 11. barna, 12. gyantasárga

2. átlátszóság: 1. átlátszó, 2. áttetsző, 3. átlátszatlan/opak

3. fény: 1. gyémánt-/üvegfény, 2. fémfény, 3. szarufény, 4. zsírfény, 5. selyemfény, 6. tompafény, 7. fénytelen, 8. bronzfény

4. termet/alak: 1. gömbölyded/kerekded, 2. közel kocka, 3. közel tégla, 4. táblás, 5. lemezes/pikkelyes, 6. oszlopos, 7. tűs, 8. szálas, 9. szabálytalan, 10. tömeges

5. hasadás/törés: 1. nem hasad, egyenesen törik, 2. nem hasad, kagylósan törik, 3. nem hasad, darabosan törik, 4. rosszul hasad, 5. 1 irányban hasad, 6. 2 irányban hasad kb. 90 fokban, 7. 2 irányban hasad nem 90 fokban, 8. 3 irányban hasad kb. 90 fokban, 9. 3 irányban hasad nem 90 fokban

6. keménység: 1. 1-2,5, körömmel karcolható, 2. 2,5-3,5, puha tűvel karcolható, 3. 3,5-4,5, bicskával karcolható, 4. 4,5-5,5, reszelővel karcolható, 5. 5,5-6,5, karctűvel karcolható, 6. 6,5-7,5, fémmel nem karcolható, üveget karcolja, 7. 7,5-nél nagyobb, kvarcot karcolja

7. karcszín (porának színe): 1. fehér, 2. fekete, 3. vérvörös, 4. barna, 5. téglavörös/téglasárga

8. egyéb: 1. ±kettős iker, 2. ±poliszintetikus iker, 3. gyengén mágneses, 4. erősen mágneses, 5. ±hullámos felület, 6. rovátkolt kristálylap, 7. ék alakú szemcse, 8. dendrit, 9. fémmel ütve szikrázik, 10. híg só- és ecetsavban pezseg

A folyamatábra használata

- Az ismeretlen ásvány kézbevétele után első lépésként megpróbáljuk meghatározni annak színét. Ha ez egyértelműen meghatározható, a táblázat első oszlopában addig haladunk lefelé, amíg ennek a színnek a nevét, vagy ha pont ilyen színmegnevezés a táblázatban nincs, az ehhez leginkább közel álló színnek a nevét megtaláljuk. Ha nem egyértelmű az ásvány színe, többféle színnel is próbálkozhatunk.

- Az első oszlopban azonosított szín sorában, a szín neve után (egy cellával jobbra) elolvashatjuk azoknak az ásványoknak a nevét, amelyeket ebből a színből kiindulva a további tulajdonságok alapján azonosíthatunk.

- Innen a második tulajdonság, az átlátszóság megfigyelésével léphetünk tovább. Addig kell haladni a második oszlopban lefelé, amíg ebben az oszlopban meg nem találjuk az ásvány átlátszóságára vonatkozó megfelelő tulajdonság nevét. Bizonytalanság esetén akár többféle megoldást is válaszhatunk, de az adott szín érvényességi tartományán belül kell maradnunk, ami a következő szín soráig tart. Ebben a sorban az átlátszóságra vonatkozó tulajdonság neve utáni cellában újra elolvashatjuk mindazoknak az ásványoknak a nevét, amelyekre a mostmár két lépcsőben azonosított tulajdonságok (szín és átlátszóság) jellemzőek lehetnek.

- Következő lépésként az előzőekhez hasonlóan járunk el a harmadik oszlophoz tartozó tulajdonság megfigyelésével.

- Addig haladunk előre ezzel a módszerrel, amíg az adott tulajdonság neve után az adott sorban már csak egy kivastagított nevű ásvány jelenik meg. Ha minden jól alakul, ez lesz az ismeretlen, meghatározandó ásvány neve. A kivastagított ásványnév után az adott sorban oszloponként további számokat látunk, amelyek az ásványunk azonosításhoz nem használt, adott oszlop tulajdonságfajtához tartozó, azonosított ásványunkra vonatkozó tulajdonságok sorszámai, amelyeket az előző oldalon lévő felsorolásban azonosíthatunk.

Mindez nagyon egyszerűnek és egyértelműnek látszik. De tudnunk kell, hogy a természet végtelen, csodálatos változékonyságát sohasem ismerhetjük ki 100 %-osan. Mindig lesznek váratlan, szokásostól eltérő, különleges esetek, amelyek nagy kihívást jelentenek még a legjobb szakembernek is. De az esetleges kezdeti kudarcok senkit ne tántorítsanak el a további megfigyelésektől, gyakorlástól, tanulástól, mert minél többet tudunk a természetről, annál szebbnek fogjuk látni és annál kevesebb furcsa, érthetetlen esettel talákozunk majd.

Makroszkópos felismerés folyamatábrája (Excel fájl)