Fogalomtár

Aceton: vegyiparban az oldószerek egyik alapanyaga, képlete: CH3-CO-CH3.

Alkánok (paraffinok): nyílt láncú telített szénhidrogének csoportja, szerves oldószerekben jól oldódnak, égésükkor CO2 és víz keletkezik; a magasabb rendű alkánok CH2 csoportban különböznek egymástól, általános képletük:CnH2n+2.

Hidrolízis: olyan folyamat melynek eredményeképpen víz keletkezik és a vízmolekula új vegyületeket alkot a bomlás további termékeivel.

Amiláz: enzimcsalád, mely a keményítőt cukorrá bontja.

Aminosav: olyan vegyület, melyben amino- (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt van, a fehérjék alapja.

Cellulóz: a növények vázanyagát képező glükóz alapú összetett szénhidrát, képlete: (C6H10O5)n. Mivel láncmolekulái között hidrogénkötés van, ezért bontásához speciális enzimekre vagy tömény savra van szükség.

Cetánszám: az Otto-motorok (szikramentes) üzemanyagára felállított empirikus mértéke az öngyulladásnak, egyben minőségi jelző is. Értéke 100-ban maximalizált, ekkor rendelkezik az üzemanyag a legkedvezőbb tulajdonságokkal. A cetán maga a 16 szénatomos paraffin.

Cukor: szénhidrát, más néven szacharóz, képlete: CnH2nOn.

Dehidráció: vízelvonás (kémiai, fizikai vagy biológiai).

Elszappanosítás: zsírok, zsírsavak szappanná alakítása lúgokkal vagy alkáli karbonátokkal.

Endoterm: hő felvétellel járó kémiai folyamat.

Enzim: olyan fehérjék, melyek biológiai katalizátorként működnek.

Észter: oxigén tartalmú szerves vegyület, alkoholokból vagy savakból keletkezik egy molekula víz kilépésével.

Észterezés: észterek előállítása, a növényi összetevők katalizátor és metanol segítségével bonthatók.

Fémkarbonil: fémmolekula karbonil (kettős kötésű CO) csoporthoz kapcsolódik.

Glicerin: lipidek fő alkotó eleme, képlete: HOCH2CH(OH)CH2OH.

Hemicellulóz: a növények sejtfalát alkotó egyik polimer, különböző glükóz módosulatokból áll.

Hidrogénezés: a telítetlen szerves vegyületek telítetté alakítása hidrogénnel (kettős kötések felbontásával a szabadgyökök helyére hidrogén kerül).

Katalizátor: a kémiai reakciók gyorsítására szolgáló anyag, mely azonban nem lép reakcióba a komponensekkel.

Keményítő: szénhidrát, poliszacharid, arányában kevesebb cukorból áll, mint a cellulóz.

Ligandumok: központi atomhoz/molekulához kapcsolódó atomok.

Lipid: zsírmolekula, glicerinből és zsírsavakból álló molekula, a szén- és hidrogénatomok száma nagyobb, mint a szénhidrátokban.

Metanogén: olyan baktériumtörzs, mely a hidrogén anaerob oxidációjával nyer energiát (a hidrogén bontáskor pedig metán keletkezik).

PAN: peroxi-acetil-nitrát, C2H3NO5.

Szacharizáció: poliszacharid lebontása cukormolekulákká.

VOC (volatile organic compound): illékony szerves vegyület.