4.2. Szélenergia-hasznosítás a nagyvilágban

Az 1970-es évektől kezdődően – a szélenergia-hasznosítás szempontjából kitűnő szélviszonyai miatt – kizárólag a tengerpartokra telepítettek szélerőműveket. A technológia elmúlt néhány évtizedben mutatott robbanásszerű fejlődésével azonban lényegesen csökkent a szélerőművekben előállított villamos energia ára. Ezzel párhuzamosan az igények növekedése és nem utolsó sorban a környezet védelmének előtérbe kerülése szükségessé tette a szárazföldek belsejében (onshore), majd a tengereken (offshore) is a szélenergia hasznosítását.

Az elmúlt évtizedben minden eddiginél nagyobb mértékben megnőtt, 2008 és 2012 között pedig megháromszorozódott a hasznosított szélenergia mennyisége a világon (GWEC, 2013). A szélből globálisan kinyert teljesítmény mértéke 2012 végén meghaladta a 282.000 MW-ot, mely becslések szerint átlagosan 75 millió amerikai és 160 millió európai háztartás ellátására elegendő. A 2012-ben üzembe állított szélerőművek összteljesítménye 44.799 MW-ra tehető. Ennek közel egy-egy harmadát kitevő fejlesztés az USA-ban (13.124 MW) és Kínában (12.960 MW) valósult meg. Kínában már a teljes energiafelhasználás 26,7%-át, az Amerikai Egyesült Állomokban 21,2%-át, míg Németországban 11,1%-át a szélenergia hasznosításával állítják elő. A világ 10 legnagyobb szélenergia-hasznosító országa közül 6 még európai, de jelentős fejlesztést hajtott végre 2012-ben India, Brazília, Kanada, sőt Mexikó is. A szélparkok jellemzően 10–50 szélerőműből állnak, bizonyos országokban azonban nagy az egyedül álló szélturbinák aránya.

A technológia folyamatos fejlesztését nagymértékben serkenti az évről-évre kiéleződő költségverseny is, hiszen a megújuló energiaforrások hasznosításának lehetőségeit, elterjedésük mértékét és optimális felhasználási területeiket elsősorban a hagyományos energiahordozókkal szembeni versenyképességük határozza meg. Miközben az energiafajták legtöbbje egyre drágul, a szélenergia fajlagos költségei egyre kisebbek lesznek. A hatékony szélparkok által termelt energia előállítási költsége az elmúlt években olyan szintre csökkent, hogy napjainkban már versenyképes számos hagyományos energiahordozóval, és olcsóbb, mint az atomenergia.

Ezen túlmenően, minden felelős kormány tudatában van annak, hogy az energiapiac átszervezésével és privatizációjával párhuzamosan szükség van a megújuló energiaforrások hosszú távú támogatási rendszerének kidolgozására. A piacbarát politika – mely a szélenergia kiaknázásának fejlődését biztosítja – magában foglalja:

A szél gazdasági hasznosításának témaköre rendkívül összetett, s csak időben dinamikusan változó folyamatként tekinthető. Könnyen belátható, hogy egy jövőbe tekintő, felelős gazdaságpolitika az energia árába nem csak a beruházás, a kitermelés dologi és bérköltségeit számítja, hanem a környezeti károk rehabilitációs költségeit is. Ilyen feltételekkel például a kisebb hatásfokkal kinyerhető szélenergia elektromos árammá való konvertálása is gazdaságossá válhat a hagyományos szén vagy földgáz alapú energiatermeléssel összehasonlítva.

A világ számos országa óriási szélenergia-kinccsel rendelkezik, s a szélerőművek telepítésének infrastrukturális igényei szerények. A mind megbízhatóbb konverziós technológiák fejlődése minden eddigi becslést felülmúl. Mint minden új piaci résztvevőnél, a szélenergia esetében is a politika játssza a legfontosabb szerepet a piaci korlátok leküzdésében. Az egyre gyorsabban fejlődő iparág jelentős hatást gyakorol az európai energiapiacra. Fejlődésének további üteme döntően az elkövetkező néhány évben hozott politikai döntésektől függ.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy a szélenergia kitermelés elmélete és gyakorlata több évezredes múltra tekint vissza, s jelenleg egy dinamikusan fejlődő iparág a világon. A szélenergiát átalakító berendezések működési elve, mérete, formája, teljesítménye, azaz lényegében minden paramétere forradalmian megváltozott az elmúlt néhány évtizedben. A 2000–2012 időszakban minden eddiginél nagyobb mértékben megnőtt a szélenergia termelés mennyisége mind Európában, mind az egész világon.