6.5. Magyarország geotermikus energia-hasznosítása

Magyarországon a geotermikus gradiens az átlagosnál nagyobb (45–50 °C/km), továbbá az ország területének több mint 70%-án rendelkezésre áll a földhő közvetítő közegeként a termálvíz (vagy más néven hévíz, mely definíció szerint a 30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű rétegvíz). Elmondható tehát, hogy geotermikus adottságaink igen kedvezőek (6.13. ábra), melynek oka a földtörténeti fejlődésben keresendő: a litoszféra földtörténeti múltban bekövetkezett elvékonyodásának következménye. A kedvező adottságok ellenére a felszínen mérhető vízhőmérséklet csak ritkán haladja meg a 100 °C-ot – 2006-os adatok szerint összesen három ilyen kutat tartanak nyilván (Mádlné Szőnyi, 2006).

Térkép a Pannon-medence és környezete hőáramsűrűségéről

6.13. ábra: Hőáramsűrűség a Pannon-medencében és környezetében (http://geophysics.elte.hu/atlas/geodin_atlas.htm)

A geotermikus energiát Magyarországon közvetlen hőhasznosítás céljára alkalmazzák: 2713,3 GWh-val 2009-ben az országok közti rangsorban a 12. helyen állt a 6.2. táblázat adatai szerint. Geotermikus energiára alapuló villamosenergia-termelésünk viszont nincs. Mezőgazdasági célú felhasználásunk jelentős. Nyílt területeken a termálvizet a fűtés mellett öntözésre is alkalmazzák. A felhasználás másik nagy területe az üvegházak, egyéb mezőgazdasági épületek fűtése, termények szárítása, állattenyésztés (az állandó magas hőmérséklet biztosításával). A geotermikus energiával fűtött üvegházak területe tekintetében Magyarország a világ élmezőnyébe tartozik.

A geotermikus energia felszíni megnyilvánulásai már régóta ismertek, Budapest termálforrásait a Római Birodalom fennállásának idejében is használták. A termálvíz feltárása 1877-ben kezdődött meg, az 1920–1930-as években az artézi kutakkal feltárt melegvízzel már épületeket fűtöttek Budapesten (Mádlné Szőnyi, 2008; Lund et al., 2010). Több településünkön (Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Kistelek, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár) üzemel napjainkban is geotermikus távfűtés-rendszer. Negyvennél is több településünk több mint 9000 lakását fűti geotermikus hő (Lund et al., 2010).

Ma Magyarországon több mint 900 termálkút üzemel, amelynek mintegy 31%-a balneológiai célú, több mint negyedük az ivóvízellátásban hasznosul, és közel fele szolgál fűtésre (Statisztikai Tükör, 2009). 2009-ben mintegy 26–38 PJ hőenergiát hoztunk felszínre, melyből csak 4,13 PJ-t hasznosítottunk (Eurostat, 2012). A rendszer nagy veszteséggel működik, a hatékonyság azonban növelhető. Jelenleg a felszínre hozott hévizet úgy hűtik le a megfelelő hőmérsékletre, hogy annak hőjét nem használják fel, miközben az épületek egy részét földgázzal fűtik. A pazarló felhasználás megszüntetésével a mostani hő többszörösét (akár további 10–15 PJ-t) lehetne kinyerni, többlet hévíz kitermelése nélkül (Mádlné Szőnyi, 2008; Munkácsy és Krassován, 2011). 2010-ben a geotermikus hőhasznosítás 4,23 PJ-t, a hőszivattyúk alkalmazása 0,25 PJ-t tett ki, 2020-ra ezen értékek 16,43 PJ-ra, valamint 5,99 PJ-ra való növekedését prognosztizálják (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010–2020, 2011). Magyarországon a geotermikus potenciál legalább 60 PJ/év (Mádlné Szőnyi, 2008).

A hazai hőszivattyús földhőhasznosítás elterjedése 2002-ben indult meg (Mádlné Szőnyi, 2008). Azóta jelentős növekedés történt az évente eladott hőszivattyúk számában (a 2002-es néhányszor tizes érték 2007-ben már megközelítette az ötszázat, 2008–2010 között pedig az ezret is), mely 2011-ben visszaesett mintegy 800 darabra (Ádám, 2012). Ezen értékekkel Európa több országához képest is nagyságrendekkel le vagyunk maradva, mind abszolút (hőszivattyúk darabszáma), mind relatív (százezer lakosra eső hőszivattyúk száma) értelemben.

Magasabb (mintegy 120–150 °C-nál melegebb) hőmérsékletű fluidum akár áramtermelésre is alkalmas lehet. Ilyen geotermikus mezők azonban csak az ország területének kis részén jöhetnek számításba. Jelenleg csak kutatási tevékenységről lehet beszámolni, a kiaknázás lehetőségéről/szükségszerűségéről, az ebben rejlő potenciálról az egyes kutatók véleménye eltérő (Munkácsy és Krassován, 2011).

Az Alföldön található Ferencszállás mellett néhány éven belül megépülhet hazánk első EGS technológián alapuló, 11,8 MW teljesítményű geotermikus erőműve. A projekt megvalósításához az Európai Unió mintegy 11,3 milliárd forinttal járulna hozzá, mely a költségek felét fedezi. A beruházás megindításáról szóló döntés 2012 decemberében született meg (http://www.bruxinfo.hu//cikk/20121218-magyar-geotermikus-beruhazas-is-a-ner300-kiemelt-projektjei-kozott.html).