7.5. Magyarország biomassza energia hasznosítása

Magyarország köztudottan mezőgazdasági ország, s ez a megújuló energiaforrások felhasználsát tekintve is igaz. 2009-ben hazánkban összesen 65 PJ biomassza eredetű energiát állítottak elő, mely az összes megújuló forrásból származó energia mintegy 92%-a. Ennek jelentős része az erdőgazdálkodásból származó szilárd biomassza tüzelésből és az ebből előállított elektromos áram fejlesztéséből adódik. A 65 PJ a globális biomassza alapú energiatermelésnek mindössze 1,2‰-e.

Hazánkban több, közepes méretű biomassza erőmű üzemel, ezek közül a legnagyobbak a Mátrai erőmű (103 MW), a Pannongreen cégcsoport (85 MW), az AES Borsodi Erőmű (80 MW), az Oroszlányi Erőmű (49 MW), az Ajkai Erőmű (33 MW) és a Bakony Bioenergia cégcsoport erőműve (30 MW). A közepes méretű erőművek többsége erdészeti vagy ipari fahulladékot használ, de például a Pécsi Erőmű 50 MW-os erőművet 2012-ben szalmaerőművel egészítették ki, mely 35 MW teljesítménnyel bővítette az áramfejlesztést. Kis (2–7 MW) kapacitású biomassza erőmű található továbbá Szigetváron, Papkeszin, Balassagyarmaton, Körmenden, Szentendrén és Szombathelyen (Büki, 2010; Simon et al., 2010; Kiss, 2008).

Biogázból összesen 95,2 GWh-nyi áramot termeltek 2009-ben, melynek jelentős része kis biomassza erőművekből származik (Csorna, Városföld, Boly, Csongrád, Tamási, Tiszakeszi, Nádudvar, Tatabánya). A legnagyobb csak elektromos áramot előállító biogázüzem Nyírbátorban található, mely 4 MW kapacitással rendelkezik. Összességében 2050 GWh-nyi áramot fejlesztettek biomassza segítségével 2010-ben. Az elmúlt évek növekedése után 2011-ben kb. 500 GWh-val esett vissza a termelés, melynek fő oka a kazincbarcikai erőmű leállítása volt (MEH, 2012). Hőtermelésre többszázezer háztartásban használnak fatüzelésű kazánokat és kályhákat. Ennél nagyobb méretekben mezőgazdasági üzemekben, illetve épületegyüttesek és nagyobb épületek fűtésére használnak különböző berendezéseket. Jó példa erre a 2013-ban induló Hajdú-Bihar megyei „kazán program”, melynek során 43 településen létesítenek biomassza kazánokat önkormányzati épületek fűtésére [7.3]. Az elektromos áramfejlesztéshez hasonlóan a bioüzemanyag gyártás alul marad hazánkban az uniós átlaghoz képest. Bioetanolból és biodízelből egyaránt 150 millió litert gyártottak Magyarországon 2008-ban.

A jövőre vonatkozó biomassza felhasználást hosszú távra előre kell tervezni annak érdekében, hogy a felhasználásra szánt alapanyagok időben rendelkezésre álljanak. Az erdőgazdálkodásból mintegy 24,5 PJ energia nyerhető ki. Magyarországon jelenleg 4,5 millió hektár mezőgazdasági terület van. Ebből – az élelmezés és természetes környezet megtartásával – fél millió hektár hasznosítható energiatermelési céllal. A területtől függően fás-, illetve lágyszárú energiaültetvény hozható létre. Becslések szerint lágyszárú energianövényekkel mintegy 78,5 PJ energiát lehetne kinyerni, fás szárúakkal pedig 68,5 PJ-t. A lágyszárú növények alkalmazásának hátránya, hogy jobb minőségű termőtalajt igényelnek, az időjárás is jelentősen befolyásolja termelhetőségüket, valamint jelentős hányaduk invazív faj. A fák ezzel szemben rosszabb talajon is megélnek és relatíve rossz mezőgazdasági években is elegendő a betakarítható mennyiség. A becsült szilárd biomassza potenciál tehát, a jelenlegi teljes biomassza alapú energiatermelésnek csak legfeljebb kétszeresét adja. A 2009-es adatok alapján míg az Európai Unióban biogázból összesen 347,5 PJ, addig hazánkban csupán 1,28 PJ energia állítható elő. A hazai termelés 57%-át mezőgazdasági telepek, 33,5%-át szennyvíztelepek, 9,1%-át hulladéklerakó telepek adják. A biogáz üzemek számának növelésével, azon belül is a hulladékkezelés fejlesztésével összesen 72–157 PJ-lal lenne növelhető a biomassza alapú energiatermelés.