9. fejezet - A megújuló energiaforrásokban rejlő potenciál becslése Magyarországra

Tartalom

9.1. Vízenergia
9.2. Szélenergia
9.3. Geotermikus energia
9.4. Napenergia
9.5. Hőszivattyúk
9.6. Biomassza
9.7. Biogáz
9.8. Bioüzemanyag

Az elmúlt évtizedek során – a megújuló energiaforrások közül – a nap- és szélenergia hasznosítása fejlődött a legnagyobb ütemben a világon és Európában egyaránt. E tendencia folytatódása várható a közeljövőben is, hiszen a jelentősen emelkedő antropogén eredetű üvegházgázok emissziója elengedhetetlenné teszi nemzetközi megállapodások létrejöttét.

Az Európai Unió 1997-ben kiadta a megújuló energiaforrásokról szóló ún. Fehér Könyvét. A könyv ajánlása szerint 2010-re a Közösség országaiban 12%-ra kellett növelni a megújuló energiaforrások arányát. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással Magyarország kötelező vállalást csak a villamos energiatermelés tekintetében tett, miszerint a 2003-as 0,6%-os szintről 2010-re 3,6%-ra növeli a megújuló energiaforrások részarányát. Hazánk már 2005-ben teljesítette vállalását, bár ennek több mint 90%-át az erőművek által eltüzelt faforgács és faapríték adta, amely nem egyértelműen sorolható a megújuló energiaforrások közé.

Az Európai Parlament és Tanács RED (Renewable Energy Directive - 2009/28/EK) irányelve továbbra is kötelezi Magyarországot a megújuló energiaforrások részarányának növelésére. Szám szerint arra, hogy 2020-ra teljes energiafogyasztásának legalább 13%-a megújuló energiaforrásból származzon. Ennek hatására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011-ben kiadta Magyarország megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervét (NCsT), melyben részletes összefoglalást találhatunk a megújuló energiahordozók 2020-ig terjedő felhasználásának tervezett alakulásáról. A cselekvési tervben megfogalmazottak szerint hazánk a megújuló energiaforrások alkalmazását nem csupán és nem elsősorban kötelezettségnek, hanem a gazdasági fejlődéshez történő hozzájárulás egyik kiemelkedő lehetőségének tekinti. Míg a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2005. évi bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részaránya 4,3%, s 2011-ben is csupán 8,1% volt, addig a Nemzeti Cselekvési Terv 2020-ra reális célkitűzésként a 14,65%-os arány elérését fogalmazta meg. A magyar megújuló energiapolitika célja – az Európai Unió politikájával összhangban – az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes megvalósítása. Hazánk energiaimport függősége igen magas, a kőolaj- és a földgázfelhasználás jelentős része (rendre 80%-a, illetve 83%a) importból származik. A megújuló energiaforrások alkalmazásával ez a függőség csökkenthető, mely pozitív társadalmi, gazdasági hatásokkal járhat.

A referencia forgatókönyv szerint Magyarországon a 2020. évi országos primerenergia igény évi 1175 PJ-nak prognosztizálható. Hazánkban politikai és szakmai célkitűzés a 10%-os energiatakarékosság elérése. Így az elkövetkező években, évtizedben tervezett jelentős energiatakarékossági programok elindításának együttes hatásaként a 2020. évi primer energiahordozó felhasználás értéke várhatóan csak a 2008-as értéket megközelítő 1130 PJ (1100–1290 PJ) körül alakul. A megadott intervallum azért ilyen széles, mert meghatározása számos, nehezen előrejelezhető külső tényezőtől függ (mint például a gazdasági fejlődés mértéke és szerkezete, a kőolaj árának vagy a forint árfolyamának alakulása).

Mivel a megújuló energiaforrások széleskörűen hozzájárulnak a nemzetgazdasági célok teljesítéséhez (munkahelyteremtés, GDP növelése, ellátásbiztonság stb.), ezért stratégiai célként tűzték ki azok felhasználásának a lehetőségek határáig történő növelését. Az alábbiakban a cselekvési terv alapján áttekintjük az egyes megújuló energiaforrás típusokban rejlő lehetőségeket.

9.1. Vízenergia

Magyarország vízenergia adottságai csak részben kedvezőek, ugyanis kevés a hegyvidéki terület, országosan eltérő a csapadék eloszlása mind térben, mind időben, továbbá a nagy vízhozamú folyóink kis esésűek. Hasznosítása elsősorban vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdés. A vízenergia esetében, a nagyobb duzzasztóművek létesítése helyett célszerűbb kisebb kapacitású erőművek építése, illetve korszerűsítése. A cselekvési terv ezért a vízenergia vonatkozásában a kisebb folyók szabályozhatóságában fontos szerepet betöltő, már meglévő duzzasztókba beépíthető törpe vízerőművekkel, valamint a folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinákkal számolt. A törpe vízerőművek telepítési lehetőségeinek, helyszíneinek számba vétele alapján 2020-ig összesen 16–17 MWe beépített villamos energia teljesítmény installálása tűnik reálisnak (NCsT, 2011).

A vízerőművek leginkább a járási energiaellátásban, azaz lokális környezetben, saját energiafelhasználás céljából jelenthetnek hatékony és gazdaságos megoldásokat. Amennyiben telepítésük során a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok érvényesítésre kerülnek, akkor a vízenergia az egyik legtisztább energiaforrás, ami ezen túlmenően kiválóan szabályozható, így a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságához is hozzájárul.