9.2. Szélenergia

A szélerőművek legfőbb sajátossága, hogy időjárásfüggők, azaz villamos teljesítményük a szélsebesség függvénye, bizonyos érték alatt a szolgáltatott teljesítmény pedig zérus. Elsősorban ez a sajátosság határozza meg villamos teljesítményük értékelését, az elérhető primerenergia területén mutatott megtakarításukat, valamint a szennyezést csökkentő hatásukat. Hazánkban az eddig telepített szélerőművek esetében a névleges szélsebesség a 10–14 m/s (36–50 km/h) tartományba esik, s 2-3 m/s szélsebesség alatt (amelynek előfordulási gyakorisága hazánkban még a rotorok magasságában is számottevő) nem adnak le villamos teljesítményt. A szélsebesség kiszámíthatatlan változása miatt a szélerőművek nem mindig állnak a fogyasztók rendelkezésére, azaz egy ugyanolyan beépített villamos teljesítményű szélerőmű és fosszilis erőmű nem azonos értékű a fogyasztói ellátás szempontjából. Az országos villamos elosztó rendszer csak akkor működhet kellő biztonsággal, ha miközben szélerőművekből teljesítményt vételez és továbbít a fogyasztók felé, közben kihasználatlan tartalékként egyidejűleg rendelkezésre áll ugyanennyi szabad erőművi teljesítmény vagy szabadon lehívható import. A szélsebesség csökkenése esetén ugyanis ezek beléptetése elkerülhetetlen.

Magyarország összesített szélenergia-potenciálja több ezer MWe teljesítmény. Az elmúlt években végzett felmérések alapján meghatározásra kerültek azok a helyszínek, ahol a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontok figyelembevételével gazdaságosan telepíthetők szélerőművek. A szélenergia egy rendkívül környezetbarát, korszerű energiaforrás, ezért a jövő energiaellátásának az egyik kulcseleme lehet. Ugyanakkor egy nem szabályozható, időjárásfüggő technológia. Így a szélenergia széleskörű elterjedésének eléréséhez az energiatárolás gazdaságos biztosítását kell megoldani, melynek a villamos energia rendszer szabályozhatósága, befogadó képessége szab határt. Az ország 2020-as célkitűzése így értelemszerűen a villamos energiarendszer szabályozhatósági korlátjához igazodik, ami a jelenlegi ismertek alapján kb. 740 MWe összteljesítményig képes a szélenergiát befogadni. Természetesen ez az érték a későbbiekben a hálózat rugalmasabbá tételével tovább növelhető (NCsT, 2011).

.

A nagyobb szélerőmű parkok mellett olyan kisebb szélkerekek, törpe turbinák elterjedésével is számol a cselekvési terv, amelyek időszakosan termelnek hálózatra, és elsősorban a helyi autonóm energiaellátásában töltenek be fontos szerepet. A szakértői becslések szerint 2020-ig ezek megjelenése kb. 10 MWe villamos energia összteljesítménnyel várható. A fentiek alapján 2020-ig tehát szélenergiából 750 MWe kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni (NCsT, 2011).