9.8. Bioüzemanyag

A szilárd biomasszához hasonlóan Magyarország kiemelkedően jó feltételekkel rendelkezik a bioüzemanyag előállítás területén. A bioüzemanyagok gyártása – ebben az esetben is – nem csak energetikai, hanem mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdés is. A magyar bioüzemanyag-gyártás hozzájárulhat a mezőgazdasági termékpályák stabilizálásához, a magasabb feldolgozottsági fokú termékek piaci megjelenéséhez.

A bioüzemanyagok hazai előállításainak lehetőségei alapján jelentős jövőbeli felhasználás tervezhető. Az alkalmazásnak elsősorban motortechnikai korlátai vannak, mivel a jelenlegi gépjárművek – konstrukciós kialakításuk miatt – csak a korlátozott mennyiségben bioüzemanyagot tartalmazó üzemanyaggal képesek problémamentesen üzemelni. A magasabb bioüzemanyag komponenst tartalmazó motorhajtóanyagot vagy tiszta bioüzemanyagot felhasználni képes járművek elterjedését elsősorban a tömegközlekedés területén ösztönözik.

A bioüzemanyag mellett fontos az alternatív üzemanyag felhasználás, így az elektromos, a hibrid és hidrogén alapú rendszerek, valamint azok gazdasági és infrastrukturális hátterének kiépítése. E területen intenzív kutatás-fejlesztés folyik, melynek eredményeképpen 2020-ig ezen alternatív üzemanyagok a jövő közlekedésének kézzelfogható, versenyképesen elérhető energiahordozóit jelenthetik.

A cselekvési terv célkitűzéseit az adottságokból, a reálisan elérhető lehetőségekből, a gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés szempontjaiból kiindulva határozták meg. Látható tehát, hogy jelentős előrelépés várható a megújuló energiaforrások minden szegmensében (9.1. ábra), 2020-ra a megújuló energiaforrások bruttó felhasználása 2010-hez képest várhatóan megduplázódik.

Az egyes megújuló energiaforrásokból származó energiamennyiség (PJ) Magyarországon 2010-ben és a 2020-ra előrejelzett értékek

9.1. ábra: A megújuló energiaforrások hazai hasznosításából származó energiamennyiség jelenlegi értékei és előrejelzése 2020-ra (NCsT, 2011 alapján) – animáció