10. fejezet - Fenntarthatóság

Tartalom

10.1. Az emberiség energiaigényének növekedése
10.2. A fenntarthatóság fogalma
10.2.1. Az ENSZ álláspontja
10.2.2. Közgazdaságtani közelítés
10.2.3. Környezetpolitikai közelítés
10.3. Fenntarthatósági indikátorok
10.3.1 A fenntartható fejlődés indikátorainak elvi követelményei
10.3.2 Főbb indikátorok
10.3.3. Indikátorok módszertana
10.4. Lépések a fenntarthatóság irányába

A korábbi fejezetekben áttekintettük az egyes megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. Ahogyan láttuk, amennyiben sikerül teljes körben alkalmazni az új technológiákat, a jelenlegi energiafogyasztásunk biztosan fedezhető. De miért is váltanánk ki nagy hatékonyságú benzinüzemű gépjárműveinket vagy szénüzemű áramfejlesztő erőműveinket, miért nem nyitunk újabb bányákat az esőerdő közepén? Környezetvédelmi szempontok figyelembevételével erre az a válasz, hogy romboló hatással vannak környezetünkre és egyes melléktermékeik növelik légkörünk üvegházgáz-koncentrációját, mely globális felmelegedéshez vezet. Egészségügyi szempontból az egészségre káros anyagok kibocsátása a fő ellenérv. Ha a gazdasági szempontokat tekintjük, akkor is tudomásul kell vennünk, hogy a kinyerhető kőolaj és a többi fosszilis energiahordozó készletei sem kimeríthetetlenek.

10.1. Az emberiség energiaigényének növekedése

A Nemzetközi Energia Ügynökség évente nyilvánosságra hozott jelentésében (IEA-WEO: International Energy Association World Energy Outlook) a világ energiatartalékainak és energiaszükségleteinek alakulását becsüli az elkövetkező évtizedekre. A párizsi székhelyű szervezet szerint a világ népességének 1,7 milliárd fővel történő növekedése várható 2010 és 2035 között. Így 2035-ben a Föld lakóinak száma már jelentősen meghaladja majd a 8,5 milliárd főt. A népességnövekedés jelentős része Ázsiából és Afrikából származik. Például India lakosainak száma – az előrejelzések szerint – meghaladhatja majd az 1,5 milliárd főt, nagy valószínűséggel megelőzve ezzel Kínát is 2025 körül. Természetesen a népesség vázolt ütemű növekedése magával vonja a világ energiaigényének jelentős növekedését is. Ezt a folyamatot tovább erősíti, hogy a népességnövekedéssel párhuzamosan várhatóan az urbanizációs ráta értéke, azaz a városiasodás mértéke is jelentősen emelkedik.

Az energiára vonatkozó előrejelzések egy másik sarkalatos pontja az energiaárak alakulása. A jövőben várható változások elemzésére három különböző forgatókönyvet állítottak fel: (1) napjaink energiapolitikája nem változik, (2) az energiapolitika jelentősen megváltozik, (3) az energiaszektor szinte teljesen átalakul. Az előrejelzések értelmében az energiaárak az elkövetkező 25 évben rendre jelentős emelkedést, gyenge növekedést, illetve csökkenést mutatnak az egyes szcenáriók függvényében (IEA-WEO, 2012).

A világ primer energiaigénye 2010 és 2035 között várhatóan 25–42%-kal növekszik. Ez az igény a leggyorsabb emelkedést mutató, napjaink energiapolitikájára épülő forgatókönyv szerint évente 1,5%-kal, az energiapolitika megváltozását feltételező forgatókönyv szerint 1,2%-kal, az energiaszektor jelentős átalakítását előrevetítő szcenárió szerint pedig csupán 0,6%-kal emelkedik. Ezek alapján a globális energiaigény elmúlt két évtizedben tapasztalt évi 1,6%-os növekedési ütemében jelentős mértékű lassulás várható (IEA-WEO, 2012).

A közepesnek mondható, új energiapolitikát feltételező forgatókönyv szerint a jövőben várható energiaigény 59%-át a fosszilis energiahordozók biztosítják (10.1. táblázat). Az energiaforrások közül továbbra is a kőolaj tölti be a legfontosabb szerepet (10.1. ábra), de részaránya a 2010-es 35%-os értékről 2035-re 27%-ra csökken. A szénalapú energiatermelés növekedési üteme is várhatóan fokozatosan lelassul az elkövetkező 25 évben. Ezzel párhuzamosan jelentős emelkedés várható a földgáz felhasználásában.

10.1. táblázat: A világ energiaigényének növekedése Mt olajekvivalens egységben (forrás: IEA-WEO, 2012)

 

1990

2010

2015

2020

2030

2035

Az átlagos növekedési ütem a teljes 2010-2035 időszakra

Szén

2231

3474

3945

4082

4180

4218

0,8%

Kőolaj

3230

4113

4352

4457

4578

4656

0,5%

Földgáz

1668

2740

2993

3266

3820

4106

1,6%

Nukleáris

526

719

751

898

1073

1138

1,9%

Víz

184

295

340

388

458

488

2,0%

Biomassza és hulladék

903

1277

1408

1532

1755

1881

1,6%

Más megújuló

36

112

200

299

554

710

7,7%

Összesen

8779

12730

13989

14922

16417

17917

1,2%

Az előrejelzések szerint 2035-re a megújuló energiaforrások részaránya a 2010-es 13%-ról 2035-re eléri a 18%-ot. A várható gyors emelkedési ütem a fosszilis energiahordozók drágulásával és a megújuló technológiák árának jelentős csökkenésével magyarázható.

A globális energiafelhasználás 12%-át a nukleáris energia biztosíthatja 2035-ben. Az addig üzembe helyezett erőművek összteljesítménye 580 GW-ra tehető, melynek jelentős részét (116 GW-ot) a kínai fejlesztések teszik ki. Várhatóan Korea, India és Oroszország is jelentősen növeli a nukleáris energiatermelését. A 2011 márciusában Fukushimában történt baleset miatt azonban ezen előrejelzések pontossága megkérdőjelezhető, hiszen a történtek hatására több ország lépéseket tett nukleáris energiatermelésének beszüntetésére.

A világ energiaigényének változása 2010 és 2035 között Mt olajekvivalens egységben

10.1. ábra: A világ energiaigényének változása 2010 és 2035 között Mt olajekvivalens egységben (IEA-WEO, 2012 nyomán) - animáció