Megújuló energiaforrások

Bartholy Judit

Breuer Hajnalka

Pieczka Ildikó

Pongrácz Rita

Radics Kornélia

Pieczka Ildikó

szerkesztő 

E könyv kutatási és oktatási célokra szabadon használható. Bármilyen formában való sokszorosítása a jogtulajdonos írásos engedélyéhez kötött.

Készült a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0073 számú, „E-learning természettudományos tartalomfejlesztés az ELTE TTK-n” című projekt keretében. Konzorciumvezető: Eötvös Loránd Tudományegyetem, konzorciumi tagok: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, ITStudy Hungary Számítástechnikai Oktató- és Kutatóközpont Kft.


Tartalom

1. Az emberiség energiafelhasználásának története
1.1. A szélenergia hasznosításának rövid története
1.1.1. Az első szélmalmok
1.1.2. A szélmalmok elterjedésének kezdetei
1.1.3. A horizontális és vertikális malmok széleskörű elterjedése
1.1.4. Szélgenerátorok, melyek elektromos áramot termelnek
1.1.5. Magyarországi szélmalmok története
2. Erőforrásaink, készleteink, fenntartható fejlődés, a megújuló energiaforrásokban rejlő potenciál becslése
2.1. Napenergia
2.2. Szélenergia
2.3. Vízi energia, óceánok
2.4. Geotermikus energia
2.5. Biomassza
3. Napenergia
3.1. A sugárzási energia a Földön
3.2. Technológia
4. Szélenergia
4.1. A szélenergia hasznosításának elméleti alapjai
4.1.1. A rendelkezésre álló és a kinyerhető szélteljesítmény becslése
4.1.2. A teljesítménytényező
4.1.3. A nyomatéktényező és a gyorsjárási tényező
4.1.4. A teljesítménygörbe
4.1.5. Az energiatermelés becslése
4.2. Szélenergia-hasznosítás a nagyvilágban
4.3. A szélenergia hasznosításának lehetőségei hazánkban
4.3.1. A hazai szélenergia-kutatás legfontosabb mozzanatai
4.3.2. Hazánk szélklímája
4.3.3. A szélmező modellezése
4.3.4. Problémák és kilátások
5. Vízenergia
5.1. Energiatermelés a szárazföldi vizekből
5.2. Energiatermelés az óceánok vizéből
6. A geotermikus energia
6.1. Hasznosíthatóságának elmélete
6.2. Technológia
6.3. Fejlődéstörténet
6.4. Világpotenciál
6.4.1. Közvetlen hőhasznosítás
6.4.2. Villamosenergia-termelés
6.4.3. Mesterségesen kifejlesztett földhőrendszer (EGS)
6.5. Magyarország geotermikus energia-hasznosítása
7. Bioenergia
7.1. Biomassza alapanyagok
7.2. Konverziós folyamatok
7.2.1 Mechanikai átalakítás
7.2.2 Termokémiai átalakítás
7.2.3 Biokémiai átalakítás
7.2.4 Bioüzemanyagok
7.2.5 Konverziós technikák ipari elterjedése
7.3. A biomassza közvetlen hasznosításának technológiái
7.3.1 Biomassza-hő technológiák
7.3.2 Kogeneráció
7.3.3 Bioüzemek
7.4. A biomassza hasznosításának története
7.5. Magyarország biomassza energia hasznosítása
8. Az energia- és környezetpolitika nemzetközi összefüggései
8.1. Nemzetközi egyezmények
8.2. Az Európai Unió energiafelhasználása
9. A megújuló energiaforrásokban rejlő potenciál becslése Magyarországra
9.1. Vízenergia
9.2. Szélenergia
9.3. Geotermikus energia
9.4. Napenergia
9.5. Hőszivattyúk
9.6. Biomassza
9.7. Biogáz
9.8. Bioüzemanyag
10. Fenntarthatóság
10.1. Az emberiség energiaigényének növekedése
10.2. A fenntarthatóság fogalma
10.2.1. Az ENSZ álláspontja
10.2.2. Közgazdaságtani közelítés
10.2.3. Környezetpolitikai közelítés
10.3. Fenntarthatósági indikátorok
10.3.1 A fenntartható fejlődés indikátorainak elvi követelményei
10.3.2 Főbb indikátorok
10.3.3. Indikátorok módszertana
10.4. Lépések a fenntarthatóság irányába
A. Függelék
Fontosabb fizikai mennyiségek, mértékegységek, összefüggések, jelölések
A jegyzetben előforduló szervezetek rövidítései
Fogalomtár
11. Felhasznált irodalom