8. fejezet - A trópusok és a szubtrópusi területek időjárási rendszerei

Tartalom

8.1. A trópusi összeáramlási zóna
8.2. Monszun
8.3. Trópusi ciklonok
8.4. Szubtrópusi ciklonok
8.5. Az ENSO jelenségkör

8.1. A trópusi összeáramlási zóna

Mint a 7. fejezetben láttuk, az alacsony szélességek áramlási viszonyait alapvetően a Hadley-cella, illetve annak felszíni ága, a passzátok határozzák meg. Az északi félgömb ÉK-i és a déli félgömb DK-i passzát szélrendszere a mérsékelt övi mozgásokhoz képest mind irányát, mind sebességét tekintve meglehetősen állandó. Az átlagos szélsebesség e térségben 7 m/s-ra tehető.

A két félgömb passzát rendszere az Egyenlítő környékén találkozva összeáramlási (konvergencia) zónát hoz létre. Az így összegyűlő levegő függőlegesen felfelé emelkedik, majd a magasban a térítők irányába mozog tovább. Ez a Hadley-cella felszálló ága, melyet alacsony légnyomás ural. A trópusi konvergencia zónát az angol Intertropical Covergence Zone kifejezésből ITCZ-nek is nevezzük. Az ITCZ ugyan az Egyenlítő környékén található, azonban általában nem esik egybe azzal. Átlagos földrajzi helyzete az északi félgömb nyarán az északi szélesség 15°-hoz köthető, míg télen a déli szélesség 5°-ra tehető. Látható tehát, hogy az ITCZ a déli félgömbön jóval kevésbé távolodik el az Egyenlítőtől, mint az északi félgömbön. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a déli félgömbön jóval nagyobb az óceánok kiterjedése, ami kiegyenlítettebb klímával jár, másrészt az Antarktisz hűtő hatása az egész félgömbön érezteti hatását. Jól jelzi ezt a megállapítást, hogy az északi félgömbön a januári középhőmérséklet 9 °C, míg a júliusi 22,4 °C. Ugyanez a déli félgömbön 16,4 °C, illetve 11,4 °C. Az Egyenlítő és a pólus közötti hőmérsékleti kontraszt a sok éves átlagot tekintve az északi félgömbön januárban 59,7 °C, júliusban 28,2 °C, a déli félgömbön viszont 40,2 °C, illetve 74,2 °C.

Az ITCZ valamely földrajzi szélességgel való azonosítása meglehetősen durva közelítés. Valójában a szárazföldek belsejében messze eltávolodik az Egyenlítőtől, az óceánok fölött ellenben sokkal kevésbé. Így a Földet körülölelő ITCZ egy hullámzó, meanderező görbeként jelenik meg. A meanderezés januárban a déli szélesség 17° és az északi szélesség 8° között történik, júliusban pedig az északi szélesség 2° – 27° között.

A Hadley-cella leszálló ága a térítők környékére tehető. Itt magas nyomás uralkodik, amit azonban főképp az északi félgömbön nem szabad teljesen homogénnek tekinteni. A magas nyomást hatalmas méretű állandósult anticiklonok biztosítják. Ezek döntően a két nagy óceán felett helyezkednek el. Az Atlanti-óceán esetén Azori anticiklonról, a Csendes-óceán esetén Hawaii anticiklonról beszélünk.