8.4. Szubtrópusi ciklonok

Az alacsony szélességek legnagyobb méretű ciklonális örvényei a szubtrópusi ciklonok. A szubtrópusi övben elég gyakran fordulnak elő olyan ciklonális örvények, melyek a felső troposzférában képződnek, s onnan terjednek lassan lefelé. Ezek az örvények azonban az alsó troposzféra passzát övezetét csak ritkán érik el. Tél végén, tavasz elején a szokottnál intenzívebbek, és ilyenkor fordulhat elő, hogy néhány örvény a földfelszínig is lehatol. Leggyakoribb előfordulási helyükön (a Csendes-óceán szubtrópusi övezetében és az indiai szubkontinens északkeleti részén) is évente csupán néhány keletkezik, ám élettartamuk meglehetősen hosszú, jó néhány napig, sőt hetekig fennmaradnak.

Egy ilyen légköri képződmény úgy keletkezik, hogy a közepes szélességekre jellemző teknők némelyike túlságosan kinyúlik az Egyenlítő felé, majd a magasban uralkodó keleti szél „levágja” a Rossby-hullámról. A teknő dél felé sodródva egyre inkább elveszti frontális sajátosságait.

E ciklonokban a leghevesebb szél és a legintenzívebb csapadékhullás a (magassági) középpontjától néhány száz kilométerrel keletre, délkeletre található, melyet az magyaráz, hogy a ciklon tengelye felfelé északnyugati irányba dől. A szubtrópusi ciklon felhőzete a középpont körüli 150–200 km, illetve 500–600 km sugarú körök közötti koncentrikus sávban a legnagyobb. Mindez azt is jelenti, hogy középpontjában egy legalább 200 km átmérőjű szemhez hasonlatos képződmény található szakadozott, gyér felhőzettel. A külső öv felhőzete alacsony felhőkből áll. A 400 hPa-os és a 600 hPa-os nyomási szintek közötti légrétegben a legnagyobb a nyomási gradiens, a legnagyobb a szél, a legerősebb az összeáramlás és ennek megfelelően a legintenzívebb a feláramlás. A 600 hPa-os szint alatt leszálló mozgás uralkodik. A leszálló levegő nedves adiabatikusan melegszik, azonban környezetéhez képest egyre hidegebbé válik, ami a leáramlást intenzívebbé teszi. A szubtrópusi ciklon vertikális metszetét a 8.9. ábra szemlélteti.

 

Szubtrópusi ciklon vertikális metszete

8.9. ábra: Szubtrópusi ciklon vertikális metszete. A pozitív előjelek a szétáramlás helyeit, a negatív előjelek az összeáramlás helyeit jelölik.