9.4. Légtömegek

Egy térség éghajlatát jelentős mértékben meghatározza, hogy honnan, s milyen gyakorisággal érkeznek oda légtömegek. Sok vizsgálat foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, s több osztályozás is készült ezen tulajdonságok alapján. A genetikus légtömeg-osztályozások közül – melyek a légtömegek eredetét is figyelembe veszik – a legelterjedtebb a Bergeron-féle klasszifikáció. Ezen belül elkülöníthetjük a kontinentális, vagyis szárazföldi légtömegeket (c) és a maritim, vagyis óceáni légtömegeket (m). Az előbbiek a száraz, az utóbbiak a nedves légtömegek. A másik osztályozási szempont a légtömeg eredetére utal, mely alapján trópusi (T), poláris (P) és sarkvidéki (A) légtömegeket definiálhatunk. A légtömegek tipikus elhelyezkedését a 9.10. ábra mutatja be. A Kárpát-medence időjárását elsősorban az Atlanti-óceán felől érkező mP (óceáni sarkvidéki), másodsorban a délről érkező cT (kontinentális trópusi), illetve az északkelet felől érkező cP (kontinentális sarkvidéki) légtömegek határozzák meg.

 

Légtömegek

9.10. ábra: Légtömegek. M a tartósan magasnyomású területeket jelöli. A légtömegek rövidítései: A: sarkvidéki (arktikus) légtömegek, cP: kontinentális poláris légtömegek, cT: kontinentális trópusi légtömegek, mP: tengeri poláris légtömegek, mT: tengeri trópusi légtömegek.

A mérsékelt égöv időjárási rendszerivel foglalkozó fejezet összefoglalásaként elmondható, hogy legtöbb esetben, amikor ún. „rossz időt” észlelünk, az összefüggésben áll a mérsékeltövi ciklonok meleg-, illetve hidegfrontjával. Ezért nem elegendő azt előrejeleznünk, hogy hol és mikor fog keletkezni egy mérsékeltövi ciklon, hanem az is nagyon fontos, hogy merre mozog majd. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a mérsékeltövi ciklonok centruma követi a polárfront mozgását, s a mérsékeltövi ciklon frontjaihoz kapcsolódó felhőrendszer jellegzetes „csepp” formát vesz fel. A mérsékeltövi ciklonok vonulásával kapcsolatos időjárás változások annak függvényében alakulnak, hogy a cikloncentrumhoz képest hol helyezkedünk el. Amennyiben jelentősen délre vagyunk a centrumtól, úgy elsőként egy meleg, majd egy hidegfront áthaladásával együtt járó időjárás-változásokat tapasztalunk. Ha a cikloncentrumtól északra vagyunk, úgy vagy egy okkludált front áthaladását éljük meg, vagy egyáltalán nem tapasztalunk fronthatást. Mindkét esetben kiterjedt felhőzet jelenik meg csapadékkal és széllel, mely 1–2 napig is fennáll, hiszen az alacsonynyomású terület lassabban mozog, mint maguk a frontok. Téli időszakban a ciklonok ezen északi területei kapják a nagyobb hó-mennyiséget.