12.5. A műszerektől a felhasználóig

 

A Globális Adattovábbító Rendszer felépítése

12.9. ábra: A Globális Adattovábbító Rendszer felépítése. A Meteorológiai állomások (fekete körök az ábrán) a nemzeti meteorológiai központokba (NK) továbbítják a mérési adatokat. Magyarországon Budapesten található a nemzeti központ. A nemzeti központok regionális központok (RK) köré szerveződnek. A regionális központok közül néhány kiemelt központ biztosítja az adatcserét a globális hálózaton belül (Algír, Bracknell, Brasilia, Buenos Aires, Kairó, Dakar, Dzsidda, Nairobi, Offenbach, Peking, Toulouse, Prága, Szófia, Tokió, Új-Delhi). A globális hálózat 6 régióra oszlik. Ezek a következők: 1) Afrika, 2) Ázsia, 3) Észak- és Közép-Amerika, 4) Dél-Amerika, 5) Délnyugat Csendes-óceán, 6) Európa. A globális hálózat része a három Meteorológiai Világközpont (Moszkva, Melbourne és Washington).

Az időjárás pillanatnyi állapotának megfigyelése után minden egyes állomás adatait összegyűjtik. Ezt a lehető leggyorsabban kell elvégezni, hiszen az adatbázist az időjárás folyamatos előrejelzéséhez is felhasználják. Az adatgyűjtést a Globális Telekommunikációs Rendszer (Global Telecommunication System – GTS) végzi. Ennek keretében a meteorológiai állomások adatai először a nemzeti meteorológiai központokba kerülnek, onnan a regionális központokba, majd a meteorológiai világközpontokba, illetve az előrejelző központokba. A távközlés külön erre a célra fenntartott vonalakon és műholdak segítségével történik (12.9. ábra).

A mérőhelyekről a feldolgozásig különböző meteorológiai táviratok formájában jutnak el az adatok. A szárazföldi (SYNOP), magaslégköri (TEMP), repülőgépes (AIREP), sodródó bóják által készített (DRIBU), valamint a műholdas (SATEM, SATOB, SST stb.) táviratok a mérési és megfigyelés eredményeket egyezményes numerikus kódok alapján, digitális formában továbbítják. A felszíni szinoptikus állomások által alkalmazott kódolási rendszert az 12.10. ábra mutatja.

 

A SYNOP távirat felépítése és az adatok megjelenítése

12.10. ábra: A SYNOP távirat nemzetközi adatcserére kerülő 0. és 1. szakasza (felső rész), valamint a felszíni méréseket tartalmazó szinoptikus térképre felkerülő meteorológiai információk az állomáskarika körül (alsó rész).

Az adatokból a szinoptikus jelek (12.11. ábra, 12.12. ábra, 12.13. ábra) és egyezményes ábrázolás alapján készítik el az aktuális időjárási helyzetet ábrázoló meteorológiai térképeket. Az előrejelző központokból az adatok feldolgozása és számítógépes modellszámítások után az időjárási elemek előrejelzett értékeiből készített meteorológiai térképek visszajutnak az egyes nemzeti központokba, ahol értelmezik azokat, és elkészítik a szöveges prognózist a felhasználók számára.

 

Meteorológiai térképeken alkalmazott jelek

12.11. ábra: Meteorológiai térképeken alkalmazott egyezményes jelek (szinoptikus jelek)

 

A felhőzet kódolására használt jelek

12.12. ábra: A borultság (felhőzet mennyisége), valamint az alacsony-, közép- és magasszintű felhők jelölése meteorológiai térképeken.

 

A jelenlegi időjárásra alkalmazott jelrendszer az időjárási térképeken

12.13. ábra: A jelenlegi időjárásra alkalmazott jelrendszer az időjárási térképeken. Az egyes számkódokhoz tartozó jelek jelentését lásd a 12.1. táblázatban.