13.6. Az előrejelzések megbízhatósága

Az előrejelzések megbízhatósága rendkívül összetett kérdés, s nem lehet általánosságban az előrejelzések megbízhatóságáról beszélni. Ha például az egyszerű, légköri tehetetlenségen alapuló előrejelzési elvet követnénk, mely szerint a holnapi nap időjárása szerintünk ugyanolyan napos lesz, mint a maié, akkor egészen más lenne az előrejelzésünk megbízhatósága a Szaharában, mint például Magyarországon. Hasonlóan, ha azt feltételezzük, hogy az egyes időjárási rendszerek megtartják vonulási irányukat és sebességüket, viszonylag jó előrejelzés készíthető 3 órára, viszont egészen rossz 3 napra. Az előrejelzésekre egyébként is igaz, hogy minél hosszabb időre készülnek, annál nagyobb pontatlanságokat tartalmaznak. A 13.9. ábra az ECMWF modell által előrejelzett hőmérséklet maximális hibáját mutatja. Látható, hogy a hiba az előrejelzési időtartam növekedésével gyorsan növekszik.

 

Az ECMWF modell hőmérséklet előrejelzésének maximális hibája a determinisztikus (DET) és az ensemble (EPS) előrejelzés esetén

13.9. ábra: Az ECMWF modell hőmérséklet előrejelzésének maximális hibája a determinisztikus (DET) és az ensemble (EPS) előrejelzés esetén. Az ensemble módszer alkalmazásával javítható az előrejelzés pontossága.

Az időjárás-előrejelzési folyamat leírásánál láttuk, hogy sok tényező okoz bizonytalanságot, pontatlanságot az előrejelzésekben. A legfontosabbak ezek közül: (1) némely területről nem rendelkezünk megfelelő meteorológiai információval, (2) nem ismerjük tökéletesen az időjárást alakító, légkörben lezajló folyamatokat, (3) a számítások során alkalmazott közelítések is pontatlanságot okoznak.

Ezen általános hiányosságokon túl az előrejelzési modell kezdeti feltételét reprezentáló időjárási helyzet bonyolultsága is befolyásolja az előrejelzés pontosságát. Vannak helyzetek, melyekből kiindulva rendkívül pontos előrejelzés készíthető, míg másokból olykor meglehetősen pontatlanok.

A modell számára megadott kezdeti feltételeknek a valóságos kezdeti meteorológiai mezőtől való kis eltérése az előrejelzés komoly hibáját okozhatja néhány nap múlva. Ez a hiba azonban egyszer nagyobb, máskor kisebb. A helyi tényezők szintén erősen befolyásolják az előrejelezhetőséget. Egyes területekre könnyebb, másokra nehezebb előrejelzést készíteni. Utóbbiak közé tartozik a Kárpát-medence is sajátos éghajlati adottságai miatt.

Az egyes meteorológiai állapothatározók tekintetében is nagy eltérés mutatkozik az előrejelzések pontosságában. A térben és időben folytonos állapothatározók, mint például a légnyomás vagy a hőmérséklet, általában kellő pontossággal becsülhetők. Sokkal nehezebb a helyzet azonban a térben és időben szakadozottan jelentkező jelenségek esetén. Ennek tipikus példái a csapadék, a zivatartevékenység vagy a köd előrejelzése. A csapadéknál külön vizsgálandó az egzisztencia, a mennyiség és a halmazállapot. Az is komoly nehézséget okoz, hogy gyakran nem országos és egész napra kiterjedő csapadék várható. Ilyenkor igen problematikus annak meghatározása, hogy az ország mely részen és mikor számítsunk a csapadéktevékenységre. Még nehezebb a feladat zivatar előrejelzésekor. Szinte lehetetlen annak meghatározása, hogy például egy meleg, fülledt nyári napon hol és mikor keletkezik zivatar. Lényegében csak arra szorítkozhat ilyenkor a meteorológus, hogy közli a zivatar kialakulására való hajlam esélyét. Hasonló helyzet áll elő köd esetén: tudjuk, hogy hűvös időben gyenge szél mellett, nagy nedvességtartalom esetén a köd előfordulása meglehetősen gyakori, de a domborzat is nagy szerepet játszhat. Egy völgy például a hajnali órákban jóval hidegebb és kevésbé szeles, mint a síkvidék vagy egy dombtető, következésképp a völgyekben inkább várhatunk ködöt.

Folyamatos az igény az előrejelzések megbízhatóságának növelésére. A számítástechnika fejlődésével, valamint a modellek finomítása révén egyre pontosabb előrejelzések készíthetők, melyek egyre hosszabb időtartamra vonatkozhatnak (13.10. ábra)

 

Az ECMWF modell beválásának változása 1980 és 2004 között

13.10. ábra: Az ECMWF modell beválásának változása 1980 és 2004 között. A megadott értékek azt jelentik, hogy az előrejelzett értékek egy bizonyos tartományon belül maradtak. A 24 éves időszakban a modelleredmények beválásában mintegy 2 napos javulás tapasztalható.