15.8. A meteorológiai térképek osztályozása

15.8.1. Elméleti háttér

A meteorológiai térképeket többféleképpen osztályozhatjuk. Az osztályozás természetes alapja a légköri folyamatok tér- és időskálája. A Föld mérete, Nap körüli keringése (évi menet), tengelydőlése (évszakos változások) és forgása (napi menet) alakítja a meteorológiai állapotjelzők meneteit.

Ha az időskálát nézzük, akkor három fogalommal az idő, az időjárás és az éghajlat jelentésével kell tisztában lennünk. Az idő a légkör pillanatnyi állapota. Az időjárás a légkör nagy térségű áramlási képe, ami pl. az európai-atlanti térséget jelenti. Az itt kialakuló áramlási kép, a ciklonok, az anticiklonok és a frontálzónák elhelyezkedése és mozgása határozza meg az adott nap időjárási képét, vagy más szavakkal az adott nap makrocirkulációs típusát. A meteorológiai gyakorlatban a Hess–Brezowsky-féle, illetve a Péczely-féle makroszinoptikus típusokat használjuk. Az éghajlat a háromdimenziós légkör hosszú távú viselkedését írja le, megadva az átlagos értékeket, a szélsőségeket és a különböző állapotjelzők változékonyságát. Ha képszerűen fogalmazunk, akkor Edward Lorenz (a káoszelmélet megalkotója) nyomán azt mondhatjuk, hogy az éghajlat az, amit várunk, s az időjárás pedig az, amit kapunk helyette.

A meteorológiában az éghajlati normálértékek leírásához 30 éves időszakokat használunk. Ezen belül beszélünk az éghajlat változékonyságáról, s ennél nagyobb időszakokra értelmezhetjük az éghajlat változását. Attól függően, hogy milyen térbeli felbontással dolgozunk, beszélhetünk globális, hemiszférikus, kontinentális, regionális, országos vagy lokális éghajlatról, de foglalkozhatunk városklímával és barlangklímával vagy akár istállóklímával is. Mindegyik fogalom mögött ott van a tér- és az időbeli felbontás (skálázás).

Ha az időskálát (múlt, jelen, jövő) nézzük, akkor beszélhetünk:

i) analízis térképekről, amelyek a meteorológiai mérések alapján a légkör pillanatnyi állapotát mutatják be,

ii.) előrejelzési térképekről, amelyek az időjárási modellek alapján készülnek valamilyen jövőbeli időpontra,

iii) éghajlati térképekről, amelyek egy hosszabb időszak jellemzőit ábrázolják. Ez lehet a múlt egy szelete vagy az elképzelt jövőbeli változások (éghajlati modelleredmények) megjelenítése.

A légköri folyamatok térskáláját követve a globális térképektől (időjárási vagy éghajlati) haladhatunk a hemiszférikus és a kontinentális térképeken át a magyarországi vagy egy-egy kisebb térség, mint pl. a Balatoni viharjelzés térképei felé.

A térképek a háromdimenziós légkörről nyújtanak információt. A talajtérképek, vagy szinoptikus térképek a mérések, illetve modellszámítások alapján adják meg többek között a tengerszinti légnyomás, az állomási (2 m-es szintre vonatkozó) hőmérséklet és nedvesség (lehet harmatpont vagy relatív nedvesség), a szélsebesség és szélirány, a nyomástendencia (az elmúlt 3 órában bekövetkezett nyomásváltozás) és a felhőzet (mennyisége és típusa – alacsony közepes és magas szintű) értékét. Készíthetünk térképet egy-egy állapotjelzőre is, gondoljunk csak a napi csapadéktérképekre.

A felszíni térképek mellett fontos helyet foglalnak el az abszolút topográfia (AT) térképek. Ezek a légkör adott főizobárszintjén (pl. 850 hPa, 700 hPa, 500 hPa, 300 hPa, 150 hPa, 100 hPa) adják meg az adott nyomási szint magasságát geopotenciális méterekben vagy dekaméterekben, megadják a szélirányt és a szélsebességet (a szélzászlóval), továbbá a hőmérsékletet és a harmatpontot. A geopotenciál értékeit a térképtől függően 40, 80 vagy 160 geopotenciális méterenként (gpm) rajzolják fel.

A relatív topográfia térképek megadják két főizobárszint közötti légréteg vastagságát. Az például az 500 hPa-os és az 1000 hPa-os nyomási szint közötti rétegvastagságot adja meg geopotenciális méterekben. Minél nagyobb a rétegvastagság, annál kisebb a levegő sűrűsége, azaz annál melegebb a légréteg.

Használnak még különböző speciális térképeket is, például a repülésmeteorológiában, repülési útvonalak tervezésénél. Készíthetünk tér- és időbeli metszeteket, de felhasználhatjuk a 3D grafikát is a meteorológiai állapothatározók megjelenítésére. Az egymás utáni térképeket hurokfilmekké is összeállíthatjuk. Készítenek kompozit térképeket is, ahol különböző információkat (pl. műhold, radar, villámlokalizáció), felszíni mérések jelenítenek meg egyszerre. A lehetőségek száma szinte korlátlan, de ismét hangsúlyozzuk, a térképek készítése, a megjelenítési stratégiák mögött ott van a vizsgálni, előrejelezni kívánt meteorológiai objektum, illetve a tér- és időbeli felbontás.

Nem mutatunk be külön-külön példákat az egyes térképekre. Az internet-es tájékozódást az olvasóra bízzuk. Néhány kiinduló oldat azért javaslunk.

Elsőként az Országos Meteorológiai Szolgálat aktuális időjárási oldalára hívjuk fel a figyelmet (http://www.met.hu/idojaras/), de ellátogathatnak az ELTE Meteorológiai Tanszékre is, ahol többek között saját időjárás-előrejelzési modellfuttatásaink eredményeit is megnézhetik (http://nimbus.elte.hu/). Jól használható európai szinoptikus térképeket (analízis és előrejelzés) találhatunk a Holland Királyi Meteorológiai Szolgálat oldalán (http://www.knmi.nl/index_en.html) az időjárási térképekre (weather charts) kattintva (http://www.knmi.nl/waarschuwingen_en_verwachtingen/weerkaarten.php?lang=en).

Nagy az információtartalma a Német Meteorológiai Szolgálat időjárási oldalának (http://www.wetterzentrale.de/): talaj- és magassági térképek (15.5. ábra), műholdfelvételek, hurokfilmek, különböző meteorogrammok, valószínűségi előrejelzések, európai és amerikai előrejelzési központok modelleredményei találhatók itt. A térképes megjelenítésekhez lásd a http://www.wetterzentrale.de/topkarten/fskldwd.html oldalt.

Az olvasó figyelmébe ajánljuk az Egyesült Királyág Meteorológiai Szolgálatának (UK MetOffice) az oldalát is, ahol szintén megtalálhatók az európai szinoptikus talajtérképek és előrejelzések (http://www.metoffice.gov.uk/weather/europe/surface_pressure.html), s részletes magyarázattal is szolgálnak a térképek használatáról és jelrendszeréről.

További időjárási térképek keresésére jó kiindulásul szolgál a http://weather.mailasail.com/Franks-Weather/Weather-Charts-On-The-Internet#uk oldal.

A napi meteorológiai adatokat és a legfontosabb térképeket (pl. maximum és minimum hőmérséklet, napi csapadék stb.) tartalmazza az Országos Meteorológiai Szolgálat által kiadott Időjárási napijelentés, ami megtalálható az OMSZ, az ELTE és a társegyetemek könyvtáraiban. Az OMSZ internet-es oldalán 2005-től érhetők el a kiadványok (http://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/). Az archívum folyamatosan bővül. (Megjegyezzük, hogy az első térképes hazai időjárás előrejelzés 1880. július 27-én jelent meg, ami 29 hazai és 29 külhoni állomás adatait tartalmazta. A magyar királyi Országos Meteorológiai és Földmágnességi intézet 1890-től ad ki hivatalos napi előrejelzéseket (Czelnai, 1995b), ami szintén hozzáférhető, s fontos alapadatokat szolgáltat különböző éghajlati, környezeti és geográfiai kutatásokhoz.)

 

Az időjárási kép 1992. szeptember 1. 00 UTC (fent) és szeptember 2. 00 UTC (lent) időpontokban.

15.5. ábra: Az időjárási kép 1992. szeptember 1. 00 UTC (fent) és szeptember 2. 00 UTC (lent) időpontokban. A baloldali térképek az 500 hPa-os nyomási szint magasságát (gpm-ben az 5000-sek elhagyása után) és a tengerszinti légnyomási mezőt ábrázolják. Ahol alacsonyan van az 500 hPa-os szint (zöldes színek) ott hideg levegő, ahol magasan helyezkedik el (piros területek) ott meleg levegő található. Jól látható a zöld és a piros területek közötti gyors átmenet, vagyis az adott időszakban a Kárpát-medencébe érkező hideg levegő és az ottani meleg levegő választóvonala. A jobboldali térképeken a 850 hPa-os szint (kb. 1,2–1,5 km-es magasság) hőmérsékleti értékeit ábrázolják. Jól látható itt is a hideg levegő (sárgás szín) behatolása a Kárpát-medencébe.