5.3. Felhőtípusok leírása

5.3.1. Cirrus

A Cirrus (5.18. ábra) részletes bemutatását az 5.32. táblázat tartalmazza:

5.32. táblázat: Cirrus

Rövidítése:

Ci

Névadó:

Luke Howard, 1803

Magyar név:

pehelyfelhő

Leírás:

Széttagolt felhők, fehér, finom rostokból, vagy fehér, vagy túlnyomóan fehér foltokból, keskeny szalagokból összetéve, a felhők rostos, vagy selymes külsőt mutatnak, áttetszők.

Fizikai összetétel:

Majdnem kizárólag jégkristályokból állnak. E kristályok elég aprók és viszonylag ritkán helyezkednek el, ezért a legtöbb Cirrus felhő átlátszó. A nagyobb jégkristályok nagyobb vertikális sebességet érhetnek el, ezáltal hullósávokat alkothatnak. A jégkristályok halo-jelenséget hozhatnak létre (l. később - fotometeorok).

Csapadék:

A Cirrus-ból nem hullik csapadék.

Kialakulása más felhőtípusokból:

Létrejöhetnek Cirrocumulus, vagy Altocumulus felhőkből lelógó virgákból, vagy Cumulonimbus felső részén, vagy egyenlőtlen vastagságú Cirrostratus-ból, amikor annak vékonyabb részei elpárolognak.

- Cirrus cirrocumulogenitus (Ci ccgen)

- Cirrus altocumulogenitus (Ci acgen)

- Cirrus cumulonimbogenitus (Ci cbgen)

- Cirrus cirrostratomutatus (Ci csmut)

Fajtái lehetnek:

- Cirrus fibratus (Ci fib) – rostos Cirrus

- Cirrus uncinus (Ci unc) – fonalas Cirrus

- Cirrus spissatus (Ci spi) – megvastagodott Cirrus, gyakran zivatarfelhő felső részéből jön létre

- Cirrus castellanus – tornyos Cirrus

- Cirrus floccus (Ci flo) – bolyhos Cirrus kis pamacsok, melyek gyakran hullósávokat bocsátanak ki

Változatai lehetnek:

- Cirrus intortus (Ci in) – szabálytalanul görbülő Cirrus szálak

- Cirrus radiatus (Ci ra) – párhuzamos sávokba rendeződött Cirrus (régebben Cirrus densusnak hívták)

- Cirrus vertebratus (Ci ve) – halcsontvázra emlékeztető Cirrus

- Cirrus duplicatus (Ci du) – több, egymástól nem túl messze elhelyezkedő Cirrus felhő

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- mammatus kapcsolódhat hozzá

Cirrus (Ci)

5.18. ábra: Cirrus (Ci) – pehelyfelhő

5.3.2. Cirrocumulus

A Cirrocumulus (5.19. ábra) részletes bemutatását az 5.33. táblázat tartalmazza:

5.33. táblázat: Cirrocumulus

Rövidítése:

Cc

Névadó:

Luke Howard, 1803

Magyar név:

magasszintű gomolyfelhő, vagy bárányfelhő

Leírás:

Vékony, fehér, önálló árnyék nélküli felhőpadok, felhőlepel, vagy felhőréteg, amely igen kis szemcsés, fodorszerű elemekből áll. Ezek az elemek egybeolvadhatnak, vagy elkülönülhetnek egymástól és többé-kevésbé szabályos elrendeződést mutatnak. A felhőelemek legtöbbjének látszólagos szélessége 1 foknál kisebb. Gyakran Cirrus-szal, vagy Cirrostratus-szal, esetleg mindkettővel együtt jelenik meg.

Fizikai összetétel:

Majdnem kizárólag jégkristályokból állnak. Túlhűlt vízcseppek megjelenhetnek, de ezek általában gyorsan kifagynak.

Csapadék:

A Cirrocumulus-ból nem hullik csapadék.

Kialakulása más felhőtípusokból:

Létrejöhetnek Cirrus, vagy Cirrostratus felhők átalakulása, vagy Altostratus elemeinek csökkenése révén.

- Cirrocumulus cirromutatus (Cc cimut)

- Cirrocumulus cirrostratomutatus (Cc csmut)

- Cirrocumulus altocumulomutatus (Cc acmut)

Fajtái lehetnek:

- Cirrocumulus stratiformis (Cc str) – viszonylag kiterjedt Cirrocumulus réteg

- Cirrocumulus lenticularis (Cc len) – lencse, vagy mandula alakú Cirrocumulus (gyakran felhőirizációt mutat)

- Cirrocumulus castellanus (cc cas) – tornyos Cirrocumulus, megjelenése a felhőszint instabilitását jelzi

- Cirrocumulus floccus (Cc flo) – igen apró pamacsokból álló Cirrocumulus, ez is a felhőszint instabilitását jelzi

Változatai lehetnek:

- Cirrocumulus undulatus (Cc un) – hullámos rendszert mutató Cirrocumulus

- Cirrocumulus lacunosus (Cc la) – a Cirrocumulus elemei között szabályos lyukacskák figyelhetők meg

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- virga kapcsolódhat hozzá (különösen Cirrocumulus castellanus és floccus esetén)

- mammatus kapcsolódhat hozzá

Cirrocumulus (Cc)

5.19. ábra: Cirrocumulus (Cc) – magasszintű gomolyfelhő

5.3.3. Cirrostratus

A Cirrostratus (5.20. ábra) részletes bemutatását az 5.34. táblázat tartalmazza:

5.34. táblázat: Cirrostratus

Rövidítése:

Cs

Névadó:

Luke Howard, 1803

Magyar név:

magasszintű rétegfelhő, vagy fátyolfelhő

Leírás:

Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas, vagy sima, részben, vagy egészben eltakarja az eget és általában halo-jelenséget (Nap, illetve Hold körüli gyűrű) mutat. Diffúz szerkezetén nem figyelhetők meg szabályos elrendeződést mutató elemek. Bizonyos helyzetekben könnyen összetéveszthető az Atostratus-szal, vagy a Stratus-szal.

Fizikai összetétel:

Túlnyomórészt jégkristályok alkotják, melyek mérete általában kicsi. A felhő nem sűrű, és nem is vastag, ezért áttetsző. Egyes típusoknál a nagyobb jégkristályok jelentősebb függőleges sebességet érhetnek el és hullósávokat (virga) hozhatnak létre.

Csapadék:

A Cirrostratus-ból nem hullik csapadék.

Kialakulása más felhőtípusokból:

Létrejöhet Cirrus, vagy cirrocumulus elemeinek összeolvadásából, Altostratus elvékonyodása révén, vagy Cumulonimbus üllőjéből:

- Cirrostratus cirromutatus (Cs cimut)

- Cirrostratus cirrocumulomutatus (Cs ccmut)

- Cirrostratus altostratomutatus (Cs asmut)

- Cirrostratus cumulonimbogenitus (Cs cbgen)

Fajtái lehetnek:

- Cirrostratus fibratus (Cs fib) – fonalas Cirrostratus fátyol

- Cirrostratus nebulosus (Cs neb) – ködszerű Cirrostratus lepel, jól elkülönülő részletek nélkül

Változatai lehetnek:

- Cirrostratus duplicatus (Cs du) – egymáshoz közel eső rétegekben elhelyezkedő Cirrostratus

- Cirrostratus undulatus (Cs un) – hullámos Cirrostratus

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- nem kapcsolódnak hozzá járulékos képződmények, vagy illetve kísérőfelhők

Cirrostratus (Cs)

5.20. ábra: Cirrostratus (Cs) – magasszintű rétegfelhő. A képen a felhőn a Nappal egy magasságában gyenge halo-jelenség (melléknap) is megfigyelhető. (A Nap előtt néhány Altocumulus is látható).

Altocumulus (Ac)

5.21. ábra: Altocumulus (Ac) – középszintű gomolyfelhő

Altostratus (As)

5.22. ábra: Altostratus (As) – középszintű rétegfelhő

Nimbostratus (Ns)

5.23. ábra: Nimbostratus (Ns) – Esőrétegfelhő. Ha a felhő épp felettünk van, gyakran nehéz megkülönböztetni egy cumulonimbustól. Ha azonban dörgés, vagy villámlás is előfordul, akkor biztosan Cumulonimbus a felhő.

5.3.4. Altocumulus

Az Altocumulus (5.21. ábra) részletes bemutatását az 5.35. táblázat tartalmazza:

5.35. táblázat: Altocumulus

Rövidítése:

Ac

Névadó:

Emilien Renou, 1870

Magyar név:

középszintű gomolyfelhő, vagy párnafelhő

Leírás:

Fehér, szürke, vagy fehéres és szürkés árnyalatokat mutató felhőpadok, felhőtakarók, vagy felhőrétegek általában önárnyékkal. Elemei lehetnek lemezek, párnák, hengerek, stb. Ezek egy része lehet rostos, vagy zilált, egymással összeolvadhatnak, de el is különülhetnek. A felhőelemek általában egy–öt fok közötti látszólagos szélességűek.

Fizikai összetétel:

Az Altocumulus felhők általában apró vízcseppekből állnak (ennek köszönhető rossz átlátszóságuk és az elkülönülő elemek éles körvonala). Igen alacsony hőmérsékleten jégkristályok is alkothatják. Ez esetben néha, a cseppek elpárolgása során a felhőt teljes egészében jég alkotja, és a felhő elveszti éles körvonalait.

Csapadék:

Az Altocumulus-ból nem hullik csapadék.

Kialakulása más felhőtípusokból:

Cirrocumulus az elemeinek nagysága és vastagsága révén átalkulhat Altocumulus-szá. Létrejöhet Stratocumulus réteg felbomlása, Altostratus, vagy Nimbostratus átalkulása, vagy Cumulus felső részének szétterülése során, vagy Cumulonimbusból leválva.

- Altocumulus cirrocumulomutatus (Ac ccmut)

- Altocumulus stratocumulomutatus (Ac scmut)

- Altocumulus altostratomutatus (Ac asmut)

- Altocumulus nimbostratomutatus (Ac nsmut)

- Altocumulus cumulogenitus (Ac cugen)

- Altocumulus cumulonimbogenitus (Ac cbgen)

Fajtái lehetnek:

- Altocumulus stratiformis (Ac str) – kiterjedt réteget alkot

- Altocumulus lenticularis (Ac len) – lencse, vagy mandula alakú felhő

- Altocumulus castellanus (Ac cas) – tornyos Altocumulus

- Altocumulus floccus (Ac flo) – gomolyszerű párnácskákból áll Altocumulus, melyekből gyakran ereszkednek virgák

Változatai lehetnek:

- Altocumulus translucidus (Ac tr) – áttetsző altocumulus

- Altocumulus perlucidus (Ac pe) – elemei között látható a Nap, a Hold, az ég, vagy magasabban lévő felhők

- Altocumulus opacus (Ac op) – vastagabb Altocumulus, mely teljesen eltakarja a Napot, vagy a Holdat

- Altocumulus duplicatus (Ac du) – két, vagy több, egymáshoz közel eső Altocumulus felhő

- Altocumulus undulatus (Ac un) – gyakran hosszan elnyúló és közel párhuzamos sávokban, vagy vonalakban elhelyezkedő felhőelemek, melyek hullámos szerkezetet mutatnak

- Altocumulus radiatus (Ac ra) – megközelítőleg párhuzamos egyenes szalagokba rendeződő Altocumulus

- Altocumulus lacunosus (Ac la) – Az Altocumulus elemei között szabályos lyukacskák figyelhetők meg

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- a legtöbb Altocumulus típus alatt megjelenhet virga

- mammatus kapcsolódhat hozzá

5.3.5. Altostratus

Az Altostratus (5.22. ábra) részletes bemutatását az 5.36. táblázat tartalmazza:

5.36. táblázat: Altostratus

Rövidítése:

As

Névadó:

Emilien Renou, 1877

Magyar név:

középszintű rétegfelhő, vagy lepelfelhő

Leírás:

Szürkés, vagy kékes felhőlepel, vagy csíkos, rostos, vagy sima réteg. Részben, vagy egészben borítja az eget, és egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot, vagy a Holdat elhomályosítsa. Az Altostratus leplek, vagy rétegek olykor foltokra, táblákra esnek szét. Majdnem mindig nagy horizontális kiterjedésű réteget (néhányszor tíz, akár száz km) alkot. Vertikális kiterjedése is tetemes (többszáz, vagy akár néhány ezer méter).

Fizikai összetétel:

Nagy vertikális kiterjedésének köszönhetően vegyes halmazállapotú felhő. Felső része nagyrészt, vagy teljesen jégkristályokból áll. Középső részén jégkristályok, hópelyhek, túlhűlt vízcseppek találhatók. Alsó része részben, vagy egészben túlhűlt vízcseppekből, esetleg nagyobb vízcseppekből áll. Nem minden esetben tapasztalható mindhárom réteg.

Csapadék:

Csapadékot adhat, ami általában folytonos eső, hó, vagy dara

Kialakulása más felhőtípusokból:

Kialakulhat vastagodó Cirrostratusból, vagy elvékonyodó Nimbostratusból. Altocumulus is átalakulhat Altostratus-szá. Cumulonimbus középső és felsőbb résziből is keletkezhet:

- Altostartus cirrostratomutatus (As csmut)

- Altostratus nimbostratomutatus (As nsmut)

- Altostratus altocumulogenitus (As acgen)

- Altostratus cumulonimbogenitus (As cbgen)

Fajtái lehetnek:

- Az Altostratus nem oszható fajtákra, mert külseje, szerkezete is jellemzően homogén

Változatai lehetnek:

- Altostratus translucidus (As tr) – áttetsző Altostratus

- Altostratus opacus (As op) – vastagabb Altostratus, mely teljesen eltakarja a Napot, vagy a Holdat

- Altostratus duplicatus (As du) – két, vagy több, egymáshoz közel eső rétegből álló Altostratus felhő

- Altostratus undulatus (Ac un) – hullámos szerkezetet mutató Altostratus

- Altostratus radiatus (As ra) – széles, párhuzamos szalagokba rendeződő, sávos elrendeződést mutató Altostratus

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- Altorstratus alatt megjelenhet virga

- praecipitatio (felszínt elérő csapadék)

- alatta keletkezhetnek pannusok

- mammatus kapcsolódhat hozzá

5.3.6. Nimbostratus

A Nimbostratus (5.23. ábra) részletes bemutatását az 5.37. táblázat tartalmazza:

5.37. táblázat: Nimbostratus

Rövidítése:

Ns

Névadó:

Nemzetközi Felhő Bizottság, 1930

Magyar név:

esőrétegfelhő

Leírás:

Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a folyamatosan hulló eső, vagy hó miatt erősen elkent alappal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt. A felhő olyan vastag, hogy teljesen eltünteti a Napot. Alatta gyakran jelennek meg tépett foszlányok. Általában nagy területre terjed ki és vastagsága is jelentős (több km lehet).

Fizikai összetétel:

Nagy vertikális kiterjedésének köszönhetően vegyes halmazállapotú felhő. Tartalmazhat vízcseppeket, túlhűlt cseppeket, esőcseppeket, jégristályokat, hópelyheket.

Csapadék:

Csapadékot adhat, ami általában folytonos eső, hó, vagy dara

Kialakulása más felhőtípusokból:

Általában vastagodó Altostratusból alakul ki, de létrejöhet Stratocumulusból, vagy Altocumulusból is. Kialakulhat szétterülő Cumulonimbusból, esetleg Cumulus congestusból.

- Nimbostratus altostratomutatus (Ns asmut)

- Nimbostratus stratocumulomutatus (Ns scmut)

- Nimbostratus altocumulomutatus (Ns acmut)

- Nimbostratus cumulonimbogenitus (Ns cbgen)

- Nimbostratus cumulogenitus (Ns cugen)

Fajtái lehetnek:

- A Nimbostratus homogén szerkezete miatt nem oszható fajtákra.

Változatai lehetnek:

- Nincsenek változatai

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- Altorstratus alatt megjelenhet virga

- praecipitatio (felszínt elérő csapadék)

- alatta keletkezhetnek pannusok

5.3.7. Stratocumulus

Stratocumulus (Sc)

5.24. ábra: Stratocumulus (Sc)

A Stratocumulus (5.24. ábra) részletes bemutatását az 5.38. táblázat tartalmazza:

5.38. táblázat: Stratocumulus

Rövidítése:

Sc

Névadó:

Ludwig Kaemtz, 1841

Magyar név:

réteges gomolyfelhő

Leírás:

Szürke, vagy fehéres árnyalatú felhőpad, felhőtakaró vagy felhőréteg, majdnem mindig meglehetősen sötét részekkel, mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból, hengerekből áll, amelyek nem rostosak. Az elemek elkülönülhetnek, vagy egybe is olvadhatnak. A felhőelemek legnagyobb részének látszólagos szélesség nagyobb 5 foknál. A Stratocumulus elemei gyakran rendeződnek sorokba, vagy hullámrendszert mutató csoportokba. A felhőelemek időnként elkülönülnek egymástól, de gyakrabban folytonos, helyenként lyuggatott réteget képeznek.

Fizikai összetétel:

Álalában vízcseppekből áll, melyekhez esőcseppek, hódara, ritkábban jégkristályok, hópelyhek társulnak. A égkristályok sázma általában csekély, ezért a felhő szélei simák.

Csapadék:

Csapadékot adhat, ami eső, hó, vagy dara lehet.

Kialakulása más felhőtípusokból:

Kialakulhat Altocumulusból, ha annak elemei megnövekednek. Néha Altostratus, gyakrabban Nimbostratus alatt jön létre az elpárolgó csapadéktól nedves réteg turbulens é konventív folyamatai miatt. Létrejöhet Stratus felhő megemelkedése, vagy átalakulása révén is. Gyakran alakul ki Cumulus, vagy Cumulonimbus szétterülése által. Esténként, a konvekciós tevékenység csökkenése során is kialakulhat Cumulusok összeroskadása során (ezt a fajtát régebben Stratocumulus vesperalisnak hívták).

- Stratocumulus altocumulomutatus (Sc acmut)

- Stratocumulus altostratogenitus (Sc asgen)

- Stratocumulus nimbostratogenitus (Sc nsgen), vagy

- Stratocumulus nimbostratomutatus (Sc nsmut)

- Stratocumulus stratomutatus (Sc stmut)

- Stratocumulus cumulogenitus (Sc cugen)

- Stratocumulus cumulonimbogenitus (Sc cbgen)

Fajtái lehetnek:

- Stratocumulus stratiformis (Sc str) – kiterjedt réteget képző Stratocumulus

- Stratocumulus lenticularis (Sc len) – lencse alakú Stratocumulus

- Stratocumulus castellanus (Sc cas) – tornyos Startocumulus, ha a gomolyok számottevő méretet érnek el, a felhő Cumulus congestus-szá, vagy akár Cumulonimbus-szá alakulhat át

Változatai lehetnek:

- Stratocumulus translucidus (Sc tr) – nem túl vastag, áttetsző Stratocumulus

- Stratocumulus perlucidus (Sc pe) – a felhő elemei között látható a Nap, a Hold, az ég, vagy magasabban lévő felhők

- Stratocumulus opacus – vastagabb Stratocumulus, mely teljesen eltakarja a Napot, vagy a Holdat

- Stratocumulus duplicatus (Sc du) – két, vagy több, egymás felett elhelyezkedő Stratocumulus felhő

- Stratocumulus undulatus (Sc un) – hullámos szerkezetű Stratocumulus

- Stratocumulus radiatus (Sc ra) – megközelítőleg párhuzamos egyenes szalagokba rendeződő Stratocumulus

- Stratocumulus lacunosus (Ac la) – Az Stratocumulus elemei között szabályos lyukacskák figyelhetők meg

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- Altorstratus alatt megjelenhet virga

- praecipitatio (felszínt elérő csapadék)

- alatta keletkezhetnek mammatusok

5.3.8. Stratus

A Stratus (5.25. ábra) részletes bemutatását az 5.39. táblázat tartalmazza:

5.39. táblázat: Stratus

Rövidítése:

St

Névadó:

Luke Howard, 1803

Magyar név:

rétegfelhő

Leírás:

Általában szürkés színű felhő, elég egyenletes felhőalappal. Ha a Nap átsüt a felhőn, a napkorong körvonalai felismerhetőek. A felhő olykor tépett darabokra esik szét.

Fizikai összetétel:

Általában kis vízcseppekből áll, alacsony hőmérsékleten apró jégrészecskékből.

Csapadék:

Vastagabb és sűrűbb stratus rétegekből hullhat szitálás, szemcsés hó, nagyon alacsony hőmérsékleten jégtű.

Kialakulása más felhőtípusokból:

Létrejöhet Stratocumulusból, ha a réteg alapja lesüllyed, vagy tagolatlanná válik. Gyakran jön létre köd megemelkedése révén. Kialakulhat csapadékot adó Altostratus, Nimbostratus, Cumulonimbus, esetleg Cumulus alatt is.

- Stratus stratocumulomutatus (St stmut)

- Stratus fractus altostratogenitus (St fra asgen)

- Stratus fractus nimbostatogenitus (St fra nsgen)

- Stratus fractus cumulonimbogenitus (St fra cbgen)

- Stratus fractus cumulogenitus (St fra cugen)

Fajtái lehetnek:

- Stratus nebulosus (St neb) – ködszerű, homogén Stratus (leggyakoribb fajta)

- Stratus fractus (St fra) – tépett Stratus foszlányaok, gyorsan változó körvonalakkal

Változatai lehetnek:

- Stratus opacus – olyan Stratus, mely teljesen eltakarja a Napot, vagy a Holdat

- Stratus translucidus – A felhőn keresztül kivehető a Nap, vagy a Hold körvonala

- Stratus undulatus – hullámos szerkezetet mutató Stratus

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- praecipitatio (felszínt elérő csapadék)

Stratus (St) – rétegfelhő

5.24. ábra: Stratus (St) – rétegfelhő repülőgépről fényképezve. A vékony réteg fölött gyárkémények füstje és azok árnyéka is látszik

5.3.9. Cumulus

A Cumulus (5.26. ábra) részletes bemutatását az 5.40. táblázat tartalmazza:

5.40. táblázat: Cumulus

Rövidítése:

Cu

Névadó:

Luke Howard, 1803

Magyar név:

gomolyfelhő

Leírás:

Különálló felhők, általában sűrűk és éles körvonalú felhők, domb, kupola, vagy torony alakúak és feldudorodó részük gyakran karfiolra emlékeztet. Napsütötte felső részük ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és közel vízszintes. A felhő addig nevezhető Cumulusnak, ameddig felső része élesen körvonalazott. Ha az éles körvonalak kezdenek elmosódni, és a felhő teteje rostos, vagy barázdált szerkezet mutat, akkor már átalakult Cumulonimbus-szá.

Fizikai összetétel:

Főleg vízcseppekből áll. A jóval 0 °C alatti részeken jégkristályok alakulhatak ki. Ha a hőmérséklet az egész felhőben fagypont alatti, a felhő elkent hósávokká alakulhat.

Csapadék:

A Cumulus congestusból záporszerű csapadék hullhat

Kialakulása más felhőtípusokból:

Létrejöhet Altocumulusból, Stratocumulusból, Stratocumulus, vagy Stratus transzformációja révén. Kialakulhat csapadékot adó Altostratus, Nimbostratus, Cumulonimbus, esetleg Cumulus alatt is.

- Cumulus altocumulogenitus (Cu acgen)

- Cumulus stratocumulogenitus (Cu scgen)

- Cumulus stratocumulomutatus (Cu scmut)

- Cumulus stratomutatus (Cu stmut)

- Cumulus fractus altostratogenitus (Cu fra asgen)

- Cumulus fractus nimbostatogenitus (Cu fra nsgen)

- Cumulus fractus cumulonimbogenitus (Cu fra cbgen)

- Cumulus fractus cumulogenitus (Cu fra cugen)

Fajtái lehetnek:

- Cumulus humilis (Cu hum) – csekély vertikális kiterjedésű Cumulus

- Cumulus mediocris (Cu med) – mérsékelt vertikális kiterjedésű Cumulus

- Cumulus congestus (Cu con) – erősen gomolygó, nagy vertikális kiterjedésű Cumulus, trópusokon jelentős csapadékot adhat, gyakran alakul át Cumulonimbus-szá

- Cumulus fractus (Cu fra) –kis Cumulus felhő, erősen tépett szegéllyel, mely igen gyors változásokon megy keresztül

Változatai lehetnek:

- Cumulus radiatus (Cu ra) – megközelítőleg párhuzamos sorokba rendeződő Cumulusok

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- pileus

- velum

- virga

- praecipitatio (felszínt elérő csapadék)

- ritkábban arcus, pannus, nagyon ritkán tuba

5.3.10. Cumulonimbus

A Cumulonimbus (5.27. ábra) részletes bemutatását az 5.41. táblázat tartalmazza:

5.41. táblázat: Cumulonimbus

Rövidítése:

Cb

Névadó:

Weilbach, 1880

Magyar név:

zivatarfelhő

Leírás:

Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális kiterjedéssel (több km vastagság). Alakja oldalról hegységre, vagy hatalmas tornyokra emlékeztet. Felső részein sima, rostos, vagy barázdált képződmények figyelhetőek meg és csúcsa majdnem mindig lelapított, gyakran üllő, vagy hatalmas tollpehely formában terül szét. Alapja rendszerint igen sötét és alatta gyakran figyelhetők meg alacsony, tépett felhők. A felhőalapból sokszor jól megfigyelhető csapadéksáv ereszkedik alá. Villámlás, dörgés és jégeső csak Cumulonimbus felhőben alakul ki.

Fizikai összetétel:

Vízcseppekből, magasabb részein jégkristályokból áll. Tartalmazhat nagy esőcseppeket, hópelyheket, hódarát, jégdarát, és jégszemek is, melyek akár igen nagyra is megnőhetnek.

Csapadék:

A Cumulonimbusból záporszerű csapadék hullhat, ez akár igen intenzív is lehet

Kialakulása más felhőtípusokból:

A leggyakrabban Cumulus congestusból alakul ki, de létrejöhet Altocumulus, vagy Strtocumulus castellanusból is. Kialakulhat Altostratus, vagy Nimbostratus egy részének transzformációja révén.

- Cumulonimbus cumulogenitus (Cb cugen), vagy

- Cumulonimbus cumulomutatus (Cb cumut),

- Cumulonimbus altocumulogenitus (Cb acgen)

- Cumulonimbus stratocumulogenitus (Cb csgen)

- Cumulonimbus altostratogenitus (Cb asgen)

- Cumulonimbus nimbostatogenitus (Cb nsgen)

Fajtái lehetnek:

- Cumulonimbus calvus (Cb cal) – Olyan Cumulonimbus, mely csúcsánál a tornyok többé-kevésbé már határozatlan körvonalúak, lapítottak, de határozott rostos, vagy barázdált részek még nincsenek rajta.

- Cumulonimbus capillatus (Cb cap) – a felhő felső része Cirrus-szerű, vagy sávs, vagy rostos képződményeket mutat, ami gyakran üllőre, vagy hajgubancra emlékeztet. A Cumulonimbus legfejlettebb fajtája.

Változatai lehetnek:

- nem különböztetünk meg változatokat

Járulékos képződményei illetve kísérőfelhői lehetnek:

- virga

- praecipitatio (felszínt elérő csapadék)

- pannus

- mammatus (a felső alján, de gyakrabban az üllő alsó részén)

ritkábban pileus, arcus, nagyon ritkán tuba

Cumulus (Cu) – gomolyfelhő

5.26. ábra: Cumulus (Cu) – gomolyfelhő

Cumulonimbus (Cb) – zivatarfelhő

5.27. ábra: Cumulonimbus (Cb) – zivatarfelhő